Újváros café - Értéktár

A Május 1. utcáról nyílik a József Attila utca. Itt találjuk az ún. „csont” lakóházakat, melyek szintén Schall József tervei alapján készültek. Ebből a típusból a városban 6 épült fel: 3 db itt a József Attila, 3 db a Babits Mihály utca szintén páratlan oldalán.

https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

Az 1950. III. 6 típus, engedélyezési terveit Schall József (VÁTI) készítette 195 júniusában, statikus: Bartha Tibor. A típus előzményét (49. III. 15/b) még a MATI-ban Schall József és Piszer István tervezte meg. Ebből a típusból Dunaújvárosban 6 épült fel, az épületek műszaki átadása 1952-ben decemberében volt. Az első tervek még 28 lakásosak, az erkély-mellvéd kialakítása is más, a kovácsoltvas vázba drótüveg terveztetett. 1966-ban a mosókonyhákat és szárítóhelyiségeket mindegyik épületben lakásokká alakították át. 1970-ben pedig homlokzat-felújítási munkákat végeztek. Két utca, a Babits és a József Attila utca déli oldalára merőlegesen elhelyezett, kelet-nyugati tájolású, szabadon álló, a sorháztömb lezárását képező (a „nagybivalynál” alkalmazott), T alaprajzú végszekciók összetételével képzett, 2 szekciós, 4 fogatú, a szakzsargonban „csont”-nak nevezett, részben alápincézett, ún. hőközlős pincével ellátott, földszint+2 emelet, pillangó tetőemeletes típus lakóház. A szárrész keskenyebb, magasabb, a merőlegesen csatlakozó fejrészszélesebb, de egy szinttel alacsonyabb kialakítású. Egy lépcsőház szintenként 4 lakásos. Lakásbeosztás: 20 kétszobás, 8 egyszobás, a tetőszint kétlakásos, szárító és mosókonyha helyiségekkel. Beépített alapterület 531 m2. Szerkezetek: csömöszölt betonalapozás, a felmenő részek téglavázasak, a födémek előregyártott vasbetonból, a lépcsők monolit vasbeton és vasbeton orsófallal, a lépcsők és a mellvédfal műkőlap burkolással készültek. A lábazat kefélt nyersbeton, a homlokzat kapart kőporos, a nyílások keretezés nélküli kivitelben készültek. A hosszoldali homlokzatok szekciónként 5-5 tengelyesek, a bejáratok a keleti oldalra nyílnak, melyeket a nyaktagban helyeztek el. A „nagybivalyhoz” hasonlóan a tervezett földszinti erkélyek és a fejrész erkélyei költségcsökkentés okán elmaradtak. A véghomlokzatok eredetileg 2 tengelyesek lettek volna, az erkélyek elmaradását kompenzálandó tervezték át egyenletes nyíláskiosztással 4 tengelyesre.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 14-15.p.

ÉRTÉKTÁR

2023.08.10.

Bocskai István utca 2/a

(Dózsa Gy. út 24. – Bocskai I. u. 2. – Balogh Ádám utca – Semmelweis utca 1.)

Épült: 1953 – 58.

Tervező: Till Attila és Kóbor Ferenc

Építészeti stílus: szocialista – realista

Kultúrtörténeti értéke a Farkasvölgyi István által tervezett többszintes sarok-zárterkély.

Az Építészeti emlékek tanútjának a 32. állomása

228 lakásos lakóház

32. Bocskai u. 2/a.: A Semmelweis utcai állomással szemben található újabb úti célunk, a Bocskai István utca. A kivitelezési munkák 1954-ben elkezdődtek, majd egy kis szünet után csak 1959-ben lett kész. A D4 jelű épülettömb Bocskai utcai oldalán rizalitos szegmensíves záródású loggia található. Az udvari homlokzat loggiás kialakítású felváltva egyenes és szegmensíves záródással. A kapu kerete egyiptizáló jellegű. Itt látható a három szintet átfogó, hengeres zárterkély Farkasvölgyi István domborművével, melyen a szöveg „Épült az Ötéves terv negyedik évében” és 1953-as dátum szerepel. (A felirat azonban megtévesztő, mert ebben az évben még csak az épület tervezése indult meg.) Ez a zárterkély típusában a Kossuth Lajos utcaival megegyezik. (A városban még két ilyen zárterkély található az Erkel és a Liszt Ferenc kert épületein, de ezek díszítés nélküliek.) A teljes földszint cyklop lábazatos, anyaga tardosi kemény mészkő.

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

A D4 jelű épülettömböt 1953 júniusában kezdte tervezni Regula Ede (VÁTI). Az eredetileg derékszögű trapéz alakú telektömböt 15 szekciós, G alaprajzú épülettel csaknem körbeépítette volna. A hosszú Ö (Bocskai István) utcai szárny szekciói a középtengelytől jobbra rizalitszerűen előreléptek a homlokzatból. Az Ö utca vonalvezetésének 1954. évi megváltoztatásával az új tervező, Till Attila (LAKÓTERV) az elhelyezést megváltoztatva, tört vonalban vezette a Bocskai utcai szárnyakat, és a töréspontnál az udvar felé egy szárnyépületet húzott be, ezzel két udvarossá alakítva a tömböt. A tömb – a Dózsa György úthoz viszonyítva támfallal megtámasztott magasabb területen fekszik – a város nyugati kapujának egyik oldalát alkotja, és mint ilyen, kialakítása jelentős építészeti feladat volt. A homlokzatok kialakítását a Dózsa György út túloldalára tervezett D7 jelű tömb 8 emeletes toronyházával kívánták összehangolni, ezért a homlokzati rajzok részletformákat nem tartalmaznak, azonban a D7 jelű tömb nem valósult meg. A koncepció nem csak az épület elhelyezésében változott, hanem az építtető (a Sztálin Vasmű Igazgatósága) kívánságára az 1953. évi alaprajzi típusok helyett – mivel ezekből már ezret is meghaladó szám épült – 2-3 ún. szoliter (egyedi) alkalmazását kérték. Az egyik típus a tornácos rendszerű, hallos, a sarokrészeknél egyedi alaprajzi megoldásokkal. A VÁTI a típustervektől való eltérést nem vállalta, ezért került át a tervezés a LAKÓTERV-be. A kivitelezést 1954-ben megkezdték, az épület hatalmas méretére való tekintettel két ütemben tervezték felépíteni, elsőnek az A-B-C szekciókat, majd a D-E szekciókat, tervhitel-hiány miatt azonban rövid időn belül leálltak a munkálatokkal. 1955 végén kezdték előkészíteni az építkezés újraindítását, az épület végleges átadás-átvételére 1959 júliusában került sor. Az átadás-átvétel során a piszkei vörös mészkő (márvány) burkolatok jelentős részével szemben minőségi kifogást emeltek, a kőanyag anyagerezettsége miatt.

A Balogh Ádám utca – Bocskai István utca – Dózsa György út – Semmelweis Ignác utca vonalában álló, a tömböt csaknem körbeölelő, pince+földszint+3 emeletes, 5 szekciós, 228 lakásos lakóház beépített szintenkénti alapterülete 4850 m 2 , párkánymagassága 13,9 m. Szerkezetek: sávalapozás, a szükséges helyeken pilléralapozással, téglavázas felmenő falazatokkal, az óvóhelyek felett előregyártott vasbeton födém, a vizesblokkoknál előregyártott vizestálca, egyéb helyeken Szim-Kár elemek, és ÉTI gerendák közötti téglabetétes födém, a tetőszerkezet vasbeton fedélszék, a sarkok és kontyolások fából, a héjazat hornyolt cserép. Változatos, összesen hatféle egyedi lakásalaprajz, az egyszobás garzontól a háromszoba-hallos méretig. A teljes földszintet borító cyklop lábazat anyaga tardosi kemény mészkő. A Semmelweis utcai homlokzat 16 tengelyes. A bejárat a középtengelyben, két ablaktengely szélességű rizalitban nyílik, a rizalit tetején kapcsolt erkély. Az 1. és 2. emeleten minden 3. tengelyben franciaerkély. A tagolási szisztéma az anyaotthon felőli homlokzaton folytatódik. A 27 tengelyes Dózsa György úti homlokzatból a C ütem 3 tengelye hátrébb ugrik, a B ütem szakaszát enyhe kiülésű, 3-3 tengelyes attikafallal lezárt rizalit fogja közre, az 1. emeleten kapcsolt erkéllyel. A középtengelyt jelzésszerűen hangsúlyozza a főbejárat és az 1. emeleti kapcsolt erkély. A kapu keretének kiosztása egyiptizáló jellegű. A homlokzat monoton ablakkiosztását minden 3. tengelyben az 1. emeleten franciaerkély, a 2. emeleten parapet rácsos ablak oldja. A palotahomlokzatok szisztémájának megfelelően a nyílások keretelése felfelé egyszerűsödik, legfelül már keret nélküliek. A Bocskai István utcai törtvonalú homlokzat két szakaszos, a töréspont az udvari keresztszárnyat jelöli ki. A Dózsa György út felé eső szakasz 21 tengelyes, aszimmetrikus elrendezésű, 5 tengelyes, a földszinten árkádos kialakítású rizalittal, a bejárat a középtengelyből nyílik. A rizalit középső 3 tengelye kőlap kereteléssel kiemelt, szegmensíves loggiás kialakítású, az 1. emeleten a kő mellvéd tárcsával díszített, a felső két szinten kovácsoltvas ráccsal ellátott. A rizalitot alacsony hajlásszögű timpanon koronázza. A törésvonalig futó homlokzati szakasz nyíláskiosztása és tagolása megegyezik a Dózsa György útival. A homlokzat másik szakasza 18 tengelyes, szimmetrikus elrendezésű, a középtengelyben 2 tengely szélességű szegmensíves kapuáthajtó vezet az északi udvarba. A sarkokon 3-3 tengelyes rizalit, egységesen hármasosztású ablakokkal tagolva. A homlokzat középrészét 3 páros loggia tagolja, közöttük 3-3 ablaktengely. Ez utóbbi homlokzatképzés rizalit és áthajtó nélkül folytatódik a Balogh Ádám utcai szakaszon is. A szárny véghomlokzata – a volt anyaotthon felé – 3 tengelyes. Az udvarok közül a déli az olasz novecento hatásait mutatja. A 4 szintes körbefutó árkádot csak a 3 tengelyes, a tetőzetbe metsző, egyenes záródású lépcsőházi rizalitok tagolják, aszimmetrikus elrendezésben. Az árkád pilléres szegmensíves záródású, kivéve a legfelső szintet, ahol pilléres architrávos kiképzésű, a lépcsőház melletti szakaszokon páros pillérekkel. A földszint cyklop kővel burkolt, felfelé a szerkezet fokozatosan légiesített, a tömör mellvédet a legfelső szinten rácsozat váltja fel. A lépcsőházaknál a lábazat és a lépcső süttői vörös mészkőből készült. A lépcsőház bejáratához kétmenetes lépcső vezet, az ablaksorok egyenes záródásúak, a legfelső szinten félkörívesek. A lépcsőházi tömb gyújtópontját franciaerkély hangsúlyozza. Az udvart megosztó keretszárnynál nem alakítottak ki rizalitos tagolást, mivel a lépcsőház és az épület csatlakozási pontjába került. A lépcsőházi tömb rácsozata különböző motívumokkal gazdagított, a lépcsőfeljáróknál betétekkel. Az északi udvari homlokzat képzése zárt, egyenletes tagolású, a lépcsőházak bejáratai nem a déli udvar, hanem a Dózsa György úti egyiptizáló bejárati kialakítással azonosak, a lépcsőházak ablaksorai félszinttel eltoltak. Az északi udvar kiemelkedő dísze a keresztszárny sarkán három szintet átfogó, hengeres zárterkély. A mellvédeket Farkasvölgyi István domborművei díszítik, megtévesztő felirattal: „Épült az Ötéves Terv negyedik évében” és 1953-as dátummal. Ebben az évben ugyanis csak az épület tervezése kezdődött meg. A Dózsa György út – Bocskai István utca – Balogh Ádám utca – Semmelweis utca által határolt tömb a volt anyaotthonnal együtt típusában, építészeti sajátosságait tekintve, igényességében olyan értékeket sorakoztat fel, melyek alapján mindkét épületet országos műemléki védelemre javasoljuk.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV

Önkormányzata, 2007, 116-119.p.

ÉRTÉKTÁR

2023.08.08.

Bocskai u. 1/B

Épült: 1960

Építészeti stílus: modern 2. periódus

Tervező: Malomsoki József

Az Építészeti emlékek tanútjának a 33. állomása

Koordináták: 46°57'45"N 18°55'42"E

http://wikimapia.org/24112250/hu/Lak%C3%B3h%C3%A1z-Bocskai-%C3%BAt-1-b

36 lakásos lakóház

33. Bocskai u. 1/b.: Sétánk utolsó állomása Malomsoky József - a városrész nyugatilezárására tervezett - 4 db lakóházának első épülete. Jellegzetessége a függőfolyosó, az eltoltszerkezet és a különböző színű külső festés, mely miatt ezeket a házakat sokan csak papagájházakként emlegetik.

