|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
Dunaújváros értékeinek bemutatása: épített környezet, szobrok, víztornyok, templomok, kastélyok és kúriák, sportcsarnokok, középületek, egyéb jellegzetes épületek ...
Értéket teremtünk!
E-mail: ujvaroscafe@gmail.hu
|
||
ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK TANÚJA (SZOCREÁL TANÖSVÉNY): 2018.11.30. Gagarin tér 15. 2018.11.26. Duna-part 2018.11.06. Vasvári Pál Általános Iskola 2018.10.29. Dózsa György út 33., (35., 37.) 2018.10.09. Fabó Éva Sportuszoda 2018.09.25. Dunaújvárosi Építészeti Emlékek Tanútja - Időutazásra hívnak a szocreál épületek 2018.09.25. Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza 2018.07.06. Vasmű út 10/a. 12. 14. 2018.06.08. DÓZSA MOZICENTRUM (Dózsa György Filmszínház) 2018.04.20. Az I. sz. Rendelőintézet - Dunaújváros 2018.04.12. Dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola SZOBROK: 2018.10.29. Miguel Angel Velit: Kék ház, a mozgó hold és háromszög 2018.10.09. Rohonczi „ROHO” István: Lórántffy Zsuzsanna mellszobra 2018.09.25. Értéktár, Szobrok - Előszó helyett… 2018.09.25. Rohonczi „ROHO” István: II. János Pál pápa mellszobra 2018.04.27. MUKI, a kisvonat 2018.03.22. Somogyi József szobrai Dunaújvárosban VÍZTORNYOK:
2018.12.21.
2. sz. víztorony: Papírgyári út
2018.10.12. Az 1. sz. víztorony, Építők útja TEMPLOMOK: 2018.10.09. Dunaújváros-Kisapostagi Evangélikus Társgyházközség temploma KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK: 2018.10.12. Rudnyánszky – Montbach kúria SPORTCSARNOKOK, KÖZÉPÜLETEK: 2018.10.19. Tornacsarnok RÉGÉSZETI EMLÉKEK TANÚTJA: 2018.11.16. Ikerház 2018.11.06. Dombormű másolata – „Hészionét megszabadító Héraklész” 2018.10.29. Dombormű másolata – „Kosarat vivő leány” 2018.10.19. Oszlopmásolat EGYÉB JELLEGZETES ÉPÜLETEK: 2018.10.12. Kikötő épület, majd Vörös Október Ruhagyár (VOR)
|
||
|
|
2018.12.21. |
|
|
|
2. sz. víztorony: Papírgyári út
Típusa: csillag Épült: 1962. Változó keresztmetszetű belső tartályos víztorony
Egy kis történelem A papírgyár története 1951-ben kezdődött, ekkor határozta el a magyar kormányzat, hogy stratégiai feladat egy 20 ezer tonna kapacitású szalmacellulóz gyár létrehozása. Az építkezés Sztálinvárosban indult meg, majd az 1956-os forradalom miatt leállt. 1958-ban indult újra a gyár építése, 1960-ban pedig megkezdődött a berendezések telepítése, és végül 1962. december 8-án ünnepélyesen felavatták a Dunai Szalmacellulóz Gyárat, ahol akkor 500 fő kezdte meg a munkát. Ebben az évben történt meg a víztorony és a szennyvíztisztító üzembe helyezése is. A vállalat neve 1963-ban változott, ekkor kapta a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyára nevet.
Szakmai szemmel
Ez a víztorony a Változó keresztmetszetű belső tartályos
víztornyok családjába tartozik. Ezek a víztornyok felfelé szélesedő, kehely
alakúak melyeket szintén csúszózsaluzattal építettek. Vasbetonból épült
lemezalapra támaszkodik mind a feljárólépcsőt befoglaló, körgyűrű
keresztmetszetű orsófal, mind a torony külső héját képező csillag alakú
vasbeton „köpeny”.
Források: http://viztorony.hu/kereses/index.php? http://epa.oszk.hu/00800/00863/00045/pdf/EPA00863_papiripar_2012_03_10-12.pdf http://ikervarert.hu/viztorony/csszzsl/csszzsl.htm
Fotók: http://www.jakd.hu/index.php?p=gallery&g=702&pic=11869
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.11.30. |
|
|
|
Gagarin tér 15.
Tervezők: Weiner Tibor, Bakos Béla, Tiefenbeck József Statikus: Bartha Tibor Végleges homlokzati kialakítás: Malomsoki József (1956) Építészeti stílusa: szocreál Az Építészeti Emlékek Tanútjának 14. állomása
1961-ben indult el Jurij Gagarin Föld körüli útjára az űrbe. A világ első űrhajósa még ebben az évben, augusztus 20-án, világkörüli útjának tizedik állomásaként, első vidéki városaként, az akkori Sztálinvárosba is ellátogatott. A mozi előtti téren fogadta az akkori városvezetés. Nevét még ma is emléktábla és egy tér őrzi.
https://dunaujvaros.com/hirek/201604/ezert_van_gagarin_ter_varosunkban
Gagarin, a nagy szovjet hős 1961 augusztus 20-án látogatott el Sztálinvárosba, ahol nagy, ünneplő tömeg fogadta. Tiszteletére nevezték át az Iskola teret Gagarin térre, amit a mai napig is visel. Az emléktáblát látogatásának 20. évfordulójára állították.
Felirata:
https://www.kozterkep.hu/~/33667/Gagarin_emlektabla_Dunaujvaros_1981.html
A Gagarin tér 15. egy monumentális házsor tagja. Az épületsorban két 3 emeletes, egyenként 32 lakásos, és egy 5 emeletes (liftes), 164 lakásos lakóház épült egybe.
A Vasmű út keleti oldalának monumentális méretű E4, E5, E6 jelű épületegyüttesének Weiner Tibor által készített tervei 1951 februárjában kerültek benyújtásra, statikus Bartha Tibor. A tervezés párhuzamosan folyt a Vasmű út nyugati oldalán álló, négy 5 emeletes épülettel. Az E5 jelű főépülethez nyaktaggal kapcsolódó két 3 emeletes épület fogja közre a főút beépítési vonalától hátrahúzott 5 emeletes épülettömböt. A két alacsonyabb épületet 1953 januárjára befejezték, a főépület homlokzati kialakítása azonban nem készült el. Tiefenbeck József a középrészhez a markánsan klasszicizáló jellegű szocreál homlokzat helyett új, de továbbra is szocreál jellegű terveket készített: a 9 tengelyes rizalitot átfogó, kulisszahatású timpanont lépcsős attikára változtatta, az alsó két szintet lábazatszerűen kőburkolattal látta el, és az erkélyeket is átcsoportosította, hogy a klasszicizáló terv rideg merevségét oldja, de elképzelései nem valósultak meg. A végleges homlokzati kialakítást Malomsoki József (LAKÓTERV) tervezte 1956-ban. Az áttervezés a két széles rizalitot, a kapu áthajtókat és a főpárkányt érintette, úgy hogy az eredeti terv „felesleges ünnepélyességét” csökkentse és a homlokzatoknak „frissebb és lakóházszerűbb jelleget adjanak”. A 3 emeletes épületek – ma már jelentős részben növényzettel takart – főhomlokzata 11 tengelyes, kialakításának módja vizuálisan nagyon hasonló a Vasmű úti rendelő függőleges mélyített falsávaiban elhelyezett ablakaihoz. A megoldás itt szocreál jellegű, mivel az ablakok valójában nem mélyített falsávokban helyezkednek el, hanem az ablakközöket szinteket átfogó óriás lizénák fogják össze. A földszint az enyhe kilépésű 9 tengelyes rizalit 1. emeleti ablakainak könyöklőpárkányáig, illetve a franciaerkélyekig felnyúlóan kőlappal burkolt. A két szélső tengely erkélyes kialakítású, áttört mellvéddel. A véghomlokzatok 4 tengelyesek, a középső 2 tengelyt közös műkő keret fogja egybe, az ablakok parapetjei a homlokzati erkélyekhez hasonló áttört ráccsal készültek, de üvegezettek. A részben alápincézett, 3 emeletes épületnek 2 szekciósak, az 5 emeletes 7 szekciós, a rizalit 2-2 szekciója az épület tengelyéhez képest az utca felé eltolódik. Az erkéllyel kombinált, két szintet átfogó keretű bejáratok a park felőli oldalon nyílnak, a rizalitokat 2 szintes kapuáthajtó töri át, mennyezete kazettázott. A nyílások kerete műkő, a tervezettnél kisebb kiülésű erkélyek kerámialap burkolat helyett áttört kő mellvéddel készültek, a Vasmű út túloldalán lévő házaknál történt erkély-leszakadások megelőzésére.
Forrás: Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 75-76.p.
Szóládi Zoltán
Fotók: https://retropolisz.com/2018/04/13/dunaujvaros-ii-moderntol-modernig-a-szocrealon-at/ https://www.kozterkep.hu/~/33667/Gagarin_emlektabla_Dunaujvaros_1981.html http://retropolisz.blogspot.com/2012/
Szóládi Zoltán felvétele |
|
|
|
|
|
|
|
2018.11.26. |
|
|
|
Duna-part
Az építészeti emlékek tanútja: 17. állomása A Felső sétány középső részén található a kilátó, ahonnan gyönyörű, mintegy 50 méteres szintkülönbségű panoráma tárul elénk a Dunával, a túloldal településeivel, és a lépcsőzetes partfallal. A kis parkban Somogyi József: Aratók szobra fogadja a látogatót. A Duna-parton azonban nincs szocreál épület, sem szobor.
Dunaújváros talaja jellemzően lösz, mely rendkívül érzékeny az áramló, folyó vizekre. Jellemzője, hogy szárazon összefüggő, stabil alakzatokat alkot, azonban víz hatására roskad. A város területén 1964. február 29-én nagymértékű partszakadás történt, nem előzmények nélkül. A partmozgással járó földtömeg-csúszás rendkívüli károkat okozott, tönkretette a Dunai Vasmű vízellátását, ipari- és lakóépületeket rombolt le, előrevetítette veszélyforrások kialakulásának lehetőségét a városi partszakasz további területeire is. A magyar állam az eseményt követő években a helyreállítási munkálatokon túl a teljes városi partszakaszon - mai áron többmilliárdos költséggel - speciális védelmi rendszert épített ki, amely hidrológiai és geotechnikai célokat szolgál. A védőmű 163,3 hektáros területen magába foglalja a víztelenítő aknákat és kutakat, vízelvezető horhosokat és alagutakat, valamint a 193 talajvízszint észlelő kútból álló rendszert. A mérnöki létesítmény fenntartására és felügyeletére létrehozott szervezet (ma DVG Zrt.) az idők során a biológiai védelem rendszerét is kiépítette. Ezzel olyan zöldterületi kultúrát fejlesztett ki, amely arborétum jellegű növénytelepítéssel különleges hangulatú, ligetes természeti környezetté alakította a tereplépcsők felszínét. Az 1974-ben indult és
ciklikusan megrendezett acélszobrász alkotótelepek és szimpozionok
alkotásainak egy részét is itt helyezték el, amely sajátos és eredeti színt
kölcsönöz a parti ligetnek. Dunaújváros a Duna jobb partján, a Mezőföld Dunára néző peremén települt. Földrajzi helyzetéből adódóan, uralkodóan a pleisztocén kori lösztáblán fekszik. A löszplatók az ország generális hegyszerkezetének megfelelően alakultak ki ÉNy-DK-i irányú dilatációs törések mentén. Mégpedig úgy, hogy a szóban forgó helyen magasabban maradt, úgynevezett sasbércek keletkeztek, alul pannonkori agyaggal, felül pleisztocén kori homokos, iszapos, majd löszös képződményekkel.