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

Bakos Béla (VÁTI) 1953 júniusában a Bocskai István utca nyugati oldalának lezárására 5 sávos elhelyezésű, 3 emeletes, 3 szekciós lakóházat tervezett. A tervek közül egyedül az utcai homlokzat rajza maradt fenn, amely rokon vonásokat mutat a Tiefenbeck által az utca másik oldalára tervezett ún. által az utca másik oldalára tervezett ún. Y házak meg nem valósult, téglabetétes homlokzati variációjával. Malomsoky József (LAKÓTERV) 1956-ban ntanulmánytervet készített a városrész nyugati lezárására, majd 1958-ban megbízták 4 db 36 lakásos, csökkentett minősítéssel – azaz fürdőszoba helyett csak tusoló és külön mosdófülkével – épülő lakóház tervezésére, statikus tervező Nits Gyula. nAz utca vonalában szabadon álló, 4 db, pince+földszint+3 emeletes, függőfolyosós lakóház. Minden épület 2 szekcióból áll, szintjei egymástól 1 lépcsőpihenő magassággal eltolódnak, a nkét épületrész hossztengelye egy szobasor mélységével is el lett tolva. A két épületrészt a nlépcsőház szervesen köti össze, a földszinti és emeleti lakások alaprajza azonos, az egyszoba- nhálófülkés, lakókonyhás lakások háromféle, 47, 53, és 55 m 2 -es alapterülettel készültek, nszintenkénti alapterület 579 m 2 . Szerkezetek: vasbeton sávalap, téglavázas középfőfallal, nelőregyártott vasbeton födémekkel, az alacsony hajlásszögű nyereg-, illetve félnyereg tető npala héjalással készült. Az utcai homlokzatokon az aszimmetrikusan elhelyezett lépcsőháztól njobbra és balra lévő lakások beosztását a függőfolyosó követi, balra 5, jobbra 4 lakás. A nbejárat jellegzetes, erősen kiugró, törtvonalú vasbeton lemez előtetejét keskeny vasoszlop-pár ntámasztja alá. A nyugati homlokzaton is megjelenik az épület tagolásának és lakáskiosztásának rendszere: az alacsonyabb épületrésznél az emeleti raszteres erkélykiosztás jelöli a lakóegységeket, a magasabb épületrésznél a derékszögű trapéz alaprajzú erkélyek pedig csak a hálószoba előtt készültek. A nyíláskiosztás a háló és a nappali szobák arányait, a nyílások ritmusa egyben az alaprajzi diszpozíciós változást is visszatükrözik. Ez a rendszer az oldalhomlokzaton is megjelenik. Az épületeket különbözőre színezték, a födémeknél a műkősáv nyersen maradt, vagy fehérre festették.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV

Önkormányzata, 2007, 111-113.p.

ÉRTÉKTÁR

2023.08.08.

Táncsics M. u. 3/a

Épült: 1951-53

Építészeti stílus: szocialista-realista

Az Építészeti emlékek tanútjának a 29. állomása

71 lakásos lakóház nyomdai szárnnyal

29. Táncsics M. u. 3/a.: A Főiskolát elhagyva érkezünk meg a Táncsics Mihály utca következő állomásához. Az itt található L alakú lakóház és a hozzá merőlegesen kapcsolódó földszintes, lapos tetős, T alaprajzú nyomda tipikus szocreál épületek. A D5 jelű lakóház tervezése 1953-ban kezdődött, de 1954-ben tervcsökkentés miatt egy időre félbeszakadt. Hasonlóan a Bocskai István utcai épülethez az udvari homlokzat itt is loggiás kialakítású felváltva egyenes és szegmensíves záródással. A Dózsa György úti homlokzatnál 3 tengelyes sarokrizalitot alakítottak ki szintén váltakozó egyenes és szegmensíves loggiával. Érdekessége még a kapuzat, mely egyenes záródású félpillérekkel keretelt.

https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

A nyomda első terveit még Fábián István (VÁTI) készítette 1952-ben, a T alaprajzú nyomda a Táncsics Mihály utca és Szórád Márton utca közötti területre épült volna fel. A tervezést 1953-ban Solta Ádám vette át. A nyomda épülete átkerült a Táncsics Mihály utca túloldalára, és az utcára merőlegesen, a Gutenberg közzel párhuzamosan, a Dózsa György út és a Táncsics Mihály utca frontján a D5 jelű lakóházzal kapcsolták össze, a félbemaradt ételgyár építkezésének helyén. A 3 épületegységből (A, B, C) álló D5 tervezése 1953-ban kezdődött, az építkezés azonban 1954-ben – tervcsökkentés okán – félbeszakadt, a B és C épületrész pincéjének építése közben. Tervezője Staffer Károly és Kóbor Ferenc (LAKÓTERV), az A és C épültek statikus tervezője Pálffi Tibor, a B épületé Szubi Tamás. Az építkezést csak 1956-ban folytatták, a módosított terveken a B épületrészt a Dózsa György út irányában – városrendezési szempontok miatt – 2 m-rel meghosszabbították. Ennek földszintje árkádos kialakítású lett volna, de a kivitelezés során zárt beépítésű lett. Az 1956-os terveken módosult a földszinti kocsma, területét egy lakásegységgel csökkentették. A lépcsőházak és kapuzatok kő-megrendelési tervei csak 1959-ben készültek el. A Gutenberg köz vonalában álló lapostetős nyomda T alaprajzú, részben alápincézett, földszintes épület, a beépített alapterülete 1494 m 2 , párkánymagassága 7,5 m. Szerkezetek: kőbeton sávalapozás, téglaváz vasbeton pillérekkel, monolit vasbeton födémekkel. Vakolt- festett homlokzatok műkő lábazattal és ablakkönyöklővel, a főpárkány húzott. Az épült homlokzatait nagyméretű ablaksor tagolja, a könyöklő konzolja a lábazaton ül. A fejépületet attika-párkányzat koronázza. Az utca vonalában álló, D5 jelű épület hegyesszögben záródó sarokház, pince+földszint+3 emeletes, az A rész 8, a B rész 25, a C 38 lakásos. A lakásalaprajzok nem típusterv alapján készültek, beépített alapterülete 8910 m 2 . Az A épületbe a nyomda részére éttermet, konyhát, öltözőt és irodahelyiségeket alakítottak ki. A B és C részben a földszinten büfék és éttermek kialakítására került sor. Szerkezetek: beton sávalapozás, téglavázas felmenő falak, a szükséges helyeken vasbeton oszlopokkal, a födémek ÉTI gerendák között téglapalló. A tetőzet előregyártott vasbeton fedélszék, a kontyolt részek fából készültek, hornyolt tetőcserép héjalással. A három épületrész kapcsolódása bonyolult, az A rész utcai bejáratán keresztül csak a földszint és az 1. emelet közelíthető meg, a felette lévő szintek a B épület loggiás udvari folyosójáról érhetők el. A C épület 3 lépcsőházas, melyek a Dózsa György útra nyílnak, a lépcsőházak 3 fogatúak. A Táncsics Mihály utcai homlokzat két részből áll: az A épületrész 7 tengelyes, középtengelyében a lépcsőház, a bejárat felett az 1. és a 2. emeleten loggia, a széleken erkély. A B rész 15 tengelyes, a lépcsőházi bejárattól jobbra és balra eső szakaszok 1-1 tengellyel szélesebbek, mint az A résznél. A sarok éttermi szakasza 6 tengelyes, aszimmetrikus elrendezésű, a portálbejáratok a 2. és a 3. tengelyben nyílnak, felettük az 1. emeleten kapcsolt, a 2. emeleten különálló erkély. A földszinten portálablakok, a saroktengely 1. és 2. emeletén erkély. A földszint falsávozott, övpárkány zárja le, a nyílások műkő keretelésűek. A Dózsa György úti homlokzat 20 tengelyes, a 3 lépcsőházi szakasz 5-5 tengelyes, a 3 tengelyes sarokrizalithoz 2 tengelyes szakasszal kapcsolódnak. A sarokrizalit az emeleteken loggiás. A lépcsőházi tengely ablakai mélyített, szegmensíves záródású faltükörben lettek összefogva. A kapuzat egyenes záródású félpillérekkel keretelt, anyaga vörös mészkő. A szakaszok szélein a 2. emeleten erkély. A szárnyak végfalai aszimmetrikusan 2 tengelyesek. A Táncsics Mihály utcai szárny udvari homlokzata a B épületrésznél mind a 4 szinten loggiás, az alsó 3 szint egyenes záródású, a legfelső szegmensíves, az A épületrész földszintjéhez a nyomda kapcsolódik, ezért csak a felső 2 szint loggiás. A B épület lépcsőháza a loggia felé nyitott, a földszinten 3 tengelyes bejárata van. Az alsó 2 szinten a mellvéd tömör, kivéve a 3 lépcsőházi tengelyt, a felső 2 szinten kovácsoltvas rácsozat a mellvéd. A tetőben a 3 lépcsőházi tengelynek megfelelően tetőtéri ablaksor. A C szárny udvari homlokzata 3-2 ritmusú, 3 ablaktengelyt 2 loggia követ – az eredeti terveken még kosáríves, a földszinten lépcsős megközelítéssel –, az udvari loggiák az utcai lépcsőházi tengelyek közötti szakaszon helyezkednek el. Az 1. és 2. emeleti loggia egyenes záródású, a legfelső szinten szegmensíves.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV

Önkormányzata, 2007, 128-131.p.

ÉRTÉKTÁR

2023.08.08.

Erkel Kert 3.

Épült: 1951-53.

Tervező: Vajda Andor

Építészeti stílus: Szocialista-realista

Az Építészeti emlékek tanútjának 27. állomása

Régi neve: Tanács utca 3.

A Városháza tér felől a Vasmű úton észak felé indulva két iker jellegű, lakótömb méretű, tágas, parkosított belső udvart körülölelő lakóegyüttest találunk: a Vajda Andor tevei alapján 1951 és 53 között megépült Erkel Ferenc-, illetve Liszt Ferenc-kertet. E két épületegyüttes híven tükrözi a szocreál várostervezés alapgondolatát: szemben a modern építészet szabadonálló, vagy az egészséges benapozást, zöld területtel való kapcsolatot hangsúlyozó törekvéseivel, az utcák és terek kialakítását is megvalósítja. Ugyanakkor tágas, nyitott keretes beépítésével, zöld udvarával megőrzi a tömb levegősségét és napfénnyel való ellátottságát. Igaz, a sarokrészeken és az északra néző oldalakon alaprajzi kompromisszumokat kénytelen kötni. A kertekben álló óvodát és bölcsődét, melyeket mindig benépesítettek az itt élő családok gyermekei, gyalog is zavartalanul meg lehet közelíteni. Nem gondoltak viszont az építés idején a gépkocsik megfelelő elhelyezésére, hiszen magánautó akkortájt még alig volt. Az utólagos tetőtér beépítések ma már sokat rontanak az egyébként típusterv szekcióból összeállított, de összességében figyelemre méltó és a korra igen jellemző épületegyüttes összképén.

https://dunaujvaros.hu/az_otvenes_evek_epuletei

A Vasmű út északi irányban folytatódó szakaszán, a Duna felé eső területen, az Erkel- és Liszt-kert terül el. Ez egy-egy nagyméretű, keretes beépítésű háztömb, tágas belső zöldterületükben egy-egy óvoda, ill. bölcsőde helyezkedik el. A két lakótömb 1951 és 1953 között épült, tehát a város legrégebbi épületegyütteseinek sorába tartozik. A szocreál várostervezés alapelemét képező városrendezési egység képletszerűen tiszta megfogalmazását képviselik. Tervezőjük Vajda Andor.

http://sztalinvaros.htomi77.hu/sztalinvaros4.php

27. Erkel Ferenc kert: Következő állomásunk a parktól néhány lépésre található Tanács utca, mely az Erkel Ferenc kerti épület déli része. A város centrumának reprezentatív folytatásaként tervezték a két keretes beépítésű tömböt tágas belső udvarokkal. A két épülettömb az Erkel Ferenc és a Liszt Ferenc kert elnevezést kapta, de akkoriban mindenki csak „L” épületeknek nevezte őket. Az engedélyezési terveket 1952 szeptemberében Weiner Tibor és Bakos Béla készítette. Érdemes megemlíteni a belső udvarra néző, már korábban említett zárt sarokerkélyeket, a homlokzatok timpanonjait, az erkélyek rácsos műkő mellvédjeit, a kapuzatok reneszánsz ízlésű kereteit és az áthajtók kazettázott mennyezetét. A lakóparkok tervezésénél az volt a fő szempont, hogy az emberek a munkahelyük kivételével mindent könnyen, gyalogosan is megközelíthessenek. A belső udvarokba egy-egy gyermekjóléti intézményt telepítettek: az Erkel kertben óvoda, a Liszt Ferenc kertben bölcsőde épült.

https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

A városközpont északi lezárására a rendezési terveken 1951-től kezdve – a korábbi sávos beépítésű területektől eltérően – két keretes beépítésű tömböt terveztek. A tervezők az 1952. július 17-én kelt beépítési terv alapján az L1-L2 keret-beépítéses épületek tervezésénél a város centrumának reprezentatív folytatását célozták meg. A déli L1 és az északi L2 jelű lakóépületek engedélyezési terveit 1952 szeptemberében Weiner Tibor és Bakos Béla (VÁTI) készítették típustervek alapján, statikus tervező Rollkó Géza. Az L2 két egyedi tervezésű (nem derékszögű 11. és 16.) sarokszekcióját Tiefenbeck József (VÁTI) tervezte 1952 decemberében. A Bakos Béla és Wydler Károly által 1953-ban készített részletterveken az épületek homlokzati elemeit módosították, megváltozott az utcára nyíló bejárati kapuk keretelése, a baluszteres erkély-mellvédek helyett zártabb, rácsos műkő mellvédet terveztek, a visszahúzott homlokzati szakaszok sávozása elmaradt. A tervek alapján a homlokzati elemek egy részét legyártották, az épület kivitelezése azonban elhúzódott, s a homlokzatokat nem fejezték be. Az 1958-ban készült és 1959-ben jóváhagyott homlokzati rajzokon sem változtattak a szocreál jellegen, a megkezdett formarendben fejezték be az épületet. A két épülettömböt a Vasmű útra merőleges K út tengelyében a Duna felé esősarkainál úgy alakították ki, hogy közösen egy court d’honneur-t alkossanak, hogy megfelelő méretű tér

alakuljon ki az elképzelések szerint később az út tengelyében építendő reprezentatív középület (Vigadó) előtt. A Vasmű út vonalvezetése miatt a két épület nem teljesen tükörszimmetrikus, az L1 jelű szabályos alaprajzú. A belső udvarokra egy-egy gyermekjóléti intézményt telepítettek. Az udvart a főhomlokzatok tengelyében és a court d’honneur kereszttengelyében nyíló áthajtókon lehet megközelíteni. Pince+földszint+3 emeletes, 22 szekciós épület, a szekciók típusai: a két L alaprajzú végszekció és a sarokszekciók 52.III.4 és 4/a, a főhomlokzat 4 szekciója 52.III.1, és a többi 10 szekció 52.III.3 típus. Az általában négyfogatú lakások beosztása: 16 egyszobás, 274 kétszobás, 17 háromszobás. A szintenkénti beépített alapterület: 5430 m 2 . A homlokzatok jellegzetes vonása a körbefutó, profilírozott vörös mészkő lábazat, az utcai frontokon a földszint csiszolt kőlap burkolata, a műkő pillér-párokkal keretelt áthajtók, kazettázott mennyezettel, a kapuzatok reneszánsz ízlésű szemöldökbetétes vörösmészkő kerete, a piano nobile-szerűen hangsúlyozott 1. emeleten az ablakok kapcsolt szemöldökpárkánnyal hármas, vagy négyes csoportok rendezése, középen, illetve a széleken timpanonos lezárással. Az udvari homlokzatok főbb vonásaikban megegyeznek az utcai homlokzatokkal, de kivitelezésük egyszerűbb, a földszinten nincs lapburkolat, a lépcsőházak udvari kapui rézsűs műkő kerettel készültek, kapcsolt szemöldökpárkány csak a főhomlokzat és a court d’honneur felőli oldalakon található. Az udvari homlokzatok hangsúlyos eleme a három szintet átfogó, hengeres zárterkély.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV

Önkormányzata, 2007, 85-86. és 72-73.p.

ÉRTÉKTÁR

2023.08.04.

Vasmű út 37. és Kossuth L. u. 2/a-b

Épült: 1952-53-ban

Tervezte: Jálics János

Statikus: Rollkó Géza

Stílusa: szocialista-realista

Alapterülete: 5722 m²

Az Építészeti Emlékek Tanútja 19. állomása

36 lakásos lakóház, a földszinten üzletekkel

A B5 jelű lakóházat Jálics János (VÁTI) tervezte 1952 májusában, statikus tervező Rollkó Géza. Az épület elhelyezése az 1951-ben készült beépítési terven alapul, melyet az ÉM VII. főosztály és Weiner Tibor készítettek. A mozi tengelyére tükörszimmetrikusan helyezték el a szálló és a B5 jelű épületet L alakú tömbjét, teret formálva a mozi elé. Az utca vonalában álló két épület közötti távolságot a mozi homlokzatának szélessége adta meg. A korábban a Kossuth Lajos utcától délre beépített területen még a sávos beépítés, az utcától északra már a keretes beépítés dominált. 1970-ben a padlástéri mosókonyhát műteremmé alakították át. Két utca vonalában szabadon álló, 4 szekciós saroképület, pince+földszint+3 emeletes, alacsony hajlásszögű magastetővel. Alaprajzilag 2 traktusos, alapterülete 5722 m², a korabeli dunaújvárosi épületekhez képest szokatlanul változatos a lakásbeosztás: 2 egyszobás, 18 kétszobás, 4 háromszobás, 3 négyszobás, 3 háromszobás-hallos, 6 négyszobás-hallos, a tetőtérben 4 mosókonyha. Szerkezetek: kőbeton és sávalapozás, a függőleges szerkezet téglavázas, a középfőfalat a földszinten és a pincében az üzletek miatt vasbeton oszlopokkal erősítették meg. A pincében vasbeton födém, a többi szinten 1951. évi típusgerendák között helyszínen betonozott tömör téglabetétes födém. A Vasmű úti főhomlokzat 9 tengelyes, árkádos rizalitképzése a szálloda Vasmű úti homlokzatával azonos, az emeleteket három szinten átfogó, óriási lizénák tagolják, a rizalitot baluszteres attikapárkány zárja, mely a rizalit rövid oldalára is befordul. A Kossuth Lajos utcai homlokzat 10+3 tengelyes, a 3. és a 8. tengelyben bejáratok, a sarok három tengelye rizalitszerűen enyhén kilép, a középtengelyben az emeleteken szegmensíves záródású balkon, földszinten üzletportál. A Dózsa György tér felőli homlokzatok közül a szállóra néző végfal 3 tengelyes, az 1. és 2. emeleten zárt kőmellvédes erkély a középtengelyben, a nyugati homlokzat 3+7 tengelyes, a sarokrizalit két szélső tengelyének 1. és 2. emeletén zártmellvédes kőerkély. Az északi homlokzat 11 tengelyes, az 1. tengelyben az emeleteken szegmensíves balkon, a bejáratok a Kossuth Lajos utcai bejáratokra tükörszimmetrikusak, a földszint sávozott, az 1. emeleti ablakok gazdagabban kereteltek.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 40-41.p.

A Szocreál tanösvény 19. állomása a Kossuth Lajos utca 2/a-b - Vasmű út 37.:

A főút másik oldalán található a Kossuth Lajos utca 2/a-b - Vasmű út 37. számú lakóház a földszinten üzletekkel. Kivitelezési terveit Jálics János készítette 1952 májusában. Ezt az L alakú, B5 jelű épületet és a szállót a mozi tengelyére tükörszimmetrikusan helyezték el, teret formálva ezzel a mozi elé. A két épület közötti távolságot a mozi homlokzatának szélessége határozta meg. A Vasmű út felőli főhomlokzat megegyezik a szállodáéval, alul árkádsoros, a tetőpárkány baluszteres kialakítású.

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

Fotók:

http://www.ica-d.hu/en/index.php?p=esemeny&id=29

https://mult-kor.hu/65-eve-indult-sztalinvaros-epitese-20150501

http://egykor.hu/dunaujvaros/arany-csillag-szalloda/2652

http://jakd.hu/keptar/kepes_virtualis_muzeum/kepeslapok_levelezolapok_boritekok_alkalmi_belyegzesek#lbg

ÉRTÉKTÁR

2023.08.04.

Vasmű út 23.

Épült: 1953

Tervezte: Weiner Tibor, Bakos Béla, Tiefenbeck József

Építészeti stílus: Szocialista-realista, kultúrtörténeti érdekesség a kovácsoltvas erkélykorlátok népi építészeti jegyekkel.

Az Építészeti emlékek tanútjának a 13. állomása.

Vasmű út 17-25.:

Következő úti célunk a Vasmű útra, a Weiner Tibor tervezte szocreál lakóházakhoz vezet. A Vasmű utat nyugatról lezáró - a korabeli terveken B jelölésű - épületek egyike. Ez, és a tőle délebbre lévő másik lakóépület az ún. „medve” típusba tartozik. Érdekessége a népi hagyományokra utaló, kétféle tulipánmintás ablakrácsok. Az eredeti, növényi motívumokkal díszített kerámialapos erkélyeket statikai problémák miatt 1954-55-ben elbontották, és a ma is látható báboskorlátos[2] és franciaerkélyekre cserélték. Az 1950-es években még Sztálin útnak nevezett főút épületeit a korábbi 3 helyett 5 emeletesre tervezték, egyrészt azért, hogy eltakarják vele az első, modern lakóegységet, másrészt az első szocialista város grandiózus főútjához ezek a magasabb épületek már jobban illettek.

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

Vasmű út 7-15., 17-25.

Korábban Sztálin út, 100 lakásos társasházak, a földszinten üzletekkel

A Vasmű út nyugati térfalát alkotó, a terveken B jelölésű egységes terv alapján kialakított négy épület végleges helykijelölése 1951 januárjában történt meg. Az organizációs alaprajz szerint az építkezést a két középső, teljesen azonos felépítésű B2 és B3 jelű (ún. „medve”) épületekkel kezdték el. A végleges engedélyezési terveket Weiner Tibor (VÁTI) 1951. január 18-án nyújtotta be, statikus tervező Bartha Tibor. Weiner a városrész többi lakóházától eltérően nem használt fel típustervet, mert a város reprezentatív főútvonalának beépítéséhez az 1949-ben és 1950-ben készült típustervek nem találtattak megfelelőnek. Az építkezés 1951-ben kezdődött, 1952 januárjában már az üzletek berendezése folyt. Az üzletek tervei 1951 szeptemberében készültek az Üzletépítő és Berendező Vállalatnál. A B2-es épületben Keravill, sport- és játékbolt , bútorbolt, vas- és edénybolt, háztartási bolt, üveg és porcelánbolt, a B3-as épületben virágüzlet, italbolt, eszpresszó, élelmiszer, könyv és papír, valamint Röltex üzlet került kiképzésre. A B2 és B3 épületen statikai problémák miatt összesen 28 db tömör mellvédes, színes kerámia burkolatú, 1,10 m kiülésű erkélyt bontottak le a 2. emeleten és az oldalhomlokzatokon. Az erkélyek helyett 40 cm kiülésű, íves fémszerkezetű franciaerkélyek készültek 1955-ben. Az egész városban jellemző előkertes beépítéssel szemben, az épületek az utcavonalon állnak a 8,5 m széles járda és a földszinten található üzletek miatt. A ház 5 lépcsőházas, pince+földszint+5 emeletes, lapostetős, párkánymagassága18,85 m. Alaprajza 2 traktusos, 4 fogatú. Lakásbeosztás: 25 egyszobás, 70 kétszobás, 5 háromszobás, szintenkénti alapterület 1344 m². A felvonókat a Haverland cég építette. A fő-és kerti homlokzat 29 tengelyes, a végfalak 4 tengelyesek. A földszinten, a főhomlokzati oldalon az öt szekciónak megfelelő portál-kialakítás, a lépcsőházi bejáratok a 3 tengelyes árkádok középvonalából nyílnak, két oldalon négyzetes ablakok, rombuszmintás rácsozattal, közepében tulipános dísszel, az árkád pilléres, architrávos kialakítású. A bejáratok között 3 tengelyes portálok. A homlokzat ritmusa 3-1-3 tengelyenként váltakozik, a 3. emelet felett osztópárkány fut körbe. A földszint travertinlappal burkolt, a kőlap burkolat a kerti homlokzatnál sarok-armírozásban végződik, a lábazat körben faragott vörös mészkő. A kerti homlokzati bejáratok a szélektől 2-2, egymástól 5-5 tengelyre állnak, felettük a lépcsőház ablaksora félszinttel van elcsúsztatva. A végfalak középső 2 tengelye eredetileg erkély volt, melyek többségét utólag egyedi módon beüvegezték. A homlokzat tagolása fő vonásaiban megegyezik a B1 épületével, de az erkélyek körül aedikulás keretelés készült. Homlokzatainak városképi jelentősége miatt helyi védettségi listára kerülését javasoljuk. A kétféle tulipán mintás ablakrácsok külön figyelmet érdemelnek. A végfalak beépített erkélyeire homlokzat-felújítás esetén egységes megoldást kell alkalmazni.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 63-64.p.