A korábbi partszakadások jellemző adatai
A Duna alámosása következtében ez a magaspart suvadásra, rogyásra, leszakadásra hajlamos lett. Emiatt a magasparton már az 1950 előtti években, illetve utána is történtek időnként csúszások, rogyások, melyeket aztán 1964-ben katasztrofális méretű csúszás követett. Az 1950 előtti partszakadások hozzáférhető adatait a lakosság véleménye, valamint saját emlékezete alapján Őry Zoltán, a Dunaújvárosi Tanács Építési Osztályának korábbi főmérnöke gyűjtötte össze. A még korábbi időkre visszatekintő csúszások ténye, ideje bizonytalan, ahogy egy, a jelenlegi csónakházak mögötti csuszamlásnak is csak a nyomai látszanak, időpontja nem állapítható meg. Az első pontosan regisztrálható földcsuszamlás az első téli árvizet követően volt a dunapentelei Héthercegség területén. A roskadás több redőből áll, a parton lévő hét családi ház megrepedt és részben összedőlt. 1943-44-ben is nagyméretű roskadások következtek be, ezek következtében a part mentén egy kis sziget türemkedett ki. A castrum területének egy része a háborút követő esztendőkben a partélen húzódó lövészárokig leszakadt. Ez a jelenség jellemző az egész partvonalra. A háborút követő négy-öt év alatt következett be a part lecsúszása a lövészárkok vonaláig. 1947-48-ban egy nagyobb méretű roskadás történt mintegy 250 méteres szakaszon. 1948 tavaszán egy hasonló következett be a jelenlegi Nagy Imre (korábban Asztalos János) utca menti Duna-parton. Az 1950-51-ben végzett kikötői kotrások idején következett be egy nagyobb mélységű, jelentékeny roskadás, mely oly mértékű volt, hogy a Duna-part mentén - a megcsúszott terület teljes hosszában - a föld a vízből kiemelkedett. E katasztrofális jellegű roskadás után 1963-ig nem volt nagyobb kiterjedésű, vagy általános jellegű csuszamlás, azonban helyenként állandó, lassú mozgások nyomait lehetet észlelni. Az I. számú szivattyúház feletti horhosban a vízelvezető árkok egy része az 50-es években többször megsérült. A nyomóvezetékek tartóoszlopai kimozdultak helyükből olyannyira, hogy a nyomócsövekbe pótdarabokat kellett hegeszteni. 1960-ban került kiürítésre az 1942-ben megépített radari épület, azoknak a lassú mozgásoknak eredményeképpen, amelyek már több évre visszamenően az építmény repedéseinek okaként voltak megállapíthatóak. A csónakházak földmunkáival kapcsolatban a terület részleges teraszosítása nyomán 1962-ben megbolygatott terület teljes hosszában repedés keletkezett. 1961-ben a kisebb csúszások miatt az alsó Duna-partra vezető lépcsőfeljárót életveszélyesnek kellett nyilvánítani, és meg kellett szüntetni. Ezen a fenyegető, de hatásukban jelentéktelennek tűnő mozgások után 1963 tavaszán került sor ismét egy nagy kiterjedésű csúszásra, melyet az 1962-es kikötőkotrás, valamint a szokatlanul csapadékos 1963 évi tavaszi időjárás előzött meg. A csúszás során nagyméretű roskadások keletkeztek a jelenlegi radari barakkok előtt (a MOMERT épülete mögötti partszakaszon). A roskadások északon a Vidám Park felé, délen a Dunai Vasmű szivattyútelepe irányában folytatódtak a Duna medre és a felső part közötti terület teljes szélességében. A vidám parki kilátó előtt az 1962-es kisebb mértékű repedés megnyílt, és a talaj körülbelül hat méter mélységben megroskadt. A Kossuth Lajos utca végén 1962-ben végrehajtott földmunkák (kilátó terasz építése) keleti rézsűje megcsúszott. A csúszással egyidejűleg egy forrás is keletkezett. A horgász tanya mellett 1962 nyarán végzett földmunkák helyén repedés keletkezett, ez érintette a horgásztanya kultúrtermének alapjait is. Az 1963-ban észlelt viszonylag nagy kiterjedésű mozgásokat 1964-ben egy katasztrofális mértékű földmozgás követte. Február 29-én - szökőnapon - reggel öt és hat óra között a II. számú szivattyúteleptől északra 20-30 méterre kezdődő és a Siklói útig terjedő szakaszon a magaspart mintegy 1300 méter hosszban megcsúszott. A mozgás legnagyobb szélessége körülbelül 300-350 méter, a magaspart hátrarágódásának mértéke mintegy 20 méter volt. A csúszás során a Vasmű I. számú szivattyútelepe körülbelül 35 métert csúszott a Duna felé, és körülbelül 12 fokkal elfordult függőleges tengelye körül. A csatlakozó csővezetékek elszakadtak. A propellerkikötő hídja és a kikötővel kapcsolatos létesítmények tönkrementek. A szakadópart szélén lévő radari ideiglenes épületek egy része a mélybe zuhant a közművekkel együtt. 1965. májusában a kórház mögötti szakasz csúszott meg és kritikus helyzet alakult ki a Barátság városrészi partszakaszon is. A város lakó- és ipari övezetében katasztrófahelyzet alakult ki, az anyagi károk mellett már emberéleteket is veszélyeztetve. A szükséges védelmi munkák elrendelése után a partcsúszás okait a következőkben állapították meg: Kedvezőtlen hidrogeológiai és vízjárási viszonyok A városépítés során az ökológiai viszonyokba történt durva beavatkozás A városüzemeltetés felelőtlen, alacsony színvonala, a közművek rossz állapota (melynek következtében a talajvíz szintje a telepítés óta jelentősen megemelkedett: némely partszakaszon akár 9-13 m-rel is) Partvédelmi infrastruktúra hiánya
A partvédelmi rendszer kialakulásának előzményei További károk megelőzése céljából rendkívüli gyorsasággal kellett megépíteni egy olyan komplex védelmi rendszert, melyből ráadásul elérhető közelségben (Európában) nincs másik. Ennek rendeltetése a Dunaújváros környékén fekvő dunai partszakasz hosszú időre történő stabilizálása, illetve rendezése. Ezen védelmi rendszer folyamatos figyelésére, a karbantartási munkák elvégzésére a Dunaújvárosi Városi tanács 1968-ban megalapította a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzemet. Ennek tevékenysége a védelmi rendszer teljes egészét magában foglalja. Mivel a költségvetési üzemet, mint szervezeti formát hazánkban törvényileg megszüntették, a város önkormányzata az üzemet 1992. február 29-vel felszámolta és helyette 1992. március 1-ei hatállyal létrehozta a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalatot, majd 2016. január 1-től megbízta a DVG Zrt-t, melynek feladata, a magaspart speciális védelme, egy esetleges katasztrófa lehetőségének elhárítása és megelőzése.
Somogyi József: Aratók
Elhelyezve: 1979 Bronz szoborcsoport, mérete: 220 cm Koordinátái: 46° 57′ 51.39″ N, 18° 56′ 43.83″ E
Kitűnően elhelyezett, közérthető, figurális alkotás, a háttérben elterülő végtelen síkság, a mindig más hatást keltő égbolt előtt jól érvényesül. Természetesen nem tartozik a körülötte és alatta elhelyezkedő acélszoborpark modernebb, nonfiguratív szobrai közé, külön kell mindkettőt értelmeznünk. Érdekes, hogy az acélszoborpark első alkotásai korábban kerültek elhelyezésre, mint az Aratók c. szobor, amely csak 1979 óta áll a Kossuth Lajos utca és a Panoráma út találkozásánál. Az építészeti elhelyezés tervezője Baranyi Ferenc.
Források: https://www.kozterkep.hu/~/1199/aratok_szobor_dunaujvaros_somogyi_jozsef_1979.html http://somogyijozsef.hu/somogyi-jozsef-galeria?page=0%2C2
Képek: http://somogyijozsef.hu/somogyi-jozsef-galeria?page=0%2C2 http://www.jakd.hu/keptar/kepzomuveszeti_alkotasok_a_varosban/egyeb_kozteri_szobrok, 11/110 - Aratók. Alkotó: Somogyi József. Bronz szoborcsoport, 220 cm. http://www.jakd.hu/keptar/kozepuletek_kozintezmenyek_a_varosban/regvolt27/27, Somogyi József: Aratók. Napfelkelte. http://retropolisz.blogspot.com/2012/11/dunaujvaros-moderntol-modernig.html
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.11.16. |
|
|
|
Ikerház
Fűtőcsatornás Római Lakóház Címe: 2400 Dunaújváros, Római körút A Régészeti emlékek tanútjának 6. állomása. Koordinátái: Szélesség N 46° 58,414', Hosszúság E 18° 56,081'
Az 1971-ben feltárt, 3. századi épület Intercisa polgári településrészének egyetlen helyreállított lakóháza. A nagyjából négyzet alakú épületet egy északnyugat-délkelet irányú fal osztja két szimmetrikus részre. Felismerhetők az egykori helyiségek: előtér, szoba valamint a konyha; ez utóbbi kemencéjéből indult az a fűtőcsatorna, amely alulról melegítette a lakóhelyiséget.
Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor
A castellumtól délnyugatra áll az intercisai vicus egyetlen helyreállított s megtekinthető épülete, az alaprajzi sajátossága után ikerháznak is nevezett padlófűtéssel rendelkező lakóház. A száraz kőalapozású épület felmenő falai nem maradtak meg, csak feltételezhetjük, hogy ezek is kőből voltak. Északnyugati-délkeleti irányú középső fala két szimmetrikus részre tagolja a nagyjából négyzet alakú házat. Az előkerült maradványok alapján Intercisa vicusán kívül több helyen is következtethetünk villagazdaság létére.
http://www.fejermek.hu/anyagok/
A 180-269/270 között terjedő időszakot (ez utóbbi időpontban újabb barbár betörés éri a települést) tekinthetjük Intercisa virágkorának. Ebben az időszakban épült illetve állt az ikerház is. Az 1971-ben feltárt épület Intercisa polgári településrészének egyetlen helyreállított lakóháza, mely a katonai tábortól délnyugatra található. A nagyjából négyzet alakú, száraz kőalapozású ház felmenő falai nem maradtak fenn, de feltételezhető, hogy azok is kőből voltak. Az épületet egy északnyugat-délkelet irányú fal két szimmetrikus részre osztja. Mindkét rész nagyméretű előteréből egy terrazzóval burkolt folyosószerű helyiség nyílt, melyből egyrészt a lakószobába, másrészt az északi oldalon lévő, döngölt agyagpadlójú helyiségbe lehetett jutni, ez utóbbi tölthette be a konyha szerepét. E helyiség legfontosabb része az imbrexekkel (fél hengerpalást alakú tetőcserép) kirakott félköríves nyitott tűzhely volt. Ezen nemcsak főztek, hanem evvel melegítették a szobát is oly módon, hogy a kemencék füstcsatornáit a padló alá vezették, innen a meleg levegő a fal vakolata alatt lévő üreges téglákon át távozott a szabadba. Elsősorban a keleti rész lakóhelyiségéből került elő nagy mennyiségű freskó- és stukkótöredék, ehhez hasonló, anyagot találtak a ház közelében lévő szemétgödörben, a ház pusztulását követő romeltakarításkor oda hordhatták az omladékot. Az épület minden bizonnyal a 259-60-as barbár betörés során semmisült meg, jól datálja ezt egy, a ház tövében elrejtett éremkincs is, melyet a menekülő tulajdonos rejthetett el bízva abban, hogy a visszatérés után lesz miből újra kezdeni az életét Intercisában.
https://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/
Polgári település Az I. század végén megalapított katonai tábor mellett hamar kialakult a polgári településrész is. Itt éltek a katonák családtagjai, kereskedők, iparosok. A kezdeti időkben a településnek falusias jellege volt, lakó- és gazdasági épületei fából, sártapasztással készültek. Intercisa 180-260 között élte virágkorát. A legszebb házak a katonai tábor északi és déli oldalán, a katonai út mentén álltak. Ezekben, a kőből készült épületekben szennyvízvezeték volt, padlófűtéssel melegítették a lakóhelyiségeket, falaikat freskók díszítették, ablakaik üvegezettek voltak. A lakóépületekhez gazdasági objektumok is tartoztak, többek között élelemtároló gödrök, kutak. A településnek a tábortól nem messze fürdője is volt, melyet a katonaság épített. Ezt feltehetően nem csak a katonák, hanem a polgári település lakói is használták. Bár Intercisa kőépületeivel, fürdőjével városias jellegű település volt, fontos tudni, hogy soha nem volt római értelemben vett város!
Buza Andrea
Szerkesztette: Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.11.06. |
|
|
|
Dombormű másolata – „Hészionét megszabadító Héraklész”
Birkás István (1947-) – Palotás József (1947-): Hészionét megszabadító Héraklész, dombormű Anyaga: Műkő Mérete: 110x90 cm Elhelyezve: 1979 – a Váci Mihály úton. Régészeti emlékek tanútja 8. állomása Intercisa-kori lelet másolata, az eredeti a Nemzeti Múzeumban található.
Forrás: Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba: Dunaújváros köztéri szobrai, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1999, 136. p.
VIII. Dombormű másolata Hercules megszabadítja Hesionét bilincseitől és a tengeri szörnytől. Az eredeti a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Kora: 3. század.
Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor
…Kiásták Dunapentelén a 20. század elején. 2015-ben a városrekonstrukció keretében a szobrot kb. 100 méterrel áthelyezték - a helyére másik szobrot állítottak.
Forrás: https://www.kozterkep.hu/~/7026/Heszionet_megszabadito_Heraklesz_Dunaujvaros_1979.html
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.29. |
|
|
|
Dózsa György út 33., (35., 37.)
Épült: 1958-1961 Tervezte: Malomsoki József Statikus: Szubi Tamás A Dózsa Gy. út 33-at 2001-2004 között Rombauer Gábor tervei alapján átépítették. Stílusa: modern 2. periódus Beépített alapterülete: 440 m2, párkánymagassága 29 m Az Építészeti Emlékek Tanútjának 30. állomása
Munkás-, jelenleg diákszállók.
Története:
A korabeli Sztálinvárosi Hírlap 1961. október 13-án, pénteken a ekképp tudósított (részlet a cikkből):
„Október 15-én megnyitják a Tanács Dózsa György úti, új munkásszállóját
A Dózsa György út végén, a város szélén, három hétemeletes épület magasodik a járókelők szeme elé. Az első épület bordó színeivel hívja fel a figyelmet, ez a Kerpely Antal Kohászati Technikum növendékeinek szállója lesz. Ebben az új hétemeletes szállodában közel háromszáz tanulót fognak elhelyezni. A második, középső épület, pasztellkék színeivel emelkedik ki környezet keretéből. Ez a 26-os Építőipari Vállalat dolgozóinak szállója, és már három hónapja üzemben van. A harmadik épület, amelynek falai szürkés színt öltöttek, a tanács vállalatainak férfi munkásszállója. Jelenleg 145-en laknak az új épületben, amely azonban hivatalosan csak a jövő héten nyílik meg. A tanácsi szálloda az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében van és ezért Neumann György igazgató kalauzolt végig az épület emeletsorán, hogy megmutassa a tanácsi vállalat dolgozóinak új és szép otthonát. Látogatásunkat a hetedik emeleten kezdtük, ahol sokáig gyönyörködtünk a mintegy húsz méteres, a Dózsa György úti homlokzatra épült, elegáns, minden kényelemmel berendezett üvegfalú kultúrteremben. A kultúrterem kényelmes, színes fotelekkel, kis asztalokkal, szőnyeggel van berendezve. Egyik sarkában eszpresszó lesz, ahol a dolgozók szórakozásuk közben feketekávét, édességet és üdítő italokat fogyaszthatnak. Az emeletek mindegyikén 11 szoba van, tíz négy ágyas és egy két ágyas. Minden emeleten van egy tágas, hat fülkével ellátott zuhanyozó és 10 kagylóból álló mosdó sor. Minden héten kétszer melegvizet szolgáltatnak a szálló lakóinak. Minden emeleten gázbojleres, úgynevezett melegítő konyhákat rendeztek be, ahol a dolgozók az ételeket megmelegíthetik és az ott lévő kis asztaloknál elfogyaszthatják. A szálló szobáinak berendezése a legapróbb tárgyaktól a nagyobb bútordarabokig, teljesen új. A hófehér ágyak, a könnyű, de meleg fehér huzatos paplanok, az egyszemélyes szekrények, az ízléses, csúsztatható függönyök, mind-mind a tanács előrelátó gondoskodásáról tesznek tanúságot. A szobákban mindenütt példás rend és tisztaság uralkodik. …” k.p.
Alig egy év múlva a Dunaújvárosi Hírlap tudósítása 1962. december 21-i, pénteki számában ez olvasható:
Kollégiummá avatták a Kohóipari Technikum diákotthonát
Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel az ország százhetvenedik diák-kollégiumát, a Kohóipari Technikum diákotthonát. Az egyik hétemeletes Dózsa György úti épületben elhelyezett kollégiumban kétszázhúsz diák tanul. A kollégiumavatáson, amelyet a Bartók Béla művelődésházban tartottak meg, részt vettek a hazánkban tartózkodó kubai egyetemi diákszövetség küldöttei is, akik az avatás alkalmából kis kubai zászlót ajándékoztak a fiataloknak. A kollégium működési engedélyét Oláh János, a KGM személyzeti és oktatási osztályvezetője nyújtotta át Imre György kollégiumi igazgatónak. A KISZ Központi Bizottságának kollégiumi zászlaját Gaál Gyula, a KISZ KB munkatársa adta át a diáktanács elnökének. A kollégiumavatási ünnepség második részében a kollégiumi diákok ünnepi kulturális műsort adtak.
Kilenc esztendő múltán: Dunaújvárosi Hírlap,1971. március 30. kedd:
Kollégiumavató
A Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Kara április 1-én, csütörtökön délután négy órakor az intézmény aulájában ünnepélyes kollégiumavatót tart. A főiskolások diákotthonát „Rózsa Ferenc” nevét viselő kollégiummá avatják.
Források: http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201962/1962.12.21/1.jpg http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Sztalinvarosi%20Hirlap%20-%201961/1961.10.13/ http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201971/1971.03.30/5.jpg
Az ezredforduló utáni főiskolai honlap így emlékezik:
A diákotthon 1971-re kapta meg a „kollégiumi” minősítést. 1974-ben Rózsa Ferenc, majd 1989-ben a magyar tudománytörténet kiemelkedő selmecbányai professzorának, Kerpely Antalnak nevét vette fel. A kollégiumhoz tartozik a Főiskolai Étterem, ahol a hallgatók kedvezményesen étkezhetnek, választva többfajta menü és a'la carte ételek sokaságából. A város sporthagyományainak megfelelően a kollégium is nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmód támogatására, ezért egy korszerű, minden igényt kielégítő testépítő szalont tart fent. Amit a főiskolai hallgatók kedvezményesen igénybe vehetnek. A főiskoláért aggódó, tenni akaró tehetséges, jórészt fiatal oktatóink szellemi tőkéje, áldozatos munkája és az itt végzett hallgatók helytállása; a város és a DUNAFERR Rt. segítsége, főiskolánk vezetőinek, oktatóinak, dolgozónak erkölcsi tartása, tudása, szorgalma és tevékenysége megteremtette Dunaújváros önálló főiskoláját és ennek az új felsőoktatási rendszerbe történő beillesztését. Felújításra került a Dózsa György úti 33-as, 35-ös és 37-es kollégium, amelynek keretében 2 ágyas szobák, 2+2-es, 2+3 és 3+3-as lakóegységek kerültek kialakításra közös wc-vel és fürdőszobával, internet hozzáférési lehetőséggel.
Építészeti szemmel:
A tervdokumentációban M1, M2 és M3-mal jelölt, de a későbbiek során D6, D7, D8 jelű, 252 férőhelyes munkásszálló tervezésére a megbízást 1956 decemberében adta a Sztálin Vasmű Igazgatósága. Engedélyezési terveit 1958 februárjában Malomsoki József (LAKÓTERV) készítette, statikus Szubi Tamás. A műszaki átadást 1961 januárjában zárták le, még ugyanebben az évben a Dózsa György út 33-at (D6) diákszállóvá alakították át. 1977-ben az épületek közötti területet földszintes tantermi és konyha-étterem szárnyakkal kapcsolták össze. A Dózsa György út 35. számú (D7) épületen 1974-ben Bánlaki Károlyné (DTI) tervei alapján homlokzat-és tetőfelújítási munkákat végeztek. Az éttermi szárny lapostetős fedését enyhe hajlásszögű tetőzetre cserélték 1989-ben. A Dózsa György út 33-at 2001-2004 között Rombauer Gábor (Térműhely Kft.) tervei alapján jelentősen átépítették: az alsó másfél szint terméskőlap lábazatot kapott, a felső másfél szintre – elbontva a keleti pillérekkel tagolt teraszt az üvegfallal együtt – kupakszerű hullámlemez fedést húztak. A raszteres osztást megszűntették, helyette erőteljes színű, szintenkénti vízszintes osztás készült. A nyílászárók cseréje során az eredeti arányoktól is eltértek. Az átalakítás – Rombauer többi átépítésével szemben – az épület eredeti karakterét nemkívánatos módon, hátrányosan változtatta meg, ezért a 37. házszámú torony esetében (mivel egyedül ez őrzi eredeti jellegét) a műemléki elveknek megfelelő felújítás szükséges. Két hasáb derékszögű egymásba forgatásából létrejött, egyedi tervezésű toronyház, az útra merőleges tömbje 7, az azzal párhuzamos 6 emeletes. A lépcsőház a háromkarú lépcsővel a tömbök metszéspontjába került. Az eredetileg 60 négyágyas és 6 kétágyas szobát, a kelet felé tekintő magasabb épületrész legfelső szintjén kulturális helységeket magában foglaló épület vasbeton vázas, ikersejt tégla határfalas, födémpaneles, alacsony lejtésű hullámpala fedésű. Beépített szintenkénti alapterülete 440 m2, párkánymagassága 29 m. A homlokzatok raszteres tagolásából következően a nyíláskiosztás egyenletes, az épületek tetejét kelet felé teljes szélességben látványos, pilléres terasz nyitja fel.
Forrás: Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 119-121.p.
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.29. |
|
|
|
Miguel Angel Velit: Kék ház, a mozgó hold és háromszög
Elhelyezve: 2000-ben, a Panoráma úton 46 ° 57 '55,35 "N, 18 ° 56' 40,37" E Festett zárt profil, 1000x800x900 cm
A szobor a Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep utolsó szimpóziumán készült 2000. május 18. és június 17. között. A helyszín a Dunaferr Dunai Vasmű területe volt, a szervező: Klein András Milós.
Résztvevők és elkészült műveik: - Miguel Angel Velit (Peru) – Kék ház, mozgó hold és háromszög (Festett zártprofil) - Drabik István – Párban állók (Hegesztett acél) - Gaál Tamás – Part-pár (Hengerelt- és hegesztett acél) - Barry Parker (USA) – Mátyás gyűrűje (Hengerelt acél, öntött, kovácsolt acél)
Források: http://steelsculpture.art/hu/alkotok/page/3/
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.29. |
|
|
|
Dombormű másolata – „Kosarat vivő leány”
Birkás István (1947-) – Palotás József (1947-): Kosarat vivő leány, dombormű Anyaga: Műkő Mérete: 110x75 cm Elhelyezve: 1978 – a Váci Mihály úton. Régészeti emlékek tanútja 7. állomása Intercisa-kori lelet másolata, az eredeti az Intercisa Múzeumban található.
Forrás: Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba: Dunaújváros köztéri szobrai, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1999, 138. p.
VII. Dombormű másolata Profitált léckeretben fején szőlős kosarat tartó meztelen női alak. Az eredeti az Intercisa Múzeumban tekinthető meg.
Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.19. |
|
|
|
Oszlopmásolat
Birkás István (1947-) – Palotás József (1947-): Intercisai-oszlop Anyaga: Mészkő, alapzata: tégla. Magassága: 250 cm Elhelyezve: 1978 – az Intercisa Múzeum előtt, a Városháza téren. Régészeti emlékek tanútja 2. állomása Intercisa-kori lelet másolata.
Forrás: Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba: Dunaújváros köztéri szobrai, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1999, 137. p.
„Akanthusz levelekkel díszített oszlopfő, eredetije a római kőtárban látható.”
Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.19. |
|
|
|
Tornacsarnok
Címe: DUNAFERR SE tornacsarnok: H-2400 Dunaújváros, Eszperantó út 4. Épült: 1972. május 2. – 1973. június 26.
A jelenlegi – akkori nevén munkacsarnokot – 1973. június 26-án adták át. A létesítmény akkor egymillió forint értékű társadalmi munkával és a vasmű támogatásával épült fel. Az ünnepélyes megnyitón a magyar tornász válogatott tartott bemutatót a közönségnek.
Az építkezés gyorsan ment végbe:
1972. május 2. Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója végezte az első kapavágást.
1973. június 26. Átadták a fedett munkacsarnokot. Az átadás délelőtt 10 órakor kezdődött, dr. Sápi Tibor a DKSE (Dunaújvárosi Kohász Sportegyesület) elnöke köszöntötte a megjelenteket, vendégeket. Az akkori OTSH elnökhelyettesét, és megyei vezetőjét, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárát, a Fejér megyei Tanács elnökét és elnökhelyettesét, az MSZMP Dunaújvárosi Bizottságának első titkárát, a Dunaújvárosi Városi Tanács elnökét, a KISZ Dunaújvárosi bizottságának titkárát és Boorovszki Ambrust, a Dunai Vasmű vezérigazgatóját, aki ünnepi beszédet mondott. A vezér kiemelte a rengeteg társadalmi munkát, amely nélkül nem épülhetett volna meg a csarnok. Dr. Sápi Tibor ígéretet tett arra, hogy mindent elkövetnek azért, hogy 1976-ban, Montreálban már legyen dunaújvárosi sportoló (így is lett, Lővei Mária, Óvári Éva, Tóth Margit a női tornász válogatott tagjai voltak – a szerk.). Ezt követően kitüntetések átadása következett mind a sportvezetőknek, mind az építkezésben élen járó dolgozóknak, brigádoknak. Majd a magyar tornászválogatott bemutatóját láthatták a jelenlévők. Érdekesség, hogy a bemutatót tartott tornász emlékérmet vehettek át gyakarolataik végén az egyesület elnökétől, valamint hogy a válogatottak között volt a friss Európa-bajnok Magyar Zoltán is, míg Óvári Éva, Kovács Ilona, Tóth Margit még csak virágcsokorral kedveskedett az akkori felnőtt válogatottaknak, majd Montreálban már az olimpiai negyedik helyezett válogatott tagjai voltak, természetesen dunaújvárosi színekben. A tornászok bemutatója után a birkózók vették birtokba a szőnyegeket rövid műsorukkal. A hét pár között Trenka – Gyulai, Komóczy – Varga, valamint Szabó Tamás és Király Mihály külön-külön, illetve páronkénti akciókat mutatott be.
Forrás: https://issuu.com/zsuzsakatona/docs/olimpia4
Átadták a fedett sportcsarnokot - Több, mint egymillió forint értékű társadalmi munka – Olimpiai híradó, 1973. június 27. 4. szám, 1.p, folytatás 3.p., IX. nyári úttörő olimpia 1973. június 24 - 30. Dunaújváros, Katona Zsuzsa
Aztán sokáig kellett várni a korszerűsítésekkel:
2015. 11. 10. …ebben a csarnokban a magyar tornasport óriásai nevelődtek, s lettek olimpikonok, bajnokok, a sportág csillagai. Óváriék mellett Supola Zoltán, Kovács Péter, Csollány Szilveszter, Paprika Jenő és még sokan mások ebben a hatalmas dobozban edződtek. Igaz, hogy a bádogfalú nagy teremben nyáron ma is megfőnek, télen megfagynak a tornászok szigetelés nincs, s a világítás, a mellékhelyiségek állapota sem felel meg a mai igényeknek… Viszont a benne végzett nagyszerű munka tette, teszi ma is híressé ezt a lelakott csarnokot.
…Mátyás Gábor, a Dunaferr Sportegyesület elnöke természetesen nem ígérhet csodacsarnokot, de a lényeg: komfortossá varázsolják majd a felújítás révén a tornászok munkatermét.
… Melyek a felújítás legfontosabb munkálatai?
– Elsősorban a hő- és vízszigetelés, az öltözők, a mellékhelyiségek felújítása. A világítás javítása, a nyílászárók cseréje, és igen nagy munka a fűtés korszerűsítése is.
https://www.duol.hu/sport/a-nagy-doboz-csinositasa-1737845/
2016. 01. 20.Történelmi pillanat tanúi lehettünk szerdán a dunaújvárosi tornacsarnokban, ahol Trenka János, a Dunaferr SE torna szakosztályának vezetőedzője átvehette az új világszínvonalú tornaszereket, a felemáskorlátot és versenytalajt.
https://www.duol.hu/sport/uj-tornaszereket-kaptak-1748786/
A harmadik fázis a tető szigetelése volt, végül a jó hír, hogy a tornaöltözők felújítása, az új talaj után elkészült a csarnok, a tervezett két hónap helyett ugyan fél évig tartottak a munkálatok.
2016. 05. 27. Több mint negyvenhárom millió forintból újulhatott meg a tornacsarnok a Magyar Torna Szövetség és az önkormányzat támogatásával.
Forrás: Dunaújváros hetilap, 2016. 05. 27. 21.p.
Szerkesztette: Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.15. |
|
|
|
Kikötő épület, majd Vörös Október Ruhagyár (VOR)
Épült: 1951-1954. Tervezte: Gergely István és Nyiri István (KÖZÉPTERV) Stílusa: szocreál
Dunaújváros környékén három helyet tartottak alkalmasnak nagyobb kikötő létrehozására, amelyek közül 1950 márciusában a Szalki-szigeten levőre esett a választás. A tervek hatalmas komplexummal számoltak, amelyekhez illően nagy kikötőparancsnoksági épület is társult volna. Az erőltetett iparosítás 1953-ban jelentősen lelassult, aminek következtében a kikötő építése is leállt egy kis időre. A dolgok 1957-ben fordultak egy nagyot, ugyanis a MAHART ekkor adta át a területet a vasműnek. Mivel a kikötői kapacitás kihasználására esély sem mutatkozott, a parancsnokság épületében helyezték el a Vörös Október Ruhagyárat, ahol 60 fő kezdett el dolgozni, s amelynek termékei évtizedekig meghatározták a hazai öltözködést. A szocializmus végén a gyárat privatizálták, és egy angol befektetői csoporthoz került. Tőlük vásárolta meg 1993-ban az angol családi vállalkozás a Berwin Ruhagyár Rt., amely 2005. december 16-ig üzemelt. A gyár fénykorában 700 főnek adott munkát, de még a bezárás évében is 300 alkalmazottat foglalkoztatott. A ruhagyár bezárása óta az épület gazdátlanul áll, bár több terv is született újrahasznosítására. Később egy vállalkozó szálloda építésének céljából vásárolta meg a kikötő igazgatóságának épületét, ám a végleges megoldás azóta is várat magára.
A kikötő épület modellje már szerepelt az 1951. októberi építészkongresszus kapcsán rendezett kiállításon. Tervezője Gergely István és Nyiri István volt, azonban az eredeti tervdokumentáció nem került elő, csak néhány belsőépítészeti vázlatrajz ismeretes a Magyar Építészeti Múzeum Nyiri hagyatékából. A korai szocreál tervek ellenére az építkezés elhúzódott, a kikötő csak 1954 nyarán fogadta az első hajót.
Hosszanti elrendezésű, 4 szintes, aszimmetrikusan elhelyezett zömök toronnyal koronázott reprezentatív épület. A főhomlokzat 19 tengelyes, az oldalhomlokzatok 3-3 tengelyesek. A két, oszlopos portikuszos bejárat közül az egyik a torony tengelyében, a másik az épület bal szélén nyílik, az utóbbi teraszos kialakítású, a másik a homlokzat síkjából nem lép előre, viszont fülkés, páros oszlopokkal hangsúlyozott. A kapuzat szélességében a 4. szint visszalép és egy konzolokkal alátámasztott ballusztrádos kilátó teraszt alakítottak ki. Az ezzel azonos szélességű torony alépítménye a négyszög sarkain lemetszett, melyen pártázattal koronázott monopterosz áll. Az alépítmény főhomlokzati ablak kialakítása a Palladio-motívum változata. A földszinti ablaksor szegmensíves, az emeletiek egyenes záródásúak. A homlokzatokat övpárkányok tagolják, a koronázópárkány felett tömör attika fal fut körbe.