…”Határozottabb fordulatot képviselt a Vasmű út nyugati oldalának házsora. Ez a sor Zilahy István irodaházával és szállodájával indul a Városháza tér felől, alul árkádsorral, felül balluszteres párkányzattal. A Kossuth Lajos utca torkolatánál lévő hétemeletes, hangsúlyos lakóház és az utána soroló négy nagyméretű, ötemeletes épület Weiner Tibor, Bakos Béla és Tiefenbeck József alkotása. Így együtt a szocreál korszak egyik legjelentősebb műve. A korszerű lakótelepként induló és e házak mögött korábban megépült levegős, modern városrész előtt - azt mintegy eltakarva - új léptéket keresett és adott a városnak. Az igényes kézimunkával kialakított tölgyfaportálok előtti széles, juharfasorral szegélyezett járdafelület az ötvenes-hatvanas években a város korzójává, sétáló utcájává vált. A homlokzatfelületeket nem belső igények adta helyeken, mint azt a modern építészet megkövetelte volna, hanem hangsúlyokat keresve tagolták párkányokkal, falpillérekkel, kisebb és nagyobb ablakokkal és erkélyekkel. Ez már tipikusan szocreál formavilág. Pozitív törekvés volt az erkélyek magyaros motívumokkal való díszítése, de ezt - főleg szerkezeti okokból - hamar lecserélték balluszteres korlátokkal. De a nemzeti karakter keresése nyomon követhető a házak mögötti belső területeken: a házak bejárata fölötti, mozaikkal gazdagított mezőkben vagy kovácsoltvas erkélykorlátokon számos helyen megjelenik a népi építészeti hagyomány tudatos alkalmazása.”

https://dunaujvaros.hu/az_otvenes_evek_epuletei

ÉRTÉKTÁR

2023.08.04.

Kossuth L. u. 27/a

Épült: 1951-53.

Építészeti stílus: Szocialista-realista, jelentős művészettörténeti értéke a Medveczky Jenő által tervezett sgrafittó.

68 lakásos lakóház

A Kossuth L. u. 27/a a Szocreál tanösvény negyedik állomása.

Az Intercisa Múzeum honlapja így ír róla:

„Ha utunkat folytatjuk a Kossuth Lajos utca hangulatos, árkádos átjárójához érkezünk. Ezen áthaladva jutunk el a következő állomásunkhoz, ahol a ház félköríves zárterkélyét Medveczky Jenő ornamentális sgrafittója díszíti, mely a maga korában egyéni kezdeményezésnek számított. Ezzel a technikával az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, így előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe, kialakítva ezzel a díszítést. Dunaújvárosban még 3 helyen található ilyen zárterkély: az Erkel és a Liszt Ferenc kertben, ahol díszítetlenek, valamint a Bocskai utcában, ahol domborművet „kapott”.”

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

Sgrafitto

Dunaújváros Kossuth Lajos utca 27/a zárt erkélye 900x580 cm-es sgrafittó.
Az épületet típusterv felhasználásával Schmidl Ferenc tervezte 1952 júniusában. A műszaki átadása 1953 június 3-án volt. 1954-55-ben végezték a homlokzat vakolását, amikor a sarokerkély a tervektől eltérően nem figurális díszítést, hanem ornamentális sgrafittó díszítést kapott, amely Medveczky Jenő alkotása. Az épület felkerült a helyi védettségi listára. (forrás: tervtár III/35)

https://www.kozterkep.hu/~/4895/Muralis_diszites_Dunaujvaros_1955.html

Szocialista realista épület sgrafittóval: Murális díszítés. (Medveczky Jenő, 1955). Az épület típusterv felhasználásával Schmidl Ferenc tervezte - Magyarország, Fejér megye, Dunaújváros, Kossuth Lajos utca 27/a zárt erkélye

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Duna%C3%BAjv%C3%A1ros,_Kossuth_Lajos_utca_27-a_z%C3%A1rt_erk%C3%A9lye,_Sgrafitto_(Medveczky_Jen%C5%91,_1955).jpg

A Dunaújvárosi Építészeti Kalauz az alábbiakat írja:

A C2 jelű épületet a VÁTI 1952. III.-3/a alaprajzi típusterv felhasználásával tervezte Schmidl Ferenc (VÁTI) 1952 júniusában, statikus Rollkó Géza. Műszaki átadása 1953. június 3-án volt, a homlokzatok vakolását 1954-ben végezték el. A tervektől eltérően a sarokerkély nem figurális díszítést, hanem ornamentális sgrafitto díszítést kapott, mely Medveczky Jenő alkotása. A Dunaújvárosban alkalmazott gyakorlattól eltérő kötetlenebb alaprajzával, árkádos átjárójával az egyetlen épület, mely ennek a területnek szigorú beépítési rendjét oldottabbá teszi. Az utca vonalában álló, előkertes, hozzávetőleg Z alaprajzú sorház, a C1 jelű lakóházzal (Kossuth Lajos u. 29-41.) egybeépült. Pince+földszint+3 emeletes, magastetős, párkánymagassága 13,30 m. A 6 szekciós (számozásuk a házszámozással ellentétesen a C1 jelűtől a C3 épület irányába halad) alaprajz kéttraktusos, a földszint 2 fogatú, az emeletek 3 fogatúak. Lakásbeosztás: 8 egyszobás, 49 kétszobás,11 háromszobás, 8 közösségi helyiség, beépített szintenkénti alapterület 1451 m². Szerkezetek: beton sávalapozás, függőleges szerkezetek tégla, vízszintes szerkezetek monolit vasbeton, ÉTI típusgerendák közötti tömör téglabetétes lemez, a tetőszék a típusszekciók felett előregyártott vasbeton, a kontyolások és szoliter felett fa fedélszék, héjalása hornyolt cserép. A lábazat sóskúti kemény mészkő. A szegmensíves bejáratok profilozott műkő-, az erkélyajtók és az ablakok tagolatlan vakolatkerettel készültek. A homlokzatok kialakítása változatos, a városban megszokott, szigorúan szabályos klasszicizáló jellegű megoldásokhoz képest inkább festői jellegűek, szimmetria helyett az aszimmetria dominál. A Petőfi liget felőli homlokzat a Z szériának sarkáig 23 tengelyes, két szakaszra oszlik. A három utolsó szekció alkotta homlokzati szakasz tagolása egységes, 5-5 tengelyes. Kialakítása a C3-as épület udvari homlokzatának variációja, középtengelyében a kétkarú lépcsőről nyíló kapu, az erkélysor viszont a 2. és a 4. tengelybe került, az ablakok négyzetesek, a 6. szekció utolsó ablaktengelye a C3-hoz hasonlóan átfordul a véghomlokzatra, ahol aszimmetrikusan helyezkedik el, így viszont a két épület véghomlokzata tükörszimmetrikusan néz egymásra. A 2-3. szekció alkotta szakasz 9 tengelyes, a sarok 3 tengelye rizalitszerűen előrelép, középtengelyében az emeleteken erkéllyel. Az íves, háromnyílású, árkádos átjáró szintén szimmetrikusan lett elhelyezve, a kőlábazat armírozva felfut a boltvállig, középtengelyét zárterkélyszerű lépcsőházi ablaksor emeli ki, a Kossuth Lajos utcában alkalmazott, akrotérionos lezárással, a tetőzetben timpanonos ablak. A földszinten az árkádtól balra az eredetileg rendelőnek épült rész nagyméretű ablakai, jobbra pedig a lépcsőház három kisméretű rombuszrácsos ablaka nyílik. A beforduló homlokzati szakasz 3 tengelyes aszimmetrikus elrendezésű. A C1 jelű épülethez kapcsolódó 1. szekció 5 tengelyes, egy balkonos nyaktaggal kapcsolódik a Z összekötő szárához. Homlokzati kialakítása a 4-5. szekció homlokzatával egyezik meg. A Kossuth Lajos utcai homlokzat 21+3+7 tengelyes, az 1. és a 4-6. szekciók homlokzata azonos a C3 Kossuth Lajos utcai homlokzatával, az 5 tengelyes középtengelyt lépcsőházi zárterkély és timpanonos tetőablak emeli ki, bejárat az utcafrontról nem nyílik. Az árkádos átjárószakasz szimmetrikus, 5 tengelyes, erkély nélküli kialakítású, a sarokerkélyes tömbhöz 1 tengelyes, nagyméretű ablakokkal tagolt szakasz köti. A sarokerkélyes tömb keletre néző homlokzati szakasza 3 tengelyes, a sarkon három szintet átfogó, hengeres zárterkéllyel fordul át a homlokzat. Az 1. tengelyben pihenővel ellátott egykarú lépcsőről közelíthető meg a szegmensíves záródású bejárati kapu. A földszinti ablakok élére állított négyzetráccsal kerültek kivitelre. A beforduló homlokzati szakasz 2 tengelyes, és az első szekcióhoz viszonyítva tompaszöget zár be.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 48-50.p.

ÉRTÉKTÁR

2023.08.02.

Görbe utca 2/a.

Épült: 1953, tervező: Schall József.

Építészeti stílus: modern 1. Periódus szocreál átalakítással.

A Szocreál tanösvény 3. állomása.

16 lakásos lakóház.

Korábban Berecz Bertalan utca.

Koordináták: 46°57'32"N 18°56'17"E¹

Weiner 1956-os feljegyzései alapján a Görbe utcai házsor eredetileg a Május 1. és Ady Endre utcai kockaházakkal megegyező tetőfelépítménnyel épült volna meg. Az 1950. III. 5. típusjelű magastetős kockaház terveit Schall József (VÁTI) dolgozta ki. Az eredeti elképzelés szerint 9 db készült volna el, azonban 1952-ben, Weiner módosított beépítési terve alapján, az utca elejét az Építők útja felől újabb két, azonos típusú, markánsan szocreál elemekkel feldíszített homlokzatú épülettel kapuzatszerűen hangsúlyozták, és adtak indítást a Görbe utcának. A 2. számú épületet Molnár Gyula 1952 májusában tervezte, statikus tervező Bartha Tibor. Az 1. számú épület pedig egybeépült az A1 tömbbel (Építők útja 2-14.) a sorozat utolsó tagjaként. Az utca másik végét a C2 (Petőfi liget 3-7.) tömbbel zárták le. Az épületek 1950-52-ben épültek fel, homlokzati kialakítás nélkül. Fűtéskorszerűsítést 1954-ben végeztek. A Schall-féle homlokzati terv nem található a tervtárban, valószínűleg a főút felőli két legkésőbb épült ház homlokzatait fejezték be először, majd a páratlan oldal épületeinek homlokzatait tervezte meg Brenner Jánosné (LAKÓTERV) 1956-ban, de csak a 3. és az 5. számú épületet fejezték be. Az 1. és a 7. számú ház homlokzati terveit 1959-ben Horváth Kálmán (LAKÓTERV) készítette és vitte tovább a Brennerné által meghatározott homlokzati struktúrát, melyek a ház jellegéhez igazodó, és valószínűleg Schall elképzeléseihez is közel álló, modernista homlokzatokat eredményeztek. A páros oldalon a 2., 2/a., 4., 6. számú épületek homlokzatait 1973-ban vakolat-leveréses módszerrel felújították, ekkor levésték a húzott párkányokat és lizénákat is.

Egysége beépítési terv szerint, az enyhén íves utca vonalában épült, szabadon álló 4 fogatú, magastetős kockaházak. Pince+földszint+2 emelet, a nyeregtetőben tetőszint, párkánymagassága 11 m, beépített alapterület 304 m². Emeletenként 3 kétszobás, 1 háromszobás, a tetőszinten 1 kétszobás lakás, és mosókonyha szárítóhelyiséggel. A homlokzatok szimmetrikusak, a főhomlokzat és a kerti homlokzat 5-5 tengelyes, középtengelyben a visszaugratott lépcsőház, a tengelyt teljes szélességben kitöltő acélszerkezetű lépcsőházi ablakokkal, a szélső tengelyek a földszinten kapcsolt ablakokkal, az emeleten kapcsolt erkélyajtókkal készültek. Az erkélyek a homlokzat-szakaszok középvonalában állnak, a rács a páros oldalon egymásba kapcsolódó oválisok mustrája, a páratlan oldalon egyszerűbb cikcakk pálcás. A lábazat visszaugratott (negatív), culé lapokból készült. A 2. számú épület homlokzati kialakítása eltérő szocreál jellegű, a lábazata festett, a falsarkok óriás lizénával hangsúlyozottak, a visszaugratott lépcsőházi szakasz ablakai egyszerű faablakok.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 38-40.p.

Az Intercisa Múzeum honlapja így ír róla:

„Következő helyszínünk az uszodával átellenben, az Építők útja másik oldalán található Görbe utca, mely kissé görbülő, ívelt vonalvezetésével a város egyik leghangulatosabb része, szöges ellentéte az addig mereven szerkesztett utcaképeknek. Az itt látható Schall-házak 1950-53-ban épültek, az ország más részein is épített lapostetős típustervű házak magastetős, átformált változatai. 1952-re elkészült az első kilenc épület, azonban Weiner Tibor módosított a terveken és az Építők útja felől az utca még két épülettel bővült. 1952 tavaszán, amikor a város addig elkészült utcái nevet kaptak már Görbe utca néven szerepelt. Később, 1962-ben új nevet kapott, hosszú évekig az első tanácselnök, Berecz Bertalan nevét viselte. Miután elkészültek a Görbe utca épületei, sok intézményt helyeztek át ide. Itt működött egy darabig a könyvtár, a városi tanács vagy a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja is.”

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

http://wikimapia.org/24106697/hu/Lak%C3%B3h%C3%A1z-G%C3%B6rbe-u-2-a

ÉRTÉKTÁR

2023.08.02.