Szóládi Zoltán
Források: Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 136-137.p. https://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/01/21/magyar_iparvarosok_i_sztalinvaros_dunaujvaros https://dunaiszigetek.blogspot.com/2017/02/epul-sztalinvarosi-kikoto.html https://index.hu/gazdasag/magyar/berw050907/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Szalki-sziget_(Dunaújváros)
Fotók: https://dunaiszigetek.blogspot.com/2017/02/epul-sztalinvarosi-kikoto.html https://4.bp.blogspot.com/-26QrI3A7qU0/WKS_KcjRgDI/
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.12. |
|
|
|
Rudnyánszky – Montbach kúria
Címe: 2400 Dunaújváros, Magyar utca 35-37. Műemlék, azonosító 3610 (törzsszám 1582)
A mai Dunaújváros közigazgatási területén belül elhelyezkedő Pentelén találjuk a címbeli kúria épületét, amely valós gazda nélkül egyre romosabb állapotba kerül. Bár hasznosítására számos terv készült, eddig jelentős lépések nem történtek. A kúria és a területén lévő malom és gazdasági épületek eredetéről több forrást is találtam. Ezek néhol ellentmondanak egymásnak.
Montbach (Mondbach) avagy Frankl kúria. Pechaui Montbach Károly (át)építette 1830 körül de a helytörténeti adatok szerint itt áll már 1780-ban is és 1798-ban pedig a nagybirtokos Rudnyánszky-család tulajdonában volt. 1905-ben azonban már Frankl Zsigmond volt a tulajdonosa a volt gőzmalom a kúria mögött 1910 táján épült, áramot is termelt, (a helyi közvilágítás számára). A szomszéd területen működött (a Tesco felé) a Bakonyi-féle itallerakat, amely a 19. században a gőzmalomhoz kapcsolódó terület volt(? hogy ha csak 1910-ben épült). 2000 óta a malom üzemen kívl van, elótte a kúriát a malom irodaépületének használták. 2013-ban még állt a malom egykori „mázsaháza” és az akkori felmérés során megállapították hogy a malom kétemeletes épületének falai erősek, jó állapotúak és további másfél szint helyezkedik el a felszín alatt, ahol a egykor a gépészet volt. Az 50-70 méter hosszú pince óvóhelyként, a kúria hadikórházként is szolgált. Műemléki azonosító 3610 (törzsszám 1582). (infodunaujvaros.hu, duol.hu, jakd.hu ) - Fejér megye, Dunaújváros, Pentele? Óváros városrész, Magyar utca 33 35 37. számok https://commons.wikimedia.org/wiki/
Őri Zoltán Névről, tervről, igényekről írásából a kúriára vonatkozó részeket idézem: … A török idők előtt az egész földbirtok-komplexum a Paksi-család tulajdona volt. A török kiűzése után a teljesen megüresedett birtokot, ahol magyarok nem, csak rácok voltak, próbálták benépesíteni. Ennek során mivel a Paksi család férfiága kihalt leányágon Daróczi Katalin vezérelte a betelepítést. Majd lánya, Száraz Júlia következett, aki férjhez ment Rudnyánszky Józsefhez.
Ők voltak azok, akik a további birtoktesteket összevásárolták a többi, szép számmal létező Paksi örököstől. A hatalmas birtok így Rudnyánszkyé lett. Székhelyük a nagytétényi Rudnyánszky kastély. Jobbágyaik köztük a penteleiek is, többféle szolgáltatással, többek között fuvarozással tartoztak a pentelei birtoktestek és a nagytétényi kastély mögött…. …1761. április 27-én, amikor az uraságok részéről osztály vala, megszűnvén Rudnyánszky egyedüli földesúr lenni a faluban, mert átvették birtoktesteiket a Csiky (Daróczy Rozália), Tahy és Jármy családok, valamint Száraz Erzsébet (férje Nicolatti Fülöp kapitány) és Száraz Tamás, a falu lakói az uraságoknak mindenféle keserves panaszaikat és súlyos terheket alázatosan deklarálták.
1798. július 1. a keltezése annak az összeírásnak, amelyet a vármegye megbízottai, Kreskay Gáspár és Gyürky Lipót készítettek a Rudnyánszky vagyonról. Ebben szerepel többek között: a 30. tételszám: Létezik egy épület, amely kincstári zár alatt van. Három szobát, egy konyhát és két hivatali helyiséget foglal magában. Hozzá tartozik a közvetlenül mellette álló melléképület, amelyben négy részre osztott baromfi-ólat, hat lovat befogadó istállót és kocsiszínt találunk három kocsi részére. A telek legfelső részében gazdasági épület készült disznóhizlaló, marha-karám, továbbá 20 igás ökör befogadására szolgáló istállóval. Ebben az épületben van az éléstár is a kb. 30 urna bort befogadó pincével. Íme tehát a pentelei kúria, amely az összeírás szerint már 1798-ban létezett. A falán szereplő tábla, amely szerint 1830-ban épült, félrevezető.
Később, vásárlás során tudott benne részt szerezni Monbach Károly tanácsos is. Meg kellett alkudni a tulajdoni viszonyokban a Rosty családdal. Hagyományok szerint Montbachnál szállt meg Jelasich bán, midőn megvert seregével vonult vissza Budáról. A sereg két katonája meghalt, a penelei temetőben vannak eltemetve. Hol? Montbach tanácsos halála után a kúria az etre-karcsai Lukács család tulajdonába került. Övék volt még akkor is, midőn a malom felépült az udvarában. A család utolsó tagja 1928-ban halt meg.
https://www.duol.hu/hirek/nevrol-tervrol-igenyekrol-1628046/
Szabó Zsolt így ír erről a helyi hírlap hasábjain a Történelmi emlékek Penteléről című cikkében: Pentele a török hódoltság előtt a Daróczy család tulajdonában volt. A török kiűzése után, I. Lipót 1703-ban az ősi családnak visszaadta a Pentelei birtokait. Daróczy István 1709-es halála után báró Száraz György és neje Daróczy Katalin, majd lányuk Julianna és férje, gróf Rudnyánszky József – aki a leghíresebb magyar barokk kastélyt a Nagytétényit is építtette – örökölte a vagyont és 1742-ben magyarokat telepített a faluba. Akkor tértek vissza a ma is itt élő Pentelei családok, a Hingyiek, Újbányiak, Tonkák, Matlagok, Nyuliak, Naszvadiak és az én őseim a Szabók is. Egy 1773-as adóösszeírás a lakóházakon kívül uradalmi házakat is említ e területen. Ezen urasági épületekben laktak a birtokos Rudnyánszky tiszttartói és számadói valamint cselédei, kocsisai. Amit mindenképpen tudni kell: a tényleges építők Pentelei iparosok és munkások voltak. Ez pedig a névadásra is feljogosít, ezért lehet Pentelei kúria is a műemlékünk neve. Az épületegyüttes második említése az 1798. július 1-jén kiadott kataszteri nyilvántartásban történt, amelyben a felmérés a Fejér vármegyei Rudnyánszky vagyonról készült. Ebben írnak egy majdnem kész épületegyüttesről, amit valamikor a XVIII. század közepén kezdtek építeni. A Kúriában az intéző lakott, mivel Rudnyánszkyék a már elkészült központi birtokukra, Nagytéténybe költöztek. Magtár, vendégfogadó, borkimérő, tisztviselők háza működött itt ekkor. Borospincéjüket a Tisza utcában építették. A következő birtokos Mondbach (más forrás szerint Montbach) Károly ezredes lett, aki egyes források szerint beházasodásával, más források szerint, vásárlással szerezte meg a Pentelei birtokokat. 1828-ban Károly fia – már báró – Mondbach Frigyes örökölte a családi vagyont, és 1830-ban ő építtette át a mai formájára a kúriát és teljes délre eső épületszakaszát. Amikor a szabadságharc elkezdődött Mondbach még a mi oldalunkon állt, majd az 1849-ben a levert forradalom után, Haynau jobbkeze lett és ő vezette a megtorlásokat a Mezőföldön. Ennek ismeretében az épület megnevezése Mondbach kúria nem helyes.
Az 1910-es felvételen a mai „szovjet” emlékmű helyén, a korábbi Szentháromság téren római korabeli műemlékek voltak kiállítva a mai Dunaújváros Pentele városrészi területén (Fotó: Archív) 1860-ban már Lukács László lett a birtokos. Ő a meglévő díszkertet Angol formájú, épített kertté alakíttatta át, amelynek országos híre lett. 1905-ben a kúriát, Frankl Zsigmond vásárolta meg. 1910-ben egy részvénytársaság a kúria udvarán gőzmalmot létesített, az építtető Tóth János volt, az asztalos és fa-ipari munkákat Szabó István üknagyapán készítette. Az új ipari létesítmény munkát teremtett, valamit a közvilágítást is megoldotta Pentelén. Az államosítás után a rendőrség, majd a malmot újra beindító Termelőszövetkezet üzemeltette a kúriát. A rendszerváltás utáni évtizedben még dolgozott a Malomipari Zrt., dübörögtek esténként a malomszerkezetetek a szomszédomban. Aztán 1994-ben elhallgatott… https://www.duol.hu/hirek/tortenelemi-emlekek-pentelerol-1621309/
dr. Virág Zsolt részletesebb kitekintést nyújt: A település török idők előtti birtokosa a királydaróczi Daróczy család volt. Ennek utódai kapták meg a hódoltság elmúlta után, 1703-ban Pentelét I. Lipót királytól. Daróczy István 1709.ben hunyt el, a pentelei birtokot Katalin lánya és annak férje, Száraz György örökölték. Száraz 1731-ben bárói címet kapott. Szárazné 1742-ben bekövetkezett halála után a legidősebb Száraz lány férje, dezséri Rudnyánszky József kezelte a birtokot. Az ősi nemesi családból származó Rudnyánszky a Hétszemélyes Tábla bírája, aranysarkantyús vitéz volt. 1773-ban magyar bárói rangot kapott, ő építtette ki a ma látható formájában a nagytétényi kastélyt is. A települést Rudnyánszky József népesítette be 1743-44-ben katolikus magyarokkal. A XVIII. század közepén az övé volt Pentele kétharmada. Mivel a bárónak 13 gyermeke volt, a birtok fokozatosan aprózódott, fogyott, a század végén már csak Pentele egyharmada volt a bárói famíliáé. Pentelén a mai kúria elődjét minden bizonnyal a Rudnyánszky bárók építtették. Egy II. József-kori felmérésben már említés történt az urasági háznak nevezett kúriáról, melyet az intéző lakott, a magtárról, a borkimérésről, a vendégfogadóról és a gazdasági tisztségviselők házairól. Az 1780-as évek végére annyira leromlott az uradalom gazdálkodása, hogy a kezelést a királyi adminisztratúra vette át egy időre. Báró Rudnyánszky Józsefné Száraz Julianna bárónő 1808-ban hunyt el, ezután leszármazottjai 13 részre osztották fel az örökséget. A kúria későbbi tulajdonosa pechaui Montbach Károly is házasság útján szerzett Pentelén birtokot, a területen a nemesek száma a XIX. század elejére jelentősen megszaporodott. A pechaui Montbach család 1791-ben kapott nemesi címet Ferenc személyében. A család két tagját honosították 1828-ban, a Dunapentelén birtokos Montbach Károly ezredest, valamint báró Montbach Frigyest. A legnagyobb pentelei birtokrész Montbaché lett a XIX. század első felében. A kúriát a ma látható formájában ő építette ki 1830 táján, klasszicista stílusban. Montbach 1848-ban a Vármegyei Bizottmány tagja lett, majd decemberben átállt a császáriak oldalára és 1849 áprilisáig közhivatalt töltött be. Montbach Károlynak egy fia volt, Sándor, a birtok és a kúria az ő kezére került. (1863-ban már biztosan Sándoré volt az uradalom.) Montbach Sándornak kilenc gyermeke volt, akik a pechaui és jungferndorfi báró Montbach nevet viselték, köztük Jenő és Imre a magyar bárói rangot is elnyerték 1913-ban, illetve 1917-ben. Később Frankl Zsigmond földbirtokos vásárolta meg a kúriát, 1905-ben már őt említették az épület és a birtok tulajdonosaként. Egészen 1945-ig lakta Frankl a kúriát.
Az épületről Szabadon álló, földszintes, L-alaprajzú épület. Főhomlokzata 4+4+4 osztású, középen 4 ión oszlopon nyugvó, timpanonos portikusz áll. Az ablakokat toszkán fejezetű féloszlopok tagolják. Hátsó homlokzata 2+(3+A+3)+2 tengelyes, középen erősen előrelépő, timpanonos rizalit húzódik. Az ablakokat itt is toszkán fejezetű féloszlopok tagolják. a hátranyúló szárnyon 6 oszlopon nyugvó tornác húzódik. A bal oldali homlokzat 2+2 osztású. A kúriától balra, az útra merőlegesen áll az egykori istállóépület, mely szintén 1830 körül épülhetett. A kúria elé kerítést építettek, mely a portikusz oszlopait is magában foglalja.
Forrás: Dr. Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái 3. kötet, Castellum Novum, Bp. 2002. 50-51.p.
A kúria területén áll az egykori gőzmalom épülete is, amelynek külön története van. Íme:
A Magyar utcában található Gőzmalom 1907-ben épült meg a Rudnyánszki-Mondbach kastély kertjében. A régi penteleiek közül még sokan emlékeznek a Gőzmalom fénykorára, amikor olyan nagy forgalmat bonyolított – például a két világháború közötti időszakban –, hogy gyakran a helyi gazdák is a közeli dunaföldvári malomba jártak őröltetni. (1907-ben a Magyar utcában megépült Gőzmalom alapos felfordulást okozott a helyi és vízimolnár piacon. Az új technológia meghonosodása ugyanis a pentelei vízimalmok visszafejlődését és forgalmuk fokozatos visszaesését hozta. „Szabó Tamás: Pentele ezer éve” – a szerk.) A malom az óváros áramszolgáltatásában is nagy szerepet játszott, hiszen az itt termelt árammal világították ki hosszú éveken át a mai Pentele városrész egykori főutcáját. A malom túlélte a huszadik század sorsfordulóit. A második világégés idején óvóhelyként szolgált, az államszocializmus éveiben pedig főként az itt állomásozó szovjet csapatok őröltek benne lisztet. A legendárium szerint a malom a rendszerváltás idejében alig tízmillió forintért került magántulajdonba, ám 2000-ben végleg bezárta kapuit. A penteleiek szerint a malmot és a hozzá kapcsolódó kastélyt az eltelt évek során szépen, fokozatosan széthordták. Nem messze a Magyar úti malomtól működött egy kisebb malom is az 1900-as évek első évtizedeiben a Baracsi úton. Ezt magántőkéből emelte és működtette egy pentelei család. Szomorú tény, hogy 1944-ben itt volt a pentelei gettó: ide gyűjtötték össze, és innen vitték el a pentelei zsidó családokat. https://www.duol.hu/hirek/dunaujvaros-venne-kezelesbe-a-magyar-uti-gozmalom-teruletet-1518816/
Szerkesztette: Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.12. |
|
|
|
Az 1. sz. víztorony, Építők útja
Épült: 1951. Magassága: 25 méter Tárolótér térfogata: 1200 m3 GPS: 46.957673 - 18.942275
Egy kis történelem 1951. november 7-re készült el az I. számú víztorony A maga 25 méteres magasságával az első épületek fölé magasodott. Az I. számú víztornyot az Építők útján az 1950-es évek elején kezdték el építeni. Az épület – funkciójából eredően is – kiemelt jelentőségű volt, amelynek építéséről így a korabeli lap is tudósított: „A víztorony építői túlteljesítették kongresszusi vállalásukat. Hét héttel a tervbe vett határidő előtt készítették el az állványozást 12 méternyi magasságig és a betonozást 8 méterig. Most valamennyien új vállalást tettek. Elhatározták, hogy április 4-re az állványt 16 méterre emelik és a 12 méteres szintig bebetonozzák. Május elsejére az állványzat kétszeres olyan magas lesz, mint most – hatemeletes, 25 méter hosszú. A víztorony építői be is akarták betonozni 25 méteres szintig.” Az elkészült, kör alaprajzú víztorony 1952. május elsején (a maga 25 méteres magasságával) a környező, Sztálinváros első épületei (így például a mai Vasvári Pál Általános Iskola és a hat 'kocka' épület) fölé magasodott.
Mivel ez az épület volt az akkori város legmagasabb pontja, a csúcsára vörös csillagot helyeztek. Ezt a csillagot mindig a város legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó brigádja gyújthatta meg. „Tíznaponként állapítják meg: melyik három brigád érdemelte ki ezt a kitüntetést. Ezeknek a brigádoknak nevét a víztorony tövében világító tábla hirdeti.” forrás: Szabad Nép 1954. március 21. 2. A csillagot a kormány döntésének értelmében 1989. október 20-án vették le: „pénteken reggel […] a - sokáig városunk szimbólumaként szereplő – régi víztorony tetején lévő, több ember magasságú csillagmonstrumot szerelték le.” forrás:Dunaújvárosi Hírlap 1989. október 24. 3. l. http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=2064 1989. október 20. A vörös csillag a porba hullott, Dunaújváros él tovább. Érdekesség: Lőtornyot terveztek a tetejére, de ez a lőtorony sosem épült meg a dunaújvárosi víztorony tetején. Ma az alsó szintek irodáknak adnak helyet.
Szakmai paraméterek: Alacsony nyomású övezet (un. I-es zóna) Nyomásviszonyok: 4-4,5 bar Töltővezeték: NA 300 mm-es varrat nélküli acélcső Ürítő vezeték: NA 350 mm-es varrat nélküli acélcső
A városi vízhálózat hossza jelenleg 124 km. Anyaga főleg öntöttvas és acél. Utóbbi években azokban csak KPE csővezetékek épültek a városban, Így ezek aránya folyamatosan növekszik.
A bekötővezetékek anyaga nagyobb részt D 3/4� horganyzott
acélcső az utóbbi években viszont a bekötések kizárólag D 25-32 KPE
nyomócsővel készülnek.
Szóládi Zoltán
Források: http://egykor.hu/dunaujvaros/viztorony-sztalinvaros/835 http://www.dvcsh.hu/index.php?p=3_1_1
Fotók: http://www.jakd.hu/index.php?p=gallery&gid=229
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.09. |
|
|
|
Dunaújváros-Kisapostagi Evangélikus Társgyházközség temploma
Evangélikus egyház Tervező: Nagy Tamás Építészeti nívódíj: 2012. Építtető: Dunaújvárosi Evangélikus Gyülekezet Alapterület: ~175 m2 (templomtér) Címe: 2400 Dunaújváros, Szilágyi Erzsébet út 34. Ülőhely: 200 fő, állóhely: 60 fő
A templom a XX. században épült. A 2002-es Velencei Építészeti Biennálén szerepelt. Jó akusztikája és csodálatos megjelenése révén ismert. A vörös téglából épült (1994-1996), bazilikális kiképzésű, háromhajós templomhoz torony is kapcsolódik; a burkolat tégláját helyenként réz- és faelemek egészítik ki. Ezek az anyagok is a vörös szín egy-egy árnyalatát képviselik. Nagy Tamás dunaújvárosi evangélikus temploma a kortárs magyar építészet nem könnyen „irányzatosítható” példája. Nem mintha ne lehetne motivációit, szellemi erőtereit, stilisztikai értelemben vett eredetét firtatni, azonban maga a mű egységességében, eredetiségében nem hagy tág teret az elemző kategorizáló kedvének. 1996 pünkösdjén, szentelték fel a néhai szocialista város első templomát, Reisch György lelkész szolgálata idején, dr. Harmati Béla püspök és Káposzta Lajos esperes közreműködésével. Az Isten háza Nagy Tamás Ybl-díjas építész nagyszerű és méltán világhírű alkotása. „Dunaújváros különleges helyet foglal el a munkáim között. Különleges, mert az első templomtervezési megbízásom volt ez, és különleges azért is, mert Dunaújváros hosszú évtizedekig kommunista városnak volt elképzelve, ahol nem sok helyet hagytak a vallási életnek, templom tervezése pedig fel sem merülhetett. A rendszerváltás után azonban egyszerre négy egyház is elkezdett templomot építeni, és egy pályázat eredményeként az evangélikus templomot én tervezhettem.” (Nagy Tamás, építész)
Stermeczki András, építőmérnök-lelkész szemléletesen mutatja be Isten házát: Ha az alaprajzát nézzük, akkor tojásdad alakot formál a templom, a parókia, a jurtaház és a kerítés, melynek szerves anyaga a kiégetett klinkertégla. A tojás belsejében található kis jurtaház az ifjúságé. Ebben a kis „csírában” ha élet van, akkor az egész tojásnak, az egész gyülekezetnek van jövője. A főhajó - mely a belső térben egy egészet alkot - oromfallal zárul, ami meghatározza a templom architektúráját. Bár a torony a legmagasabb az épületen, mégis inkább a homlokzat végpontjától vezeti a szemünket egy spirál vonalban az ég felől a földre. A hajó gerince ívesen hajlik az oltár felé lefelé – akár egy felfordított csónak gerince –, és a végén visszafordul a főhajó párkányán. Ez a vonal egészen a parókia széléig szalad, mely ott ismét kanyart vesz és a vápán siet vissza, hogy aztán ismét megforduljon és a „mellékhajó” ereszcsatornáján immáron az egész épületet megrajzolja ez az ív. Ám a légies firka itt még nem ér véget, hiszen a mellvéd falán forgolódik, majd a talajszintet elérve a kolumbárium támfalán folytatódik és a szem elől már rejtett föld alatti rámpán fejezi be rajzát. És ez csak egy részlet a szakrális épületegyüttes misztikájából. Immáron kellő kíváncsisággal közelítjük meg a bejáratot a rámpán. A templom és a parókia között gyalogosnyi rés nyílik a téglafalon, hogy a pallóból ácsolt rácsos kapu kinyíljon és a folyosón keresztül beléphessünk a „belső várba”. Ha ehhez napsütötte időben van szerencsénk, akkor egy igazi mediterrán udvar látványa tárul elénk. A mészkő burkolaton állva körbevesz bennünket a vörösen izzó téglafalazat, amely délen két m-ként, gyámpillérekkel megerősített, résekkel áttört várfalból (gyilokjáratból), azaz kerítésből áll, északon pedig fölöttünk tornyosul a homlokzat páratlan látványa. Jobbról a parókia belső homlokzata, balról a jurta ház köríves fala áll. Még mielőtt belépnénk a templomba, érdemes az erődtemplomokról és a magyar evangélikus templomépítészetről szólni. Ha ezt a három fogalmat szeretnénk ötvözni, akkor a dunaújvárosi evangélikus templom példaértékű. Ami köthető a magyar evangélikus templomépítészethez, az itt megtalálható. Nagy Tamás építész nem véletlen tette fel előadásaiban a kérdést: Csűrtemplom vagy katedrális? A dunaújvárosi evangélikus templom homlokzata sem nyílik utcafrontra, tornya nem a bejárat felett magasodik, az épület architektúrája nem hivalkodó, hanem inkább szervesen és szerényen követi a táj adottságát, a domborzat ívét. Ha a dunaújvárosi templomunk homlokzatára pillantunk, akkor ez a „csűrtemplom” jelleg is látszik. A keskenyen felsliccel nyílások, a homlokzat tagolása, a lőrésszerű kávákkal bélelt ablakok, a templomhajó egyszerű és homogén vonalvezetése, a nyitott, ragasztott faszerkezetű fedélszék, a díszítésektől mentes falak és a csarnokszerű tér mind erre a protestáns jellegre utal, amint a kapu feletti szemöldökfára vésett és összetéveszthetetlen felitat is ezt üzeni: ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK! Ezt követően léphetünk be a templomba, ha a míves bronzból készült hal formájú kilincset lenyomtuk, a vékony tokosztókkal tagolt kétszárnyú templomajtón. A templomtérbe térve az első, ami hatalmába keríti a csodálkozót, az a világosság. A felülről áradó fényesség szinte felemel. Bár szemmagasságban nem található nyílás, mégis úgy érezni, mintha a szabad ég alatt állnánk. A következő érzés a melegség. A templom tervezésénél elsődleges volt a szerves, természetes anyagok használata. Így a fa, az égetett agyag (tégla), a kő és negyedik elemként a fény a meghatározó. Ezek harmóniája, színük és formájuk egyaránt otthonossá teszik a teret. A látványt tovább fokozza a templomtér belső burkolatának praktikusan és játékosan kialakított formája, mely elsőre meghökkentő. A klinkertéglákat 45 fokban kiforgatták, így egy csipkézett csodás falfelületet kaptak, amely gyönyörűen van keretezve ugyanezzel a téglával futó sorokban rakva. A két oszlopban és 9-9 sorban elhelyezett tölgyfa padok között az oltártérig lehet menni. Perc áhítat után a kíváncsi ember mégis felléphet az oltárhoz, amely tágas és világos. A padok anyagával egyező úrasztala, a szószék, az ambó és a keresztelő medence Suba Mihály asztalos mesteri alkotása. Ezek mind pillanat alatt eltolhatók, hogy így egy nagy, egybefüggő teret kapjunk, pl. zenekarok vagy kórusok számára. A fehér, fröcskölt vakolatú oltártér apszisának tengelyében korpusz nélküli tölgyfakereszt van a falon. A karzat felett a legmagasabb a belső tér, mintegy 12 m, amely tiszta üvegfelület, csűrhöz hasonló térosztású keskeny ablakelemekkel. A karzat szintén tágas, parkettáján itt is elfér kórus és zenekar egyaránt. Itt található az egymanuálos orgona, mely istentiszteleti szolgálatra kiváló és kedves hangszer. A karzatról lépcső vezet le, amely ajtóval van elválasztva, így zavartalan a közlekedés. A karzat szintjéről nyílik az ifjúsági klubszoba, melynek tetőtere alatt könyvtár, számítógépterem, biliárd, csocsó, kényelmes fotel kismamáknak és az istentisztelet alatti kihangosítás található. A templom két oldalhajója külön belső egység. Keleten vannak a vizesblokkok folyosóval, melyek a templomtérből kis ajtón is megközelíthetők és az iroda. Utóbbiból, tengelyesen szimmetrikusan a sekrestyével, közvetlen az oltártérbe lehet belépni. Nyugaton található a gyülekezeti terem a boltöves gyámpillérek és nyitott fedélszék alatt. Ennek mobil válaszfala a templomtér felöli oldalon egy fenyőfa harmonika ajtó. A tér kiválóan alkalmas szeretetvendégségek, játszóházak, festmény és egyéb kiállítások, előadások rendezésére. Innen ugyanis könnyen megközelíthető a teakonyha és a vizesblokkok úgy, hogy a templomteret a sejtelmes kék fényt árasztó oldalajtókon és az előtéren keresztül elkerüljük. Ha a lépcsőházban lefelé indulunk, akkor két vendégszobára bukkanunk az alagsorban. Innen is ki lehet lépni a felszínre, de mélyebben, mint a belső udvar szintje. Itt üde aranyhalastó, játszótér és mini kalandpark található. Erről a szintről közelíthető meg az épületegyüttes kolumbáriuma is. A külső udvaron a másik irányban található a város Trianon Emlékműve országzászlóval. Minden év június 4-én megemlékezünk. Végül megérkeztünk az épületegyüttes másik főbejáratához, ahol egy márványtábla emlékeztet bennünket arra, hogy a templom 2012-ben építészeti nívódíjat kapott. Egyetlen öncélú díszítőelem sincs a templomon. elsősorban akusztikai szerepe van a burkolatnak, amely az évi tucatnyi koncert alkalmával jelesül szolgál. A téralakítás és térkapcsolatok, az anyagválasztás és a forma, statikai tartószerkezetek és a korszerű igények mind a funkcióról szólnak.
Szóládi Zoltán
Források: http://nagyvofely.hu/dunaujvaros/templomok https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/dunaujvaros/evangelikus-templom-23223 http://sztalinvaros.htomi77.hu/dunaujvaros7.php https://www.evangelikus.hu/dunaujvarosi-templom-20 http://hazai.kozep.bme.hu/hu/evangelikus-templom-dunaujvaros/#
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.09. |
|
|
|
Rohonczi „ROHO” István: Lórántffy Zsuzsanna mellszobra
Bronz, mellszobor, mészkő talapzat Elhelyezve: 2013. 10. 24. Helye: 2400 Dunaújváros, Radnóti Miklós út 6. A középiskola melletti téren.
Állíttatta a Lórántffy Zsuzsanna középiskola tantestületének javaslatára Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Magas alapon gondosan kivitelezett, értékes köztéri alkotás az iskola „névadó” mellszobra. A szobor egyszer formálja meg a reformert és a kemény főnemesi asszonyt. A tradícióban rejlő megújulást is szimbolizálja. Az alkotás érdekessége, hogy Lorántffy Zsuzsanna egyetlen hiteles arcképábrázolása nyomán, az 1616-ból származó házassági nyomat alapján készült a mészkőtalapzaton álló, hatvan centiméter magas bronz mellszobor. A talapzaton motívumként helyet kapott a tulipán is, hiszen a legenda szerint a sárospataki kollégiumot felvirágoztató fejedelemasszony hozta el Magyarországra először ezt a virágot. A szoborállítás költsége nagyjából kétmillió forint volt.