Állandó kiállítás

Az Intercisa Múzeum állandó kiállításának nagy része 1976-tól látogatható. A kiállítás első része 2003-ban került felújításra, melynek köszönhetően a korábbiakhoz képest méltóbb módon tudjuk bemutatni településünk és a környék őskorát. A legkorábbi leletek kb. 6000 évvel ezelőttről, az újkőkorból származnak, a bemutatott őskori anyag törzsét azonban a bronzkor alkotja. A kiemelkedő jelentőségű bronzkori leletek még a múzeum gyors megszületésében is szerepet játszottak: az 1950-1951-ben végzett mentőásatás során feltárt bronzkori temetőrészlet anyagát sem a Szent István Király Múzeum sem a Magyar Nemzeti Múzeum nem tudta befogadni. A kiállításban több olyan lelőhely (Kisapostag, Kulcs, Koziderpadlás) kerámia és bronzanyaga látható, amelyekről korabeli kultúrát, csoportot, korszakot neveztek el. A késő-vaskori leletanyagból kiemelkedik egy kelta ezüstérem-kincs, amely a vasmű területén került elő.

A római kori leletanyag döntő többségét Intercisa római kori település egykori lakónak hagyatéka adja, ám ezen kívül egyéb lelőhelyekről, többek között Adonyból (Vetus Salina), Baracsról (Annamatia) is őrzünk tárgyakat. Intercisa területén már a XIX. század végén megindultak a feltárások, az alaposabb és a korábbinál jóval nagyobb kutatásokra azonban csak az 1940-es évektől került sor.

A katonai tábor az I. század folyamán létesült, az elkövetkező évszázadokban jelentős polgári település épült ki mellette. Intercisa a II. század végétől a 259/260-ban bekövetkezett barbár pusztításig élte virágkorát, ám római helyőrség egészen az V. század elejéig állomásozott a területen. A kiállított tárgyak segítségével a látogatók megismerhetik az egykori lakók mindennapi életét, munkájukat, viseletüket, temetkezési és hitbéli szokásaikat.

Miután a rómaiak kivonultak a Kelet-Dunántúlról különböző barbár népek vették birtokukba a területet. A szórványos és hun és germán leletekkel szemben több avar temető és település anyagát őrzi a múzeum, köztük az elsőként feltárt avar falurészletek leletanyagát. A honfoglalás- és Árpád-kor idején több település között oszlott meg a mai város területe. A kisebb közösségek temetőiben, településen talált tárgyak a hétköznapi emberek életébe, hitvilágába engednek bepillantást, a későközépkori-koraújkori ezüsttűk pedig a helyi birtokos család gazdagságáról árulkodnak. A hódoltság korának mozgalmas eseményeire utal az ezüstdénárokból álló éremkincs. A XVII. századi török palánkvár lakóinak kézzelfogható emlékei a keleti rézedények és egy arab feliratos pecsétgyűrű. A kiállítás jelenlegi néprajzi szobáját Vámos Gabriella rendezte be 2016 októberében az eredeti, Sergő Erzsébet-féle koncepció újragondolásaként. A látogatók most egy komplex, tárgyközpontú foglalkozások megvalósítását is lehetővé tévő kiállítási- és múzeumpedagógiai térben ismerkedhetnek meg Dunapentele 100 évvel ezelőtti paraszti kultúrájának tárgyi emlékeivel. A tisztaszobában főképp a paraszti bútorzat és viselet került bemutatásra, a konyhában pedig a paraszti táplálkozási kultúra eszközeit láthatják a látogatók. A tér közepén egy teljes dunavecsei szövőszék és a bútorkészítés kiemelkedő emlékei: ácsolt- és asztalos ládák tekinthetők meg; valamint itt kaptak helyet az enteriőrök értelmezését segítő feliratok és az ötvenes években készült néprajzi fényképek reprodukciói is.

1951-ben a város és a Vasmű építésével egyidejűleg megjelentek az első újságcikkek, melyek a múzeum új- és legújabb kori történeti gyűjteményének az első tárgyait képezik. 1953-tól gyűjtik az építkezéssel kapcsolatos tárgyakat és emléktárgyakat (pl. zászlók, plakettek, emlékérmek, tervrajzok, makettek, melyek egy rész megtekinthető a kiállításban is), majd az 1960-as évek második felében szerepet kaptak a különféle évfordulók. Mind a város, mind pedig a gyár/gyárak építésével kapcsolatban számos tárgyat tekinthet meg a látogató a kiállításban (pl. az első vasöntésből származó emléktárgyak, tűzálló téglák vagy a papírgyár termékei). Igazán látványos a várost ábrázoló makett, mely az 1970-es évek eleji állapotot örökíti meg. Az 1970-es években a gyűjtemény anyaga jelentősen megnőtt. A következő évtizedben kezdődött meg Dunapentele emlékeinek gyűjtése: képek és levéltári források mellett láthatók mezőgazdasági szerszámok is.

A kiállításban nagy szerepet kapott a helytörténet mellett az életmód és kultúra is. Ezzel kapcsolatban tárgyak és fényképek egyaránt láthatók, pl. az első múzeumról, színházi előadásokról, vagy az egészségügy kezdeteiről. A kiállítás zárásaként a látogató egy apró szobaenteriőrt láthat: csőbútor, mely azt szemlélteti, hogy az új város lakói mivel rendezhették be lakásukat.

Írta: Buza Andrea, Keszi Tamás, Balogh Pál Géza, Kronászt Margit

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/kiallitas/allando

ÉRTÉKTÁR

2023.08.02.

Római kori fürdő

Cím: 2400 Dunaújváros, Római krt. illetve Öreghegyi u.

A Régészeti emlékek tanútjának 4. állomása.

46° 58' 39.2808" N, 18° 56' 11.238" E

A római kori fürdő

A római életforma megjelenésével a tartományokban is elterjedt a fürdőkultúra. A római urbanizáció jellegzetessége a sok fürdőépítkezés. Csak Budapest területén közel húsz különböző méretű és építésű fürdőt tártak fel eddig a régészek. A legelsőt már 1778-ban: a Flórián téren a véletlennek köszönhetően napvilágra került impozáns romok ma is megtekinthetőek. Noha a mai Dunaújváros területén egykor létezett katonai tábor és a köré szerveződött polgári település Magyarország legjobban feltárt római lelőhelyei közé tartozik, sokáig nem volt ismert egyetlen fürdője sem. 1973-ban a katonai táborban végzett ásatások napvilágra hoztak egy fürdőrészletet. A munkálatok során azonban nem bontották ki mindenhol, megálltak egy föntebbi, késő római szinten. Ezt a fürdőt a markomann-szarmata háború lezárulása (Kr. u. 180) után ugyan renoválták, de ettől kezdve lakóépületként működött. A római katonai tábortól északra található telken 1992-ben kezdődött feltárás, és már az első hetekben olyan épületrészletek kerültek elő, amelyek egyértelműsítették rendeltetését: medencerészletek, kád, vízelvezető csatornák, nagy kiterjedésű padlófűtés stb. A fürdő egésze sajnos nem tárható fel teljesen. Már maguk a rómaiak is átépítették, s a 4. században módszeresen elbontották. A kőben szegény vidéken az építkezésekhez a korábbi, használaton kívüli épületek anyagait termelték ki: a fürdő falait az alapozásig kiszedték, megpróbálkoztak a padlóburkoló téglák fölfeszegetésével is. Délen az újkorban bontották el pinceásásokkal. A jelenleg ismert és részben bemutatott traktus (épületrészlet) több mint 400 négyzetméternyi területet foglal el. A keleti, Duna felőli oldalon két, nagyjából négyzetes medence helye látható, ezek belső burkolatát is elhordták. Ugyanezen terem hátsó részében szerencsére épen maradt egy terrazzó- (téglaporos, vízzáró római habarcsos) -borítású kád. A nyugati részek fűtött helyiségek voltak, ahol nagy felületen előkerültek a római kori padlófűtés, a hypocaustum maradványai. Az épületet minden bizonnyal kelet felől lehetett megközelíteni a katonai tábor felé egyenletesen emelkedő útról. Ezen az oldalon kaptak helyet a hideg vizes helyiségek (frigidarium), a hátsó, nyugati részben volt a langyosfürdő (tepidarium) és a meleg fürdő (caldarium). Az építőanyag-felhasználást a sok és sokféle tégla teszi jellegzetessé. A fürdőépület pompáját a színes, geometrikus és növényi ornamentikával díszített vakolaton kívül stukkórelief is emelte. Ablakaiban üvegtáblák voltak. A fürdőt működése idején legalább egyszer felújították: a belső átalakítások során megerősítették a padlófűtés szerkezetét és átfestették a termeket. A fürdő építése a 2. század végére tehető, a markomann-szarmata háborút közvetlenül követő időszakra, amikor a táborba a szíriai Hemesa városából érkezik katonaság. Az építkezés katonai jellegéről árulkodik a katonai csapatok nevével bélyegzett sok tégla (a tábortól mindössze 50 méterre vagyunk). A fürdőt valószínűleg éppen azért telepítik a táboron kívülre, mert a háború utáni csapatcserével az addigi alakulat helyére lovassággal megerősített gyalogos egység került, amely - a korábbiaknál nagyobb létszámú lévén - több területet igényelt a táboron belül. Hogy a fürdőt a polgári település lakói is használhatták-e, arra nincsenek adataink, de alkalmasint nem zárható ki. A fürdőt a 3. század után a jelek szerint már nem használták. A késő római időkben a keleti traktus egyik helyiségében a téglapadlóra vályogfalat raktak, s döngölt anyagpadlójú helyiséget alakítottak ki. Amikor a 4. századi vályogfalú épület épül, a fürdő már biztosan nem áll. Az épület kerítőfalai metszik a fürdő falainak földdel betöltődött vonalát, a szabad ég alá került téglapadló pedig a téli hónapok időjárása következtében teljesen szétfagyott, összerepedezett.

http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis2.php?id=6

Az 1992-ben előkerült, 2. század végén épült és a 3. század végéig használatban lévő fürdő maradványai közül a késő római, majd újkori pusztítások után jelenleg két hideg vizes medence, egy terrazzo borítású kád, valamint az egykori melegvizes medence fűtőrendszerének téglaoszlopai láthatók.

Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor

Szerkesztette: Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2023.08.01.

Római Kőtár és Romkert

Címe: 2400 Dunaújváros, Öreghegy

A Régészeti emlékek tanútjának 3. állomása.

46° 58' 29.9856" N, 18° 56' 11.8536" E

A dunaújvárosi Öreghegy északi végén az első katonai tábort Domitianus uralkodása alatt, az 1. század végén építették fel az érvényes katonai előírásoknak megfelelően. A castellum falait külső oldalukon palánkkal megerősített földsánc alkotta, a palánkon kívül árok nehezítette meg a sánc megközelítését. Észak-déli irányú főútját - amely a folyami határ mentén haladó limesút folytatása volt - via principalisnak nevezték. A kapuk védelmét fatornyok biztosították. A via principalisra merőlegesen haladó, nyugat-keleti főút ellenség felé eső része a via praetoria, hátsó része a via decumana nevet viselte.

http://www.nemzetimuemlek.hu/index.php/muemleki_vilagnap_rendezveny/482/

Az első, ún. palánktábor a markomann-szarmata háború (167-180) idején elpusztult. Az új tábor építése 180-ban kezdődött. Ezt a tábort a partomlások miatt az elsőnél nyugatabbra építették fel, és a mérete is nagyobb volt, mivel az addigi 500 fő helyett ettől kezdve 1000 főnyi katona állomásozott itt. A tábor folyamatosan fejlődött, az eredetileg fából készült épületek, kaputornyok helyett kőből építettek újakat. Az 5. század elején már csak 40-50 főnyi katonaság állomásozott Intercisában, elhelyezésükre a tábor délnyugati sarkban emelt toronyban kerülhetett sor a feltételezések szerint.

Buza Andrea

Az egykori római katonai tábor területén létesült kőtár ad helyet a Dunaújvárosban látható római kőemlékek jelentős részének. A 1. század végétől az 5. század elejéig itt állomásozó, kisegítő csapatok táborából jelenleg részben a parancsnoki épület, egy innen kiinduló út, az északkeleti és délkeleti tornyok valamint a déli kapu helyreállított maradványai láthatók.

Megtekinthető: április 15-október 15. A téli időszakban a kőtár zárva tart!

Nyitvatartás: keddtől péntekig 10-14 óráig.
Szünnap: szombat, vasárnap, hétfő

A jegyet az Intercisa Múzeumban lehet megváltani, a belépő jegy érvényes a Római Kőtárba és a Római Fürdőbe.

http://intercisamuzeum.hu/latogatas/kulso-helyszinek-latnivaloi/romai-kotar

Szerkesztette: Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2023.08.01.

Késő római, apszisos épület

Elnevezése: Auxiliaris vicus, apszisos épület a nyugati temető mellett, Római körút 51A

Lelőhely azonosítója: 71249

A Régészeti emlékek tanútjának 5. állomása.