Szerk.: Szóládi Zoltán
Források: https://www.kozterkep.hu/~/21746/Lorantffy_Zsuzsanna_Dunaujvaros_2013.html https://www.feol.hu/cimlapon/gyulnek-az-adomanyok-a-dunaujvarosi-lorantffy-szoborra-1129290/
Fotók: Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.09. |
|
|
|
Fabó Éva Sportuszoda
2400 Dunaújváros, Építők útja 9. Földrajzi koordináták: É 46° 57' 31", K 18° 56' 15" Építés éve: 1977 A külső medencét és öltözőcsoportot épülettel dr. Weichinger Károly tervezte, a fedett medencét Péchy Imre. Az Építészeti Emlékek Tanútjának 2. állomása
Története: 1958. augusztus 8-án felavatják a Sztálinvárosi Sportuszodát. A külső medence, a gyermekmedence, a külső öltözőcsoport a bejárati épülettel dr. Weichinger Károly műegyetemi tanár tervei alapján készült. 1968-ban adták át a lakosságnak használatra. A fedett medence pár évvel később 1977-ben készült el, Péchy Imre tervezésével. Április 2. avatta fel a nagyközönség. Még ugyanebben az évben, 1977. decemberében Építészeti nívódíjat kapnak az uszoda alkotói. 1978-ban Ybl-díjjal jutalmazzák Péchy Imrét az uszoda épületéért. 1978. április. Cyránski Mária Sellő szobrát elhelyezték az uszoda előtt. A versenymedence édekessége a változtatható fenékszintmagasság, valamint emelő-süllyesztő rendszere Akkoriban uszodánk 20×50 méteres versenyuszodája az ország harmadik legnagyobb medencéje volt. Az uszoda 1996-ban vette fel mai nevét, Fabó Éva, a tragikus sorsú dunaújvárosi úszónő után. A névadó ünnepség keretein belül felavatták Fabó Éva emléktábláját. Az emléktábla alkotója Fodor Sándor. Az uszoda kapuja most is nyitva áll egy felfrissítő úszáshoz, vagy egy vízilabda mérkőzés megtekintéséhez. Ha csak éppen nem itt forgat Jennifer Lawrence (Vörös veréb – a szerk.). Forrás: József Attila Könyvtár Helyismereti adatbázis
Horváth Tamás a várostörténeti blogjában így állít emléket az uszoda építésének és építőinek: 1977. április 2-án a hazai "létesítmény-jegyzékre" új név kerül fel: a dunaújvárosi fedett uszodáé. Azé a fedett uszodáé, amelynek építését két esztendővel ezelőtt, 1975. március 10-én kezdték meg. Az egyik elképzelés az volt, hogy a városi strand medencéjét befedik, hogy az úszásoktatás idejét kitolják a koratavaszi és az őszi időszakra is. Mivel a technikai feltételek megteremtése nehézségekbe ütközött (az öltözőket is "téliesíteni" kellett volna, és a jelenlegi helyéről áttelepíteni) kézenfekvőbb megoldásnak kínálkozott egy kisebb méretű, télen-nyáron használható tanmedence építése. A város kapott rá ajánlatot, és hamarosan sikerült is a szükséges berendezések egy részét beszerezni. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a tanmedence csak ideiglenes megoldás lehet, az igények ennél sokkal nagyobbak. A városi pártbizottság és a városi tanács ismételten megvizsgálta, hogyan lehetne a társadalmi erők mozgósításával egy minden igényt kielégítő, korszerű uszodát felépíteni Dunaújvárosban. Amikor azután minden részletre kiterjedően megvolt az uszodaépítés indításához a fedezet, amikor teljesen bizonyossá vált, hogy megvalósítható - s nem valamiféle "kalandos" vállalkozás lesz, akkor kezdődött meg a tervezés, majd pedig az építkezés. Két esztendő alatt - 1975-ben és 1976-ban - a város vállalatainak, intézményeinek dolgozói több mint háromszázezer órát dolgoztak társadalmi munkában a fedett uszoda építkezésénél. Földet lapátoltak, betont hordtak, zsaluzódeszkákat cipeltek, mikor mire volt szükség. Eszerint sorrendben a Dunai Vasmű, a 26. Építőipari Vállalat, a Papíripari Vállalat, a műszaki főiskola, Bánki Donát Szakközépiskola, a 316. sz. Makarenko Szakmunkásképző Intézet, a 340. sz. Építőipari Szakmunkásképző Intézet, a Beton- és Vasbetonipari Művek, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Hídépítő Vállalat, a DÉDÁSZ, a dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat, a dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek, a Vegyesipari Vállalat, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat, a Munkásszövetkezet végezte a legtöbb társadalmi munkaórát, de részt vett a munkákban számos más vállalat és intézmény is. Napi átlagban közel ötven fő dolgozott rendszeresen az uszodaépítésen. Ezek a vállalatok, intézmények dolgozói összesen 320 ezer társadalmi munkaórát töltöttek el a fedett uszoda építkezésén. Ennyit áldoztak arra szabadidejükből, hogy az impozáns létesítmény felépüljön. Dunaújváros testvérvárosának, Kommunarszknak is ott van a "névjegye", hisz nyaranta a kommunarszki főiskolások csoportjai segítették a társadalmi munkásokat Az összes érintett vállalatok kiemelt feladatként kezelték a dunaújvárosi fedett uszoda építését, s minden segítséget megadtak ahhoz, hogy rekordidő, huszonöt hónap alatt elkészüljön a létesítmény. Ez annál is inkább fontos volt, mivel az építkezésnek nem volt "generálkivitelezője", amely összefogta, szervezte volna a munkát, összehangolta volna az együttműködő vállalatok, az alvállalkozók munkáját. A műszaki irányítást szintén a Dunai Vasmű vállalta magára, s felállított egy operatív csoportot a munkálatok műszaki irányítására. Az ország harmadik 50 méteres versenymedencés uszodája a dunaújvárosi, amelynek érdekessége a változtatható fenékszintmagasság, valamint emelő-süllyesztő rendszere. 1977-ben készült el. 1996-ban felvette a két évvel korábban, tragikus hirtelenséggel elhunyt világbajnok könnyűbúvárúszó, Fabó Éva nevét. Tervezője Péchy Imre (1937-), aki 1978-ban e ház tervezéséért kapott Ybl-díjat. Az acélszerkezetű lefedés 42 méteres támaszközű, e szerkezet a Dunaferrt dicséri. Egyszerű, összefogott, jó arányú tömege, belső tereinek tiszta szerkesztési módja teszik ma is korszerű hatásúvá az épületet.
http://htomi77.blogspot.com/2015/04/szemelvenyek-dunaujvaros-tortenetebol.html
Fontosabb adatok: Nyitott medencék 50 m-es 8 sávos változó vízmélységű sportmedence áll egész évben vendégeink rendelkezésére. Télen ez a külső sportmedence sátorral van lefedve, így egész évben a zord időjárás ellenére is alkalmas sportolásra, vagy akár önfeledt kikapcsolódásra. Pancsoló medence 90 centiméteres vízmélységgel. A gyermekek ebben a medencében úszógumit, labdát és vízi játékokat is használhatnak. Fedett medencék 50 m-es, 8 sávos, 180 cm mélységű sportmedence, amely osztható egy 33 m-es 8 sávos, 180 cm mélységű sportmedence, amely osztható egy 33m-es 9 sávos 180 cm mélységű és egy 16 m-es, 8 sávos medencerészre, melynek fenékrésze állítható 30, 60, 90, 125 cm mélységűre. A belső épületben található még a legalább 30 C hőmérsékletű tanmedence, amely gyógyúszás, vízitorna, gyermek úszásoktatás céljára áll rendelkezésre. Egy 400 m2-es márványlapos terület bálok, rendezvények lebonyolítására. A vendégek gondozott, füves napozóterületen pihenhetnek. A napozóterületen színpad felállítására is lehetőség van, így zenei, kulturális műsorok, magánrendezvények disco, kiállítások rendezésének céljára is alkalmas, természetesen a helyi rendelet előírásainak figyelembe vételével. A Fabó Éva Sportuszoda kiváló helyszín úszó, búvárúszó, vízilabda edzések és versenyek lebonyolítására, mivel a medencék és pályák nagy száma miatt mind a sportolók, mind a szórakozni vágyók zavartalanul megférnek egymás mellett. Ennek köszönhetően edzőtáborok rendezésére is lehetőség van.
https://dunaujvaros.hu/fabo_eva_sportuszoda
Szerk.: Szóládi Zoltán
Fotók: http://egykor.hu/dunaujvaros/strand-sztalinvarosban/1003
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.09.25. |
|
|
|
Értéktár, Szobrok - Előszó helyett…
Az Értéktár Szobrok alcímet viselő gyűjtemény a Ma Kiadó, Székesfehérvár gondozásában, 1999-ben megjelent, Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba: Dunaújváros köztéri szobrai című mű folytatása. Az anno 143 szobrot, emlékművet, épületplasztikát, emléktáblát és műtárgymásolatot tartalmazó könyv megjelenése óta több alkotás is Dunaújváros köztereit ékesíti. Célom, ezek felkutatása és megmutatása volt. Ha úgy tetszik, a Várnai – Gyöngyössy munka folytatása, folyamatossá tétele, a létrejött alkotások minősítése nélkül. Ugyancsak nem volt célom a nyitvatartási időhöz kötött gyűjtemények bemutatása sem.
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.09.25. |
|
|
|
Dunaújvárosi Építészeti Emlékek Tanútja
Dunaújvárosban nagyon jól nyomon követhetőek az ’50-es évektől kezdődően a ’80-as évekig bezáródóan létező építészeti stílusok. A város épületein szinte az összes XX. század második felében alkotó jelentős építész dolgozott. A belváros szocialista-realista stílusában egységes és egyedülálló épületegyüttesként jellemezhető. 2004 óta tematikus építészeti tanösvényként (ahogy emlegetik, szocreál tanösvény) az Európában egyedülálló műemlékek egy séta során megtekinthetők. A mintegy két és fél kilométeres, két óra alatt bejárható útvonal a szocialista-realista építészet történetét mutatja be. http://www.regioregia.hu/index.php?hir_id=5282
Gyűjtőmunkám során több kisebb, nagyobb hibába botlottam. Magának a teljes tanútnak a leírását még az interneten sem lehet megtalálni, illetve hosszas kutatást követően két forrásból illesztettem össze. Hibásan. Aztán a Tourinform irodát felkeresve kértem róla ismertető anyagot, amelyet végig sétálva (és meggyőződve állításomról), szintén hibásnak találtam. Például a 17. állomás magát a Duna-partot jelöli meg, tele szocreál szoborral. Pontatlanul. A Duna-part nem az 1950-es, ’60-as években épült ki mai formájában, illetve a partfalomlás, -csuszamlás után alakították lépcsőssé. Területén egyetlen szocreál szobor sem található. Aztán a 15. állomás az Óvoda, maga a rejtély. Aztán a Vasmű út 32. önmaga képtelenség, hiszen a fő utcánk páros oldala csak 16-os számozásig tart. A jó szám valószínűleg a 37. lehet. Itt találhatjuk az információs táblát is. A Tanács út 3. címnél nem ártana a mai nevet: Erkel kert 3. feltűntetni. Csakúgy, mint az egyetem és a kollégiumának épületénél a mai elnevezést, hiszen jobban beazonosíthatóak lennének, pláne egy városunkba látogató idegen számára.
Aztán már csak kötekedésként teszem hozzá, hogy néhány helyen nem található már meg a tábla (uszoda, Görbe u., Vasvári iskola). Sajnálatos az is, hogy több ikonikus épület kimaradt a 33 állomásból, elég csak a vasútállomás, a kikötői épület, vagy a már említett Vasmű út 16-ra gondolni. Persze, tudom, nem a belváros részei. De a főposta épülete, vagy a Dózsa György út az. Nos, Kedves Olvasó, Értéktárunkban immáron a teljes tanútat végigjárhatja, sőt, több reprezentatív épületet és építészeti érdekességet is bemutatunk.
Szóládi Zoltán
A Tourinform iroda által kiadott állomáshelyek:
1. Vasmű tér 1-3., Dunai Vasmű, ma ISD Dunaferr; épült 1955-ben; tervezője
Lauber László, Szendrői Jenő, Salamon István
2. Fabó Éva Sportuszoda; épült: 1977-ben; tervezte Péchy Imre
3. Görbe u. 2/a.; épült: 1953-ban; tervezője Schall József
4. Kossuth L. u. 27/A 5. Vasvári Pál Ált. Iskola
6. Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza; épült: 1952-53-ban; tervezője
Kiss Dezső
7. Üzletház; épült: 1952-ban; tervezője Vági Oszkár
8. Május 1. u. 7.; épült: 1950-ben; tervezője Schall József
9. Május 1. u. 1.
10. Május 1. u. 2.; épült: 1950-ben; tervezője Schall József 11. József A. u. 9.
12. Babits M. u. 9. épült: 1950-51. tervező: Schall József, építészeti stílus: modern 1. periódus, korabeli elnevezése: csontház
13. Vasmű út 23.; épült: 1953; tervezte: Weiner Tibor, Bakos Béla,
Tiefenbeck József
14. Gagarin tér 15.
15. Óvoda
16. Móricz Zs. Ált. Isk. 17. Duna-part; a sétányon több szocreál szobor látható???
18. 1. sz. Rendelőintézet.; épült: 1952-ben; tervezte: Ivánka András 19. Vasmű út 37(-41).; épült: 1952-53-ban; tervezte: Zilahy István??
20. Dózsa Mozi; épült: 1952-53-ban; tervezte: Szrogh György 21. Vasmű út 39. 22. Vasmű út 41. 23. Vasmű út 10/a 24. Intercisa Múzeum; épült: 1951-ben; Weiner Tibor és Malecz Erika tervezte szocreál stílusban
25. Városháza; épült: 1960-as évek második felében; tervezte: Baranyai
Ferenc
26. Széchenyi park 6.; épült az 1950-es évek végén; tervezte: Balla József 27. Tanács út 3., ma Erkel kert 3., épült: 1951-53. tervező: Vajda Andor, építészeti stílus: szocreál 28. Táncsics M. u. 1/a – ma: Dunaújvárosi Egyetem főépülete, épült: 1951-53, építészeti stílus: szocreál 29. Táncsics M. u. 3/a, épült: 1951-53, építészeti stílus: szocreál 30. Dózsa Gy. u. 33. – ma: a Dunaújvárosi Egyetem kollégiuma, épült: 60-as évek, építészeti stílus: modern 2. periódus 31. Semmelweis u. 5., épült: 1950-53, építészeti stílus: szocreál 32. Bocskai u. 2/a Bocskai u. 2.: épült: 1950-55; építészeti stílus: szocreál; kultúrtörténeti értéke: Farkasvölgyi István által tervezett többszintes sarok-zárterkély 33. Bocskai u. 1/b Bocskai u. 1/a: épült. 60-as évek; építészeti stílus: modern 2. periódus; a korabeli elnevezése: papagájház
Más listákon volt:
Babits u. 9.