Korszakok

Kor: római kor

Korszak: császár kor

Alkorszak: késő római kor

https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/12385

Bár feliratokból és plasztikai ábrázolásokból biztosra lehet venni, hogy több istenségnek volt temploma Intercisában, eddig még egyetlen szentély sem került elő. A vicus szélén, a késő római nyugati temető közelében feltárt apszisos csarnoképület minden bizonnyal ókeresztény templom volt.

http://www.romaikor.hu/romai_legio/a_tartomanyokban_allomasozo_romai_haderok/

Az épület a késő római korban épült, valaha egy nagyobb épület része lehetett. Elterjedt neve ókeresztény kápolna, bár funkciójára utaló lelet nem került elő a feltáráson.

http://intercisamuzeum.hu/latogatas/kulso-helyszinek-latnivaloi/keso-romai-apszisos-epulet

… feliratokból és plasztikai ábrázolásokból biztosra lehet venni, hogy több istenségnek volt temploma Intercisában, eddig még egyetlen szentély sem került elő. A vicus szélén, a késő római nyugati temető közelében feltárt apszisos csarnoképület Visy Zsolt véleménye szerint ókeresztény templom volt, azonban az sem kizárt, hogy az egy nagyobb épület része lehetett.Dunaújváros TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész

http://www.fejermek.hu/anyagok/Dunaujvaros_egyeztetesi_anyag/TERV/Alátámasztó/ÖrökségVHT%20régészet.pdf

Szerkesztette: Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2023.08.01.

Intercisa Múzeum, anno pártház

Címe: 2400 Dunaújváros, Városháza tér 4.

Tervezte: Weiner Tibor

Társtervezők: Vági Oszkár (VÁTI), Malecz Erika

Statikus tervező: Szalay János

Stílusa: szocialista-realista

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 24. állomása

A Múzeum története

A Dunai Vasmű és az új város 1950 tavaszán elkezdődött építése már az év telén régészeti leletmentést igényelt. Az 1951 tavaszán megindult nagyméretű ásatáson az ország szinte minden tájáról részt vettek kutatók. Az építkezés dolgozói kezdeményezték az előkerült leletek helyben történő kiállítását. Ezért döntés született a Dunapentelétől délre épülő szocialista város múzeumának létrehozásáról. Az 1951től mostoha körülmények között működő intézmény 1970ben foglalta el jelenlegi otthonát, az egykori pártházat. Az intézmény 1975-től viseli Intercisa, az ókori településelőd nevét. Az Intercisa Múzeum Dunaújváros és környékének régészeti, történeti és néprajzi emlékeit gyűjti, őrzi, s mutatja be állandó és időszaki kiállításain.

http://intercisamuzeum.hu/muzeum/intercisa-muzeum-tortenete

Tervezett sétánk kiinduló helye a város főterén (Városháza tér) álló múzeumépület. Ez eredetileg pártház volt, szerepénél fogva központi jelentőséggel bírt. A korábbi, még modern lakónegyedek után az első irányadó szocreál épület. Vezető tervezője Weiner Tibor, aki hosszú ideig dolgozott a város meghatározó építészeként. A pártház - ma múzeum - tervezésében Malecz Erika építész (pályakezdőként – a szerk.) is részt vett. A belső udvaros, kétemeletes, magastetős, összefogott tömegű épület bejárati részén a három középső axis (tengely) előrelépő, timpanonra (háromszögű oromzat) emlékeztető kiemelt része arányaiban utal a magyar klasszicista előképekre: kastélyokra, kúriákra, megyeházakra. Az épület fogadtatása vegyes volt: elsősorban léptékét, méretét, talán egyszerűségét kifogásolták. Az építészet éppen a megvalósítás időigényessége miatt mindig késében van: mire a pártház megépült, a város fontossága, tervezett mérete lényegesen megnőtt, főterét nagyszabású együttesként, főútját széles, parksávval tagolt nagyvárosi útként álmodták meg. Ebben a városképben a pártház kis, szerény épületté zsugorodott. Később igyekeztek is körülépíteni. Ma, múzeumként, eredeti építészeti értékei újra nagyobb hangsúlyt kapnak.

https://dunaujvaros.hu/az_otvenes_evek_epuletei

A volt pártháztervezése a városháza koncepciójával párhuzamosan, 1951 februárjában kezdődött. A Weiner által egymással szemben elhelyezett két épület közül azonban csak a szerény méretű szocreál pártház valósult meg az eredeti elképzelések alapján, 1952 tavaszára, a főtér épületei közül elsőként. A terveken Weiner mellett Vági Oszkár (VÁTI) szerepel még tervezőként, az irodalomban pedig Malecz Erikát említik még társtervezőként, statikus tervező Szalay János. A koncepció már a vázlatterveken kialakult: téglány alakú, 2 emeletes, átriumot körülfogó oldalfolyosós, 1 traktusos szárnyakkal, az átrium felé lejtő félnyereg tető lefedéssel. A zárt homlokzatokat rendkívül puritánra képzelték el, egyedül a földszint lett volna nyitottabb a nagy méretű portáloknak köszönhetően. Az épület két bejárata a rövid oldali homlokzatokon nyílik, mert a párt mellett a DISZ-központot (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) is az épületben helyezték el, a főtér felől a párt, az ellenkező oldali, egyszerűbb homlokzat felől a DISZ bejárata nyílt. Az áprilisban benyújtott engedélyezési terveken a homlokzatokat alaposan átdolgozták és a városháza tervezett homlokzatához igazították, a részletek kialakításánál a pártázatos reneszánszból merítve. Az áttervezés során a rövid oldali homlokzatok rizalitosak, a dunai homlokzat földszintje az udvar felé árkádos kialakítású lett. A négy alternatíva közül kiválasztott, megvalósított homlokzatok klasszicizáló jellegű rajzai augusztus végére készültek el, a két véghomlokzat a rizalit szélességében timpanonszerű oromzatot kapott, a rizalit axisait óriás pilaszterek fogják egybe és három szegmensív zárja le. Megváltoztatták a tető kialakítását is: alacsony hajlású nyeregtető készült, ez az oromzatoknál zavaros tetőkontúrt eredményezett, melyre a korabeli kritika rá is mutatott. Az ablakok és erkélyek igényes mellvéd-rácsait klasszicista példák átdolgozásával Wydler Károly tervezte. Az épület körüli kertészeti kialakítást Dalányi László (VÁTI) dolgozta ki 1952 áprilisában. Az 1953-54-es rendezési terveken az épületet a Duna irányában tervezték két udvarosra kibővíteni, a járási pártbizottság részére. Az új pártszékház elkészülte után, 1970-ben a városi múzeum és könyvtár részére alakították át.

A pince +földszint+2 emeletes, nyeregtetős épület hagyományos szerkezeti rendszerben épült, téglavázas, az árkádos szakaszokon téglapillérekkel, előregyártott ÉTI födémekkel, a vasbetonból készült párkánymagassága 13 m, beépített szintenkénti alapterülete 709 m².

Az épületet nem esztétikai minősége, hanem történeti jelentősége (az 1951-es beépítési terv egyetlen megvalósult darabja, a főtér legkorábbi épülete) miatt javasoljuk helyi védelemre.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 99-101.p.

A körülépítésről:

„Azonban a nagy építészeti vita után Weinernek is végre kellett hajtania a felülről érkező paradigmaváltást, és a várost a szocialista realizmus szellemében kellett tovább terveznie: keretes beépítéssel, klasszicizáló sátor vagy nyeregtetős típustervekkel. Ez a váltás jól megfigyelhető a Kossuth Lajos utca jobb és bal oldalán elterülő városrészek között. Ha megfigyeljük ezeket a terveket, érezzük rajtuk az erőltetettséget. Ez a korszak küzdelmes lehetett számára, nem igazán találta a helyét. Ennek szemléltetésére kitűnő példa az ekkor elkészült, kissé esetlen Pártház épülete (ma Intercisa Múzeum), melyet később, a '60-as években ő maga takart el egy modern épületegyüttessel, amelyben ma, többek között, a Kortárs Művészeti Intézet is működik. A Vasmű utat szegélyező ötemeletes lakóházak méretét is politikai nyomásra kellett megnövelnie, funkciójuk pont az volt, hogy az első években felépült sávos beépítésű, "modernista" városrészt eltakarják. Weinertől teljesen idegen volt a szovjet mintájú erőltetett monumenatlizmusra törekvés, gondoljunk csak bele a Hannes Meyer-i puritán, tisztán a funkcióra építő letisztult építészetre. Weiner magát a kor legjobb építészeivel igyekezett körbevenni: Farkasdy Zoltánt, jó barátját kérte fel a kórház, Ivánka Andrást pedig a I. számú SzTK Rendelőintézet megtervezésére - utóbbi épületet később a kritika "nyugati dekadensnek" titulálta, ma országos műemlék.”

http://epiteszforum.hu/weiner-a-mintaepitesz

Fotók:

http://retropolisz.blogspot.com/2012/

ÉRTÉKTÁR

2023.07.26.

Vasmű út 39-41.

Épült: 1952-53-ban

Tervezte: Zilahy István

Statikus: Szalay János (irodaház), Bartha Tibor (szálloda)

Külső kovácsoltvas díszek: Wydler Károly

Belsőépítész: Minári Pál (szálló)

Stílusa: szocialista-realista

Az Építészeti Emlékek Tanútja 21. és 22. állomása

36 lakásos lakóház, a földszinten üzletekkel

A Vasmű út 39-ben a kor minden igényeit kielégítő szálloda nyílt, míg a 41-es szám alatt korszerű irodaház.

A szálloda 1996-ban bezárt, majd átalakításra került. Bankok, irodák, hivatalok, kávézó költözött az épületbe. 2015 májusában 10 szobával újra eredeti funkciójaként megnyílt egy magánhotel. Az irodaház hosszú sikeres időszakit követően vegetál, megújulására több terv is készült, ám ezek nem váltak valóra.

A Dunaújvárosi Hírlap az Arany Csillag Szállóról ekképp emlékezik meg hasábjain:

„A városépítés egyik kiemelkedő eseménye volt, amikor … 1954 november 26-án megnyílt a korának egyik legmodernebb szállodájának számító Arany Csillag. A háromemeletes, szocreál épületben 96 szoba, 117 ággyal állt a vendégek rendelkezésére. A szobák egy részéhez pedig fürdőszoba is tartozott. A földszinten volt a 200 fő befogadására is képes étterem, itt rendezték az éjszakába nyúló zenés-táncos mulatságokat. Az épület másik szárnyában nyílt meg a népbüfé, ahol olcsó hideg és meleg ételt lehetett fogyasztani. Lapunk 1996 májusában pedig arról tudósíthatta olvasóit: Bizonytalan ideig zárva az Arany Csillag Szálloda. A felszámoló úgy látta, hogy a tartozás nem növelhető tovább… “Részegeknek itt semmi helyük, a hely Sztálinváros társaságának legszebb találkozóhelye” – e sorokkal is köszöntötte a Sztálinvárosi Hírlap 1954. november 30-án megjelent száma, a november 26-án … megnyílt Arany Csillag szálló és éttermet.

Nagyné Hadik Mónika, az Intercisa Múzeum munkatársa egy korábbi kiállítás kapcsán így foglalta össze a legendás szálló és étterem történetét:

A háromemeletes, szocreál épületben 96 szoba, 117 ággyal állt a vendégek rendelkezésére. A szobák egy részéhez fürdőszoba is tartozott. A földszinten volt az étterem, itt rendezték az éjszakába nyúló zenés-táncos mulatságokat. Az épület másik szárnyában nyílt meg a népbüfé, ahol olcsó hideg és meleg ételt lehetett fogyasztani. Az étterem és a büfé ellátását a korban újdonságnak számító gépiesített konyha biztosította. A hotelben fogadták a külföldi vendégeket, akik a legnagyobb elismeréssel szóltak a kényelmes szállodáról és a kitűnő konyháról. A tengerparti üdülőhelyek árkádos tereire emlékeztető étkező-uzsonnázó terasza kellemes időtöltést biztosított minden vendég számára. A hotel híres volt Rákosi elvtárstól ajándékba kapott egyedi herendi kávéfőző gépéről és legendásan finom gesztenyepüréjéről. A rendszerváltás után több tulajdonosváltáson is keresztül ment, végül a 90-es évek közepén a nehézségekkel küzdő Arany Csillag bezárta kapuit.

Jött a víz, az ÁVÓ

„Az Arany Csillag Szállodát 1953. november 7-ére kellett volna átadni, de 1954. november 26-ára sikerült, mert rosszul engedték le a vízvezeték-szerelők a vizet, a víz mindent elárasztott, és tönkretett. Idehívták Gundel Ferencet, a szálló berendezésének felügyeletére, őt azonban néhány hónap után elvitte az ÁVÓ, s hozták helyette Lauer Istvánt, aki berendezte, az egyébként világszínvonalúnak kikiáltott szállodát.” (Forrás: Miskolczi Miklós: Babgulyás ezüstkanállal)

https://www.duol.hu/dunaujvaros/az-arany-csillag-hatvan-eve-1662248/

Sztálinváros büszkeségének számított

A szálló átadására nagyon készültek. A Sztálinváros 1954. november 30-i számában a belsőépítészeti tervező Minárik Pál elmondta, hogy szakítva az akkor divatos, funkcionalista stílussal, az épület modernsége, korszerűsége mellett igyekeztek folytatni a legszebb magyar építészeti hagyományokat, így minden apró részletre ügyelve, beledolgozták a magyar kastélyépítészet legszebb elemeit.

Az olvasó és írószobába Pekári István nagyméretű gobeline képe került, a lépcsőházba Sebestyén Ferenc ólomüveg-festménye, az előcsarnokba szökőkút: Boldogfai Farkas Sándor nemes kócsagja és egy íbisz-madár alakja. A szálloda környékének művészeti kiképzésére is gondoltak. A B5-ös épület L alakjának közepébe került a szökőkút, Wagner Nándor Korsós leánya, a szálló teraszának végébe Jálics Ernő Vincellérje.

Szóládi Zoltán

Forrás: http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Sztalinvaros%20-%201954/1954.11.30/

Szakszemmel:

Az első, még modern stílusú tervsorozatot Cleve Ervin, Biczó Katalin és Halász Imre készítette 1951 februárjában. A terveken az épülettömb L alaprajzú, a szálló a Vasmű úttól hátravonva, merőleges lett volna a mozira, az irodaszárny a Dózsa György útra nézett. A második tervet már Zilahy István és Spíró Éva jegyezte 1951 júniusában. Az 1952 februárjában készült, keretes beépítésű, szocreál stílusú végleges engedélyezési terveken már csak Zilahy István (VÁTI) neve szerepel, az irodaház statikus tervezője Szalay János, a szállodáé Bartha Tibor. A homlokzat kovácsoltvas díszeit Wydler Károly tervezte. Az épület Weiner módosított, 1951-es beépítési terve alapján lett elhelyezve. Mivel szakaszosan építették fel, a terveket is szakaszokban engedélyeztették. Az 1. ütemben a Vasmű úti irodaszárny 6. tengely és 18. tengely közötti szakaszát 1952 júliusa és decembere között, a 2. ütemben a Dózsa György úti szárny készült el 1952 augusztusa és decembere között, a 3. ütemben a Devecseri utcai szárny (a volt rendőrség) 6. tengely és 16. tengely közötti szakasza 1952 augusztusa és 1953 áprilisa között, végül a 4. ütemben az L alaprajzú Arany Csillag szálloda szárnyai 1952 augusztusa és 1953 május vége között. A szálló belsőépítészeti terveit Minári Pál (VÁTI), a földszinti éttermet és konyhát Forgó Gábor (KERTI) tervezte 1953 tavaszán. A szállodai szárny végében lévő, és az árkádok alatti üzletsorból az eszpresszót ugyancsak Minári Pál, az édességboltot és a dohányboltot Kende Ferenc tervezte. A posta felőli szárny földszintjén a szálló üzeméhez tartozó 3000 fős Népbüfé Kende Ferenc (KERTI), a főhomlokzati üzletsor Szabó Gyula (KÖZTI) tervei alapján valósult meg. A későbbi átalakítások közül említésre méltó a Vasmű úti oldalon a tetőtér egy részének beépítése 1984-ből, mert azon kevés kivétel közé tartozik, ahol a tetősíkban tartott ablakokat alkalmaztak. 1987-ben korszerűsítették a fűtést, a homlokzati és belső nyílászárókat kicserélték. Két utca vonalában szabadon álló sarokház, összetett alaprajzi elrendezésével meghatározó téralkotó eleme a két főútvonalnak és a mögötte kialakított térnek. Az U alaprajzú irodai szárnyakhoz kapcsolt L alaprajzú szállodai szárnyakkal keretes beépítést alkot a Vasmű út és a Dózsa György út vonalában. Az L alaprajzú szálloda, a szálloda pandantjával, a B5 jelű épülettel (Kossuth Lajos utca 2/a-b. – Vasmű út 37.) a mozi előtt egy zártabb court d’honneur jellegű teret képeznek, egyben a Vasmű út felől nézve a mozi tengelyére kaput alkotnak. Az épület pince+földszint+3 emeletes, magastetős, párkánymagassága 14,85 m. A három irodai szárny hosszfőfalas, középfolyosós, 2 traktusos, 3 lépcsőházzal, alapterülete 7200 m². A Vasmű úti szárnyban 84, a Dózsa György úti szárnyban 56 irodahelyiség, földszintjén üzletek, a 3. emeleten étkező és kulturális helyiségek, a Devecseri utcai szárnyban 63 irodahelyiség, a földszinten Népbüfé, ahol a két középfőfalat vasbeton pillérekkel kiváltották, és szegmensíves kapuáthajtó nyílik az udvarba. Az irodaépület két bejárata az oldalhomlokzatokról nyílik, a szárnyak csatlakozásánál az előcsarnokok pillérrel osztottak, a lépcsők háromkarúak. A Vasmű úti szárny szállodai végében háromkarú mellképcső. Hagyományos szerkezeti rendszerben épült, beton sávalapozás, téglavázas, az üzleteknél a középfőfalak téglapillérekkel kiváltva, vasbeton pillérek a bejáratnál és a 3. emeleti étterem középső alátámasztásánál. Vízszintes szerkezetek: 1951. évi típusgerendák között helyszínen betonozott téglabetétes födém, a középfolyosó fölött előregyártott vasbeton lemez, fa fedélszék szabvány palahéjalással. Az irodákban tölgyfa parketta, a folyosókon, a lépcsőházban mettlachi lap, a vizesblokokban 20x20 cm-es márványmozaik lap. A nyílászárók Teschauer rendszerű ablakok, lemezelt belső ajtók, a lábazat haraszti kemény mészkő, műkő ablakkeretek, felületek váderezéssel, tagolt kőporos vakolattal, fent fő- és futópárkány, a belső felületek sima vakolattal, a mennyezeten húzott gipszpárkány. Az L alaprajzú szállodai szárnyrész alapterülete 7000 m², 96 szobás, melyből a főhomlokzat felőli oldalon 18 szoba saját fürdőszobával rendelkezett. A konyhát 2000 adagosra tervezték, a pince egy része légósított. A szálló Vasmű út felöli bejárata az árkád jobb 1. tengelyből nyílik, az előcsarnok hosszúkás, balra a hall, szemben a csarnok végében az étterem nyílik, jobbra a festett üvegablakokkal gazdagított lépcsőház. A lépcső kétkarú, a pihenőtől kétmenetes, a szálloda főbejárata, mely a Dózsa György térre néz, a lépcsővel szemben nyílik. A földszinten az előcsarnok, a hall, az étterem, de még a konyha is pillérekkel kiváltott. A szobák díszes kivitelűek, a folyosókon húzott párkány, a társadalmi helyiségek gazdag kiképzésűek. A Dózsa György úti főhomlokzat középrizalitos, a rizalit 9 tengelyes, a két szélső és középső tengelyben az üzletek bejárata, közöttük portálablakok, a portál felett a parapet szélességében markáns párkány fut végig, a rizalit szakaszát 3 szintet átfogó óriás lizénák tagolják, a főpárkány felett a rizalit szélességében baluszteres attika, a földszinti és emeleti ablakok megegyeznek az oldalhomlokzatok ablakaival, a rizalit két oldalán 3-3 tengelyes homlokzat szakasz. A Vasmű úti homlokzat kétszakaszos a szálló és az irodaház szakaszát a kifestés finom tónus árnyalattal különbözteti meg. A 19 tengelyes irodaszárny 4. tengelyében a főbejárat két szintes rizalitban van. A kapu feletti mellvéd domborműves (Gyenes Tamás 1952). A szállodai szárny 9 tengelyes, alul szegmensíves árkádos szakasza előre lép, a homlokzatot az előreugró szakaszon baluszteres attika zárja. A rizalit két oldalán lévő homlokzati szakaszt csak a földszinten tagolja ablaknyílás, a földszinti ablakok az irodaszárny földszintjén is rácsozattal szereltek. A Devecseri utcai homlokzat 22 tengelyes a szállodai szakasz rizalitszerűen kiugrik a homlokzatból, a földszinten a 3-4. és a 6-7. tengelyek között nagyméretű szegmensíves bejáratok, a jobboldali kocsiáthajtó a belső udvarba vezet, a baloldali az irodaház oldalbejárata. A szállodai szárny Dózsa György téri nyugati homlokzata 8 tengelyes, a három saroktengely enyhén rizalitos. A déli homlokzat 11 tengelyes, a földszint előtt 7 tengelyes árkádos terasz, a terasz emeleti mellvéd osztópillérein kandelábersor. Az 1. emeleti ablaksort a terasz szakaszán nagyobb méretű szegmensíves ablakok alkotják. Az udvari homlokzatok földszinti ablakainak műkő kerete szemöldökpárkányos, az ablakok rácsozattal szereltek, az emeleti ablakok kereteltek, a Dózsa György úti szárnyon a 3. emeleti ablakok könyöklőinek vonalában osztópárkány.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 26-29.p.

Szerk.: Szóládi Zoltán

Képek forrása:

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Dunaujvaros/pages/Dunaujvaros

http://sztalinvaros.htomi77.hu/sztalinvaros.php

https://24.hu/belfold/2017/05/10/full-veszteseges-irodahazcegre-bizta-dunaujvaros-orban-ajandek-huszmilliardjat/

http://www.ica-d.hu/en/index.php?p=esemeny&id=29

http://www.jakd.hu/index.php?p=gallery&g=233&pic=4809#lbg

http://egykor.hu/dunaujvaros/sagvari-ter/2654

http://jakd.hu/keptar/kepes_virtualis_muzeum/kepeslapok_levelezolapok_boritekok_alkalmi_belyegzese

http://wwwna%C3%BAjv%C3%A1ros_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9st%C3%B6rls%C3%A1gai

http://jakd.hu/index.php?p=gallery&g=201

ÉRTÉKTÁR

2023.07.26.

Semmelweis utca 5.

Épült: 1953?-58.

Tervezte: Jábics János és Staffer Károly

Statikus: Schöner Béla, 1955-től Czellecz Zoltán

Alapterülete: 956m²

Stílusa: szocialista-realista

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 31. állomása

100 férőhelyes anyaotthon és 60 férőhelyes bölcsőde, később kórház, jelenleg kollégium.

Története:

1958. január 11-én avatták fel az új szülőotthont. Gyermekkórház, szülőotthon majd ideggondozó volt, ma főiskolai kollégium. A technikum negyedben 1957. szeptemberére készült el az a háromemeletes épület, amelyet eredetileg anya- és csecsemőotthonnak terveztek, de végül kórházként és bölcsődeként kezdte meg működését. Dr. Liptai László városi főorvos szeptemberben büszkén mutatta be az új épületet.

Október első napjaiban került sor a műszaki átadásra, s a hónap közepén tervezték teljesen berendezve és felszerelve megindítani benne a gyógyító munkát. A hatmillió forintos költséggel emelt építménybe a gyermek-, szülészeti- és nőgyógyászati osztály költözött. Az első emeleten helyezték el a gyermekosztályt, amely 36 kis fekvőbeteg befogadására volt alkalmas. A II. és III. emeleten a 60 személyes (30-30 ágyas) szülészeti és nőgyógyászati részleg kapott otthont. Ez a két osztály december 27-én kezdte meg működését, dr. Kiss Dezső főorvos vezetésével. Az épület földszintjén egy új, 60 férőhelyes bölcsőde nyílt meg, és december 3-ától várta az apróságokat. 1966-ra egy koraszülött osztály felállítását is tervezték az első emeletre. Az épület ünnepélyes falavatására 1958. január 11-én került sor.