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.09.25. |
|
|
|
Rohonczi „ROHO” István: II. János Pál pápa mellszobra
Bronz mellszobor, süttői mészkő talapzaton. Elhelyezve: 2010. 05. 18. Helye: 2400 Dunaújváros, a Krisztus Király-főtemplom előtti II. János Pál pápa tér 1. sz. alatt. Koordinátái: 46° 58′ 03.44″ N, 18° 55′ 59.33″ E
Az eredetileg Ikarusz tér nevet viselő közterületet 2005-ben nevezték át az akkor elhunyt katolikus egyházfő tiszteletére. II. János Pál pápa születésének 90. évfordulóján.
Az ünnepségen elhangzott a lengyel himnusz, majd II. János Pál Mosolyod című versét Pálvalvi János tolmácsolta. Eztán dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere emlékezett meg II. János Pál pápáról. A szobrot Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök leplezte le egyházi szertartás keretében. A műnél Farkas P. József, a Karol Wojtyla Barátság Központ (Kecskemét) vezetője, Modrzejewska Ewa, a Dunaújvárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetője valamint Marcin Sokolowski, a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének konzuli osztályvezetője mondott beszédet. A Dunaújvárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központ képviselői közösen helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatánál.
Az eseményen részt vett a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének Konzuli osztályvezetője, Marcin Sokolowski, aki a Szentatya szülővárosából (Wadowicéből) hozott földdel érkezett, s elhelyezte azt a talapzat mögötti virágágyásban. Az emlékszobrot megáldotta Spányi Antal, székesfehérvári megyéspüspök és Leszek Kryza, a Lengyel Perszonális Plébánia vezetője is.
A dunaújvárosi kötődésű Rohonczi István (ROHO) művész-tanár által elkészített bronzszobor avatási ceremóniája több dunaújvárosi vállalkozás segítő összefogásával valósulhatott meg, az ÖKO-SPRINT Környezetvédő és Környezetépítő Kft. koordinálásával. A szoboravató ünnepség – a két kelet-közép-európai nemzet barátságának jeleként is – a magyar himnusz eléneklésével ért véget. Ezt követően "Karol Wojtyla terített asztala" – jótékonysági ebéd keretén belül, az ötlet szintén Kecskemétről származott - várta a résztvevőket: az ünnepség vendégeit és az arra rászorulókat a templom melletti parkolóban felállított sátorban.
Szerk.: Szóládi Zoltán
Források: https://www.kozterkep.hu/~/10743/II_Janos_Pal_papa_mellszobra_Dunaujvaros_2010.html http://www.magyarkurir.hu/hirek/felavattak-ii-janos-pal-papa-szobrat-dunaujvarosban https://ujember.hu/a-remeny-es-az-elet-hirdetoje/ http://wojtyla.hu/s_!news/i__80/i__8284
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.09.25. |
|
|
|
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Címe: 2400 Dunaújváros, Bartók Béla tér 1. GPS: 46.960430 - 18.939332 Tervezte: Kiss Dezső Statikus: Bartha Tibor Belsőépítész: Minári Pál
A bővítés tervezője: Rombauer Gábor (2001) Stílusa: szocialista realista Kupolájában látható a V. Gács György által tervezett János vitéz című üvegmozaik Az emeleti mellvéd domborműveit (Művészetek, Tudomány, Művelődés) Csúcs Ferenc alkotásai díszítik, 1953 Beépített alapterülete: 1408 m2 Az Építészeti Emlékek Tanútjának 6. állomása
A története: 1953. december 31-én adták át Sztálinvárosban a Bartók Béla Kultúrházat. Alapvető feladata a Vasmű és a város építésén dolgozó és már itt élő munkások művelődésének, kikapcsolódásának biztosítása volt. Első működtetője a Sztálinvárosi Szórakoztató Vállalat.
Az első 20 esztendőben befogadó intézményként működött: zenei, színházi előadások sokasága és igen vegyes színvonala jelentette a munkát. A helyi erőkből klubok, szakkörök alakultak. Kiemelkedő és országos hírnevet is szerzett színjátszóegyüttese volt az OSTOR, amely 1960-63-ban működött Ősz Ferenc újságíró vezetésével. 1973-ban állt be fordulat a ház tevékenységében, ekkor már Bartók Béla Művelődési Központ a neve. Ebben az évben már saját bemutatóra készültek. Úttörő kezdeményezés volt, a lelkesedés, a tenni akarás hozta létre
2000 nyarán mintegy háromszázhatvanmillió forintos
beruházással megkezdődhetett az épület felújítása. Vadonatúj, klimatizált,
akusztikusan megtervezett, emelkedő nézőtér, forgószínpad, a legmodernebb
digitális fény és hangtechnika, kultúrált öltözők jellemzik a tizenhárom
hónapos munka eredményeként megvalósított, a kor követelményeinek megfelelő
színházat. F: bartokszinhaz.hu
http://egykor.hu/dunaujvaros/326
Szakszemmel: Az irodalomban eddig tévesen Zilahy Istvánnak tulajdonított épületet Kiss Dezső (VÁTI) tervezte. Az első terv-variációt még 1951 novemberében készítette, statikus tervezője Bartha Tibor volt. A módosított tervek 1952 júniusában készültek el, az épület átadása 1953. december 31-én volt. A játékszoba elmaradása miatt az alaprajz már nem kereszt alakú. A szabadtéri színpad az épület déli végfaláról átkerült a tágasabb Petőfi liget felőli homlokzatra, mert az épületet 10 m-rel meghosszabbították. A belsőépítészeti részleteket Minári Pál tervezte. Az 1951 júliusában készített tervezési programban még kultúrotthonként szerepelt, de a Fő térre tervezett városi kultúrpalota nem épült meg. Aszimmetrikus homlokzati kiképzését az indokolta, hogy a főbejáratot a Babits Mihály utca tengelyébe állították, az épülettömbbel viszont a Bartók Béla tér nyugati térfalát kellett lezárni. 2001-ben Rombauer Gábor (Térműhely Kft.) tervei alapján a liget felőli kolonnádot beüvegezték, és a színháztermet is átalakították.
Két funkcionálisan is elkülönülő épülettömbből áll, tagolása és homlokzatképzése a lakóházakénál ünnepélyesebb. Beépített alapterülete 1408 m2. Szerkezetek: a magasabb, 2 szintes csarnok rész vasbeton vázas, keretszerkezetű, rendszerbe foglalt alátámasztásokkal és tégla kitöltőfalakkal. A főbejárat és a kolonnád oszlopsora téglából falazott, kőburkolatú. Az előcsarnok vasbeton oszlopai műmárványozottak, a kétkarú lépcső a jobb traktusba került. A színháztér erkélye az emeleti előcsarnokból közelíthető meg, az előcsarnok a félgömb-kupolás felülvilágítón kapja a fényt, felette nyolcszögű lanterna. A félgömb üvegablakait Petőfi Sándor János vitéz-ének jeleneteiből Z. Gács György komponálta (1953-55). Az 1 szintes színházi rész, valamint a 2 szintes irodarész téglavázas. A belső térben műmárvány oszlopok és kőburkolatok uralkodnak. Főhomlokzata aszimmetrikus szisztémájú, a timpanonos bejárati portikusz kiugrik a főhomlokzatból, a két szintet átfogó oszlopok kannelúrázottak, kompozit fejezetűek, mögötte a szélfogó teljes szélességében nyílnak a bejáratok. Az emeleti erkély-mellvéd lapját három szignált dombormű a Művészetek, Tudomány és Művelődés allegorikus ábrázolásai díszítik – Csúcs Ferenc, 1953. A színházi szárny szakasza 9 tengelyes, a tengelyeket félpillérek választják el, keskeny ablaknyílásokkal. A Petőfi liget felőli homlokzat a színházterem szakaszán enyhén visszalép a homlokzat síkjából, eredetileg kolonnádos volt, melyet beüvegeztek. Tagolása azonos a főhomlokzatéval, annyi eltéréssel, hogy a két szélső és középső tengelyben ajtó nyílt. A 2 szintes épületrész homlokzati szakasza 8 tengelyes, az 5. tengelyben bejárattal, az emeleten erkéllyel. A szabadtéri színpad szakaszán a homlokzat fülkés, a fülkét oszloppár keretezi, középen kétszárnyú kapu, felette körablak. A fülkét elfalazták, de a homlokzati tagolást átvették. A véghomlokzatok közül az északi 7, a déli 9 tengelyes. A homlokzatokat 3 részes triglifes, konzolosan alátámasztott, klasszikus párkány zárja le, párkánymagassága 10,2 m. A nyílások egyszerű tagolású kőkereteléssel készültek.
Az átalakítás ellenére is jól őrzi egyéni szocreál karaktrét.
Forrás: Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 17-19.p.
Szóládi Zoltán
Fotók: https://mult-kor.hu/65-eve-indult-sztalinvaros-epitese-20150501 http://www.fortepan.hu/?view=query&q=duna%C3%BAjv%C3%A1ros&img=57639 https://retropolisz.com/2018/02/17/dunaujvaros-moderntol-modernig-a-szocrealon-at-i/ https://dunaujvaros.hu/dunaujvarosi_kultura http://egykor.hu/dunaujvaros/326 https://www.theatre-architecture.eu/en/db/?theatreId=169&detail=attachement http://htomi77.blogspot.com/2014/12/szemelvenyek-dunaujvaros-tortenetebol.html
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.07.06. |
|
|
|
Vasmű út 10/a. 12. 14.
Épült:1963. Tervező: Baranyai Ferenc Építészeti stílusa: modern 2. periódus Átépítés-bővítést tervezte: Juhász Péter 1995-ben Az építészeti emlékek tanútja: 23. állomása
A valóságban 1959-ben kapta a megbízást a Sztálinvárosi Tervezőiroda a pártház főút felőli „eltakarására”. A beépítési terv három egyedi, földszintjén üzletsorral összekapcsolt pontház, és egy átjáró híddal hozzákötött sorház építését írta elő. Az épületek tervezését Baranyai Ferenc végezte, az engedélyezési tervek 1961 márciusára készültek el. Az üzletek és szolgáltató helyiségek belsőépítészeti tervét szintén Baranyai végezte, az épület végül 1963-ra épült meg. Az együttes Dunaújváros központjában található, a főút mentén, a volt pártházat (ma Intercisa múzeum – a szerk.) oldalról és hátulról határolja. Egyedi tervezésű, három, földszintjén üzletsorral összekapcsolt pontház, és egy híddal hozzákapcsolt, függőfolyosós sorház alkotja. A híd alatt szintén közút fut, tehát a pontházak mintegy „szigeten” kaptak helyet. A város hosszú főútján ez volt az egyetlen hely, ahol a közutak között park helyett lakóház kapott helyet. A Vasmű út felől megfigyelhető, hogy a házakat két nagyobb geometriai elem, egy álló és egy szélesebb, fekvő hasáb alkotja. A négyemeletes, ötszintes épületek egymás hasonmásai. A pontházakban szintenként 2-3 lakás található. A legfelső szinteket műteremlakások foglalják el mosókonyhával és szárítóval, így ezen az oldalon hatalmas panoráma ablakok kaptak helyet. A négyszintes pontházak álló téglatestét a földszinten kötötték össze, a sorházhoz az első szinttől a negyedikig tartó híd kapcsolja a sarkon lévő épületet.
A pontházak közötti térbe épült be a Kortárs Művészeti Intézet, sajátos hangulatot adva a modern épületnek. Az Intézet a pontházak közti összekötő helyiségeket és a pincét foglalja el. Balról jobbra haladva, az első és a második pontház között eredetileg is beépített műterem volt (Uitz terem – a szerk.), a második és a harmadik között viszont egy átjáró, amit csak a kilencvenes évek elején alakítottak át. Mai állapotában az átkötő helyiségek panorámaablakos kiállító-helyiségként szolgálnak. A két kiállítóterem között egy kávézó is üzemel. Az intézet főbejárata a második és harmadik pontház közé esik. Szemből nézve egy átlós pengefalat láthatunk, amely középen szétválik, mintha „beleállt” volna valami a bejáratba. Az üvegajtós bejárat előtt félkörívesen, koncentrikus (fél)köröket leírva vezet egy lépcső a pinceszint felé. Ahhoz, hogy teljesen lejussunk, át kell lépnünk a pengefal nyílásán. Az átépítést Juhász Péter helyi építész tervezte 1995-ben. A sorház függőfolyosós, mely a lépcsőházi tömbből, vagy a sarkon lévő pontházból az összekötő hídon keresztül közelíthető meg. A lakószintek alaprajza azonos, szintenként 9-9 lakás kapott itt helyet. „Az összekötő híd járólemezeit konzolosan két, műkővel burkolt vasbeton láb támasztja alá, északi oldala üvegezett, déli oldala nyitott, a lépcsőházi ablakoknál is alkalmazott műkővel burkolt, előregyártott vasbeton bordák tagolják, csakúgy, mint a függőfolyosót.” (Barka Gábor – Fehérvári Zoltán – Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi Építészeti Kalauz 1950-1960, 96.) Az azóta bekövetkező változások:
2011-ben lezárták először az autós, majd a gyalogos forgalmat az összekötő híd alatt. 2013. április 25-én határozatot hozott a városi közgyűlés, mely szerint 15 millió forintot szavaztak meg az átjáró elbontására, és az átjárót lebontották. Habár a fent említett épületegyüttes nem áll sem műemléki, de még csak helyi védettség alatt sem, a város építészeti emlékeit felvonultató Építészeti emlékek tanútjának 23. állomása, tehát szerves része a városképnek.
Forrás: http://oroksegfigyelo.blog.hu/2014/04/09/megujulo_varoskozpont Fotók: Alex Martin, Kálmán Viktor, Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.06.08. |
|
|
|
DÓZSA MOZICENTRUM (DÓZSA GYÖRGY FILMSZÍNHÁZ)
Épült: 1951. Tervező: Szrogh György Statikus tervező: Bartha Tibor Építészeti stílusa: átmenet a modern 1. periódus és a szocialista-realista között. Az építészeti emlékek tanútja: 20. állomása
Dunaújváros belvárosában található a Dózsa Mozicentrum, régi nevén Dózsa György Filmszínház. Építése 1951. május 2-án kezdődött, és 1951. december 20-án adták át. A következő évben még a karzaton dolgoztak, teljesen csak 1952 novemberére fejezték be. Napjainkban is fontos kulturális központként üzemel - kiállításoknak, koncerteknek és rendezvényeknek ad helyet. Az épület előtti tér pedig igazi központi találkozó és pihenőhely. Az 1600 négyzetméter alapterületű épületet több más építész mellett Szrogh György tervezte (aki 1953-ban Ybl-díjat is kapott elsősorban ezen épületéért). A szocreál stílusú épület az ország akkori legkorszerűbb „mozipalotája” volt, fűtő-hűtő-szellőztető rendszere egyedülálló. A rendelővel szemközti harmonikus szocreál tér hangsúlyos épülete uralja, egyben lezárja a teret. Ez az impozáns méretű, szimmetrikus, szép arányú ház szintén az átmeneti periódus jellegzetes, fontos példája. Tiszta tömege, racionális elrendezése, előcsarnokának magas üvegfala a modern építészethez áll közel, de az előcsarnok keresztbordákkal tagolt mennyezete, gazdagabb rajzolatú korlátai, hangsúlyosan kiemelt kapuzata közelít a szocreál igényeihez. Ezt az alkotást is örömmel nyugtázták a modern építészet hívei, hiszen ebben a korban például a skandináv építészet is él a hasonló eszközökkel, ugyanakkor építészeti értékei alapján a szocreál tábor is el tudta fogadni. A „Megvédjük Cáricint” című szovjet filmmel avatták fel ünnepélyesen. Az átadáson jelent volt az akkori népművelési miniszter, Mihályfi Ernő is, akitől a sztálinvárosi tanács nevében Berecz Bertalan, a végrehajtó bizottság elnöke vette át a filmszínházat. Az építkezést Sztálin 72. születésnapjának tiszteletére indított munkaverseny keretében indították. A vetítést 1952 szeptemberétől a Mokép szervezte. 1953-ban az épület elé két darab díszkandelábert tervezett Horváth Sándor. Lohr Ferenc 1954-ben tanulmánytervet készített az akusztikai hibák kiküszöbölésére. Ennek kapcsán 24 db hangelnyelő készült a proszcénium köré. 1962-ben már szélesvásznú moziként működött. (2012-ben pedig városi összefogással lehetővé vált a nagyteremben a digitális vetítés.) Az épület többi részét, helyiségeit többféle célra hasznosították. A szocializmus évei alatt a kisebb helyiségeket politikai célokra használták. Működött itt a Hazafias Népfront és a KISZ irodája is, de heti rendszerességgel volt Filmklub is.
1995-ben Kegyes Csaba tervei alapján a mozi oldalát bővítették, tervei alapján sörözőt alakítottak ki az oldalában. 1998-ban Kattári János a galéria leválasztásával Jazz Klubot tervezett. Az épület oldalában 2004-ben megnyitotta kapuit a Geronimo Pub, hogy néhány év multán bezárjon. A galérián biliárd klub működött éveken át. Majd megnyílt a videómozi és a kamaraterem, ahol művészfilmeket vetítettek, aztán 2016 szeptemberétől itt is áttértek a digitális vetítésre. 2011-ben az előcsarnok galériáján megnyitotta kapuit a Galéria Jazz Klub, mint kiállítótér és koncertterem. 2018-ban Európai Uniós forrásból mintegy 632 millió Forint értékben energetikai felújításokra kerül sor. A mozi épülete (a rendelőintézettel egyszerre) a kulturális miniszter 2004. április 13-i rendeletével műemléki védettséget kapott, környékét pedig műemléki környezetté nyilvánította. További érdekesség: hogy a Dózsa mozi mellett 1951-ben nyílt meg a városban két másik mozi is: február 21-én a faluban (Dunapentelén) a Szabadság Filmszínház és augusztus 17-én a Vasmű szabadtéri mozija. Ezen intézmények közül 67 év elteltével már csak a belvárosban lévő centrum maradt meg eredeti funkciójában.
Szóládi Zoltán
Források: https://dunaujvaros.hu/az_otvenes_evek_epuletei) https://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1ros_(Duna%C3%BAjv%C3%A1ros) https://dunaujvaros.com/hirek/201412/dozsa_mozi_ujabb_szuletesnap http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=1635 http://htomi77.blogspot.com/2017/12/77-sztalinvarosi-mozipalota-atadasanak.html https://www.duol.hu/cimlapon/nyit-a-galeria-jazz-klub-1060376/ http://retropolisz.blogspot.com/2012/10/dunaujvaros-i-belvaros.html Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.04.27. |
|
|
|
MUKI, a kisvonat
Neve: Muki gőzmozdony Típusa: 600 milliméteres nyomtávolságú, kétcsatlós, szertartályos gőzmozdony. Pályaszáma: 285-001 Készült: 1894-ben, készült a berlin-drewitzki Orenstein & Koppel gyárban (67-es gyári számmal). Megtalálható: Dunaújváros központjában, a Kossuth Lajos utca és kis Vasmű utca és Vasmű út sarkán. Koordinátái: 46° 57′ 45.09″ N, 18° 56′ 32.53″ E
Töredékek Muki történetéből: A kismozdony előbb gróf Almássy Dénes Gyulavár-Gyula közötti keskeny vágányú iparvasútra került. A húszas években pedig, I-es pályaszámmal a Magyar Föld Uradalom sarkadi üzemében teljesített szolgálatot. Később zakatolt a Rácz-féle kotróvállalatnál, majd az ötvenes években az Ózdi Kohászati Üzemeknél szolgált. Muki az úttörővasút mozdonyaként az első hivatalos útját 1958. május 1-jén tette meg az új városi vidám parkban.
Muki monológja:
Muki újraéledése: Orosz Csaba, a Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltóság parancsnokának kezdeményezésére egy ún. Muki-projekt jött létre, amely keretében széleskörű összefogással felújították és kiállították az egykori dunaújvárosi vidámpark úttörővasútjának mozdonyát. A munkálatok több vállalat és vállalkozás segítségével valósultak meg, valamint a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola diákjai és szakoktatói végezték, több mint 7000 munkaórában. A kismozdonyt elemeire bontották, majd a kellő javítások és pótlások után újra összerakták 2014 őszén.
Képek forrása: https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=4669, Horváth Tamás, illetve a szerző saját felvételei.
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.04.20. |
|
|
|
Az I. sz. Rendelőintézet - Dunaújváros
Épült: 1952. Tervező: Ivánka András Építészeti stílusa: átmenet a modern 1. periódus és a szocialista-realista között. Az építészeti emlékek tanútja: 18. állomása
1950-ben megindult az építkezés Dunapenetele határában, az első öt éves tervben pedig számtalan közintézmény készült el, köztük a Rendelőintézet is. A lakosság növekvő száma miatt, egyre nagyobb volt az igény egy korszerű kórházra is, azonban az Egészségügyi Minisztérium eleinte nem az épülő városba, hanem inkább Dunaföldvárra telepítette volna azt. Ez a kórház a tervek szerint a megyei igényeket is kiszolgálta volna, végül azonban szembesülniük kell vele, hogy Dunapentelén nemcsak nagyobb szükség van rá, hanem a működtetése is sokkal gazdaságosabb. Ennek köszönhetően el is készült egy 400 ágyas kórháznak a terve, amit lassan építeni kezdtek, ez azonban elhúzódott. Az építkezés teljes befejezéséig igénybe vettek néhány megépült lakóépületet, egy anya- és csecsemőotthont, valamint a már épülő rendelőintézet egy részét is. A Rendelőintézet 1952. április 2-án nyílt meg a betegek előtt, ahol akkor műtők és szakrendelők, illetve orvosi lakások nyertek elhelyezést. A Rendelőintézet átadása hatalmas előrelépést jelentett a város egészségügyi ellátásában, a hivatalos átadáson pedig jelen volt Ratkó Anna egészségügyi miniszter is 1952. április 30-án.
1. földszintjén találhatták az ide érkezők az irodákat; 2. az alagsorban kapott helyet a műszaki részleg és a patológia; 3. a második és harmadik emeleten pedig a műtő, az előkészítő és a posztoperatív osztály, mely utóbbi a frissen műtött betegek megfigyelését szolgálta.
Forrás:http://www.pantaleon.hu/cgi-bin/index.cgi?&&mode=content_view&content_id=1786
Az archív képek forrása: https://commons.wikimedia.org/ http://egykor.hu/dunaujvaros/327 http://www.pantaleon.hu/cgi-bin/index.cgi?&&mode=content_view&content_id=1786 http://htomi77.blogspot.hu/2016/04/szemelvenyek-dunaujvaros-tortenetebol_30.html Az új képeket a szerző készítette.
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.04.12. |
|
|
|
Dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola
Móricz Zsigmond Általános Iskola Épült: 1953 Tervező: Zilahy István Építészeti stílusa: szocialista-realista Az építészeti emlékek tanútja: 16. állomása
Története: 1953 szeptemberében megkezdte működését a 10 tantermes, ma Móricz Zsigmond Általános Iskola, kezdetben szintén a Vasvárival közös igazgatás alatt. 1957-ben a Móricz iskolában rendelkezésre álltak a tárgyi és személyi feltételek a Kodály Zoltán-féle ének-zene tagozatú osztály megszervezéséhez, így szeptemberben megkezdhette munkáját az első osztály. A gimnázium felavatása után néhány héttel, 1953. október 18-án nyitottuk meg a zeneiskolát, mely a következő években az egyik legsikeresebb kultúrintézményünkké fejlődött. Falai között sok tehetséges gyerek vált zenebaráttá, ismerkedett meg a zenével, vált annak hivatott művelőjévé. Városunk zenei életének nagy és felejthetetlen napja volt 1954. március 28-a, amikor Kodály Zoltán zeneiskolánkba látogatott. Kodály elismeréssel szólt a zeneiskolában szerzett tapasztalatairól, amint azt a vendégkönyvbe tett bejegyzése is tanúsítja. Kodály Zoltán járt a Móricz iskolában is, ahol az iskola emlékkönyvébe a következőket jegyezte be: "Sztálinváros gyermekei! Teremtsétek meg a hagyományt, hadd mondják egyszer rólatok: kivívta a sztálinvárosi nevet." 1974. május 10-én, az iskola húszéves fennállása alkalmával leplezték le Kodály Zoltán mellszobrát, annak a húsz év előtti napnak az emlékére is.
Forrás: http://sztalinvaros.htomi77.hu/sztalinvaros3.php
Egy másik szemszögből: „Móricz Zsigmond Általános Iskola 1951-52-ben épült – akkor még nem volt neve – és a Húszas kiegészítő tanintézményként működött alsó tagozattal. 1954 szeptemberében az iskola, a Tízes önálló státuszt kapott. Azért hívták iskolánkat Tízesnek, mert tíz tanterme volt, és a városi köznyelvben az iskolákat a tantermek száma alapján nevezték el. 1957-től indult el az ének-zene tagozat, egyelőre csak egy első osztállyal. A tagozatos gyerekek felvételi után lehettek az iskola tanulói, és fölölthették magukra a kockás inget, ami 1961 óta a móriczosok egyenruhája. Ekkor 1180 gyerek két műszakban járt ide. Az alsósok délelőtt mentek iskolába, a felsősök délután, még szombaton is, a következő héten pedig a felsősök tanultak délelőtt, az alsósok délután. 1965. május 19-én Kodály Zoltán világhírű zeneszerző, zenepedagógus meglátogatta az iskolánkat Kézjegyét és a tanulóknak szánt intelmeit ma is büszkén őrizzük az iskola vendégkönyvében. 1980-ban megszületett az iskola jelvénye a „violincsirke”, 1995-től lobog az iskolazászlónk, és 2000-től olvasható a Móriczka.”
Forrás: Kuruczleki Erzsébet: Dunaújváros az én városom városismereti füzet 4. osztályosoknak, Kiadta: 2010. Dunaújváros, szeretlek!
Képek forrás: József Attila Könyvtár
www.jakd.hu, htomi
weboldala, Kuruczleki Erzsébet Az iskola honlapja: http://moriczos.hu
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.03.22. |
|
|
|
Somogyi József szobrai Dunaújvárosban
Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő személyisége, meghatározó jelentőségű mestere. A II. világháború után tette le kézjegyét a magyar szobrászatban, az ötvenes-hatvanas évektől kezdve sajátos stílust alakított ki, amelyet művészi kategóriákba sorolva talán modern szobrászatnak is lehet hívni. Művészetével maradandót alkotott, nemcsak Budapesten, hanem az egész országban, így Dunaújvárosban is.
Az öntelt mackó Dunaújvárosban az Építők útja melletti a parkban taláható Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész mészkőből készült alkotása Az öntelt mackó szobra. 1953-ban került mai helyére, a Vasvári Pál Általános Iskola hátsó udvara mellé, a Május 1. utca végébe. Környékét nemrég rendbe tették, díszkővel burkolták, pihenőpadokat állítottak fel a szökőkút medencéje körül, ahol egy hatalmas platán kölcsönöz méltó, tekintélyes hátteret a pajkos medve figurájának. A hely népszerűvé is vált a környékbeliek között, kellemes pihenőzuggá változott.
Martinász Somogyi József bronzból készült Martinász szobra 1953-ban készült el, de csak hosszú évek múlval, 1961-ben kapott köztéri nyilvánosságot Dunaújvárosban. A szobor eredetileg Schall József építész kérésére a Soroksári Vasmű elé készült. Dunaújváros elfogadta és magáénak érezte a szobrot. 1969 és 1991 között a város címerében is szerepelt a Martinász, 1970-ben pedig éjszakai díszkivilágítást kapott. 2013-ban a Vasmű út és az Építők útja találkozásánál taláható Martinász szobor környékét parkosították, pihenőhellyé alakították.
Aratók A Kossuth Lajos utca végén, a Duna-parti sétánynál, az utcára merőlegesen található Somogyi József bronzból készült Aratók szobra. Az öt kaszás-gereblyés bronzalakból álló szobor 1979 óta áll a Kossuth Lajos út és a Panoráma út találkozásánál.
|
|
|
|
|
|
|
www.ujvaroscafe.hu ujvaroscafe újvároscafé |
||
|
GEORA PRESS Bt. |
||
,_gereblye_a_k%C3%A9zben,_2017_Duna%C3%BAjv%C3%A1ros.jpg¶ms=046.964275_N_0018.945508_E_globe:Earth_class:object_type:object_region:HU&language=en){kind=link}
,_2017_Duna%C3%BAjv%C3%A1ros.jpg¶ms=046.967622_N_0018.933147_E_globe:Earth_class:object_type:object_region:HU&language=en){kind=link}