Az 1980-as évek elején a Semmelweis utcai szülészeti és nőgyógyászati osztály átköltözött a Szent Pantaleon Kórházba, és az épületben az ideg- és elmeosztály kezdte meg működését. A régi szülészet épületében 2001. novembere óta a Dunaújvárosi Főiskola Semmelweis kollégiuma található.

http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=1028

Szakszemmel:

A város legmarkánsabb szocreál épületét Jálics János és Staffer Károly (VÁTI) tervezte 1953 szeptemberében, statikus Schöner Béla, 1955-től Czellecz Zoltán. Építtető az Egészségügyi Minisztérium. Az építkezés kezdetét 1954-re tervezték, a módosított kiviteli tervek 1955 nyarán készültek. A nagyszámú, szocreál stílusú kovácsoltvas rács és egyéb díszítő elem terveit 1954-ben, az asztalos szerkezetek, falburkolatok, beépített szekrények terveit 1955-ben készítette Jálics. A bölcsőde részben tömör ürömi terméskőből készült, gumibugyit mintázó kőbetétekkel tagolt falának, és részben pillérekkel osztott kerítésrácsának, a pilléreken cizellált kovácsoltvas díszítésű kerítésterve 1956 augusztusában készült, szintén Jálics tervezésében, de a díszítő tagozatok nélkül került kivitelre. Az L alaprajzú saroképület, pince+földszint+3 emeletes, szintenkénti alapterülete 956m². A földszinten bölcsőde a konyhával, az emeleten a hosszabbik szárnyban újszülöttrészleg, a rövidebbikben a kismamarészleg működött. A hosszabbik szárny 2 traktusos, középfolyósós, a rövidebbik szárny 1 traktusos, oldalfolyósós elrendezésű. A két szárny csatlakozási pontjánál, a bejárattal szemben nyílik a lépcsőház két karú lépcsővel, mellette betegfelvonó. Az épület megjelenésében és funkcionális kialakításában a gondoskodó állam népességpolitikai törekvéseit jelenítette meg. Kiemelt fontosságát mutatja, hogy a jól megoldott funkcionális terek mellett a korszak számára fontos, reprezentatív jelleg is megvalósult, az épület gazdag belső díszítésén túl abban is, hogy a szülészeti szárny 1. emeletének jelentős részét elfoglalja a kultúr-vagy díszterem. Díszes kialakítására azonban nem került sor: a négy pár pillérrel „3 hajósra osztott csarnoktér” mennyezete a tervek alapján faltükrökkel és bordákkal hálószerűen lett volna tagolva. Szerkezete: kőbeton sávalap, téglavázas, előregyártott ÉTI gerendák közötti téglabetétes födém. A lábazat és a nyíláskeretek egyszerű profilú, haraszti kemény mészkőből készültek. Az épület homlokzatai a klasszikus építészeti formanyelveknek megfelelően szerveződnek, a piano nobile (vagyis az 1. emelet kiemelkedése) csaknem körbefut az épületen. Az 1. emelet kiemelkedése a nagyobb méretű, szegmensíves záródású, kőkeretelésű, parapet ablakráccsal gazdagított ablakok sorával valósul meg. A Semmelweis utcai homlokzat 11 tengelyes, a 6 lépcsőfokkal megközelíthető fülkés bejáratok a szélső tengelyeken nyílnak, a kapuzatok rézsűs keretelésűek, a zárókő az emeleti ablaksor zászlótartó konzolja is egyben. Az 1. emeleten a középső 3 tengely oszlopos loggiás. A Balogh Ádám utcai homlokzat aszimmetrikusan 6 tengelyes. A szülészeti szárny véghomlokzata egyszerű 2 tengelyes, az 1. emeleti konzolos erkélypár mögött a díszterem található. A bölcsődei szárny véghomlokzata az alsó két szinten 3 tengelyes, a felső két szinten 5 tengelyes, oszlopos, szegmensíves záródású loggiás. Az udvari homlokzatok közül a szülőotthon földszintje páros oszlopokkal tagolt, a 4 tengelyes lapos szegmensívű árkád középső 2 tengelyben lépcső, a szélső tengelyek rácsos mellvéddel ellátottak. Az emelet 4-4 tengelye párba állított ablakokból szerveződik. A bölcsődei szárny udvari homlokzata 8 tengelyes, a kerti kijárat a jobb szélső tengelyben nyílik. A belsőben az előcsarnok, a lépcsőház és a folyósók színes mészkőlapokkal burkoltak, valamint megmaradtak az eredeti kovácsoltvas lámpák is.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 124-127.p.

Szóládi Zoltán

A képek forrásai:

http://jakd.hu/index.php?p=gallery&g=625&pic=9409#lbg

ÉRTÉKTÁR

2023.07.26.

Vasmű tér 1-3., A vasmű főbejárata

Címe: 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3., Dunai Vasmű, ma ISD Dunaferr Zrt. főbejárata

Épült: 1955

Tervezte: Lauber László, Szendrői Jenő, Salamon István

Belsőépítész: 1951-53. júliusig: Simay Lajos, majd 1953. augusztusától: Salamon István

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 1. állomása

Egy kis történelem

Az első kapavágásokat 1950. május 2-án ejtették meg, és az új város neve a következő évben Sztálinváros, a vállalat pedig Sztálin Vasmű lett (a vasmű neve 1956 végén változott vissza Dunai Vasműre, a város pedig 1961-ben lett Dunaújváros). Czottner Sándor nehézipari miniszter 1950. január 20-án hagyta jóvá az Állami Tervező Iroda által kidolgozott javaslatot, amit ezt követően megküldtek Moszkvába. A tervek értelmében Dunapentele kielégíti a vízi, a vasúti és a közúti szállítás csatlakozási kívánalmait, az ország centrális helyén fekszik, a geológiai viszonyok megfelelőek. Az új komplexum neve a kezdeti tervekben D. 1. (Dunapentele 1) kombinát és lakótelep volt. Az előkészítő munkálatok, végső soron a Dunai Vasmű és Dunaújváros építése 1950. május 2-án kezdődött meg, ekkor érkeztek Mohácsról a kubikosok, kőművesek és ácsok brigádjai, akik a lakóbarakkok építésével kezdték a munkát. A Vasmű első vállalatait (mechanika-, öntöde és kovácsüzem) 1951. november 7-én adták át. 1951 elején kezdték az acélmű építését, üzembe helyezték az új, Budapest–Sztálinváros közötti 120 ezer voltos távvezetéket, és épült az erőmű is. Folyamatosan építették a kokszolóművet, az ércelőkészítő- és tömörítőművet, a nagyolvasztóművet és az acélmű első egységeit, majd novemberben átadták a tűzállóanyag-gyárat. 1954. február végén – Rákosi Mátyás és Nagy Imre jelenlétében – átadták az I. számú nagyolvasztót, az első „igazi” kohászati gyártóegységet, majd az acélművet is felavatták, az első csapolás augusztus 20-án történt meg a III. számú Martin-kemencéből (a IV. számú, másodikként elkészült kemencét november elején állították üzembe). 1955 januárjában a Sztálin Vasműnek hat összevont egysége volt: kokszoló és vegyi, nagyolvasztó, acélmű, szállító és raktározó, erőmű, valamint karbantartó gyárrészleg.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunai_Vasm%C5%B1 - cite_note-12

A meleghengermű építését 1956 márciusában kezdték el, az eredetileg négyállványosra tervezett készsort menet közben – a Nehézipari Műszaki Egyetem Geleji Sándor vezette Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszéke szakértői javaslatára – ötállványosra tervezték át, és 1960 nyarán állítottak üzembe. A hengersort akkor még mélykemencék szolgálták ki. Közben, még 1957-ben munkába állt a II. nagyolvasztó is. A hideghengermű 1965 nyarán bekövetkező átadásával lényegében befejeződött a nagyvertikum beruházása. A hengerműben két reverzáló (irányváltó) hengerállvány állt, a revétlenítést kénsavas pácolósoron, a lágyítást harangkemencékben végezték.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunai_Vasm%C5%B1

Az épületegyüttes három funkcionálisan elkülönülő egységből áll, igazgatósági épület, díszkapuzat és kultúrterem. Az egykori Sztálin Vasmű D1 jelű igazgatósági épületének és kultúrtermi szárnyának első terveit 1951 márciusában készítette Szendrői Jenő és Lauber László (IPARTERV). A modern jellegű, 23 tengelyes, 3 emeletes irodaépületből és a hozzá délkeletről nyaktaggal kapcsolódó egyszinttel alacsonyabb kultúrteremből álló épületegyüttest a tervezés következő fázisában 180 fokkal elfordították. A megvalósítást több ütemben tervezték, a kivitelt a nagyraszteres tagolású kőlapokkal burkolt aszimmetrikusan az épület délkeleti végén elhelyezett 4 tengelyes bejárattal rendelkező 3 szintes irodaépület építésével kezdték meg 1951-ben. A homlokzat kialakításának módja rokon Molnár Péter 1952-es debreceni Fő utcai irodaházával. A vezérigazgatósági irodák modern jellegű belsőépítészeti terveit Simay Lajos (KÖZTI) készítette 1951 júliusában. A második ütemben megvalósított kultúrtermi szárny kiviteli terveit az 1951. októberi építészkongresszus után át kellett dolgozni szocreál irányba. Többszöri módosítás után a kivitelezés Szendrői és Lauber 1952 májusi tervei alapján indult meg. Az áttervezés elsősorban a főbejáratot érintette, oszloppáros, 3 tengelyes monumentális diadalkapu készült a Vasmű út reprezentatív lezárására. Az egyiptizáló sásleveles fejezetű oszlopok stilizált akantuszsorral díszített architrávot támasztanak alá. Az oszlopcsarnok mennyezetét gerendázat tagolja, a csarnok hátfalán a kapuk felett Domanovszky Endre 1954-55-ben készült háromrészes, mintegy 3,5 méter magas munkás-paraszt szövetséget ábrázoló seccoja díszíti. Az áthajtócsarnokból közvetlen bejárat nyílik a jobbra eső, a főbejárattal együtt épült kultúrtermi szárnyra. A belsőépítészeti tervezéssel 1951-től 1953 júniusáig Simay Lajos volt megbízva. Kivitelre azonban Salamon István 1953 augusztusában átdolgozott tervei kerültek. A tervezésnél a Lauber és Szendrői által már kialakított szerkezetkész állapotot kellett figyelembe venni. A meglévő vasbeton pilléreket oszlopokká alakította át, a két oldalfalon elhelyezett erkélysorral a négyzetes térnek hosszirányú hangsúlyt adva. Az igényesen megformált terem falai és mennyezete gipszsimítással készült, a mennyezet fehér színben kazettázva, az oldalfalak vörösesbarna, az oszlopok okker színű műmárványozással és fehér gipszfejezetekkel lettek kialakítva. A földszinti és emeleti előcsarnok padozatát haraszti és piszkei kőlapokból geometriai mintázattal rakták ki. A padlófűtés nyílásainak rácsozatát egyedi tervek alapján gyártották le. A 3. ütemben megvalósított bővítés terveit Szendrői, Lauber és Bányai készítette 1953 nyarán. A bővítés során délkeleti irányban 31 tengelyesre meghosszabbították a homlokzatot egy négyzetes alaprajzú belső udvaros épülettel, azonban a tervezett erős kiülésű koronázópárkány már nem valósult meg. A bővítmény homlokzati tagolása tovább folytatta az irodaház meglévő homlokzati struktúráját. Az épületszárny földszintjén kialakított étterem bejárata az üzemi terület felől nyílik.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 137-139.p.

A freskóról:

A Dunai Vasmű főbejárata egy oszloppáros, 3 tengelyes diadalkapu, amely a Vasmű út stílszerű lezárása. Az egyiptomias sásleveles fejű oszlopok egy stilizált akantusz sorral díszített áthidalót támasztanak alá. Az oszlopcsarnok mennyezetét gerendázat tagolja. A csarnok hátfalán, a kapuk felett van Domanovszky (a freskó pályázat nyertese) 1954-55-ben készült 3 részes seccoja. Az oszlopok adta tagoláshoz alkalmazkodva, ünnepélyes kenyérátadási jelenet köti össze a martinászok bal oldali és a termést betakarító parasztok jobb oldali csoportját. (13 alak) A jelenet a munkás-paraszt szövetséget, mint a szocialista társadalmat egységbe kovácsoló "erőt" jelképezhette. (talán) 300x1700 cm, megközelítőleg 50 négyzetméteres mű állagmegóvó felújítását 1990-ben és 2008-ban végezték. Szakértő ítészek 300 millió forintban határozták meg eszmei értékét. Városképi jelentőségű épület.

Keletkezés története: Dunaferr irattár

https://www.kozterkep.hu/~/4908/munkas_paraszt_szovetseg_dunaujvaros_domanovszky_endre_1955.html

Bővebben:

A Dunai Vasmű 1954. évi freskópályázatán Domanovszky Endre nyerte el a megbízást. A vasmű főbejárata fölé készült, s az eléje helyezett oszlopok adta tagoláshoz alkalmazkodó, hatalmas falfestményen ünnepélyes kenyérátadási jelenet köti össze a martinászok bal oldali és a termést betakarító parasztok jobb oldali csoportját.A jelenet a munkás-paraszt szövetséget, a szocialista társadalmat egységgé kovácsoló erőt jelképezi. Végvári Lajos a festőt dicsérve úgy fogalmaz, hogy Domanovszky kivette az építész kezéből a karmesteri pálcát , de nem titkolta az architektúrával való viszonyának zavaró momentumait sem: Domanovszky freskójának eleven ritmusába zavarólag kopog bele a mennyezet kazettás díszítésének merev metrikája. Ez fékezi a festmény lendületét. Ugyanakkor a falkép megjelenését nem készítették elő architektonikus eszközökkel, még egy halvány profil sem választja el, illetve kapcsolja össze a kép világát az architektúra világával. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye szerint húszévente esedékes a felújítás. A freskó 1990-es restaurálását Przudzik József festőművész-restaurátor végezte. A műleírás szerint a pontosan 16,9 méter hosszú és 3,1 méter magas alkotás felépítése a következő: A homlokzati falmező tufa kőzetlapokból kialakított felület. A képmező alá dróthálót rögzítettek. Egyrétegű képvakolatot hordtak fel, átlag 15 mm-es vastagságban. Anyaga kőpor, kb. 90%, igen durva márványzúzadék, plusz mész. A nagyszemcséjű zúzadék a képréteg felületét teljesen kitölti. Felépítését tekintve nem igazi freskó. A képvakolat nyitott felületi rétegben van felhordva, ezért a széleken rögzítő tömések vannak. A szakvéleményből azt is megtudhatjuk, hogy korábban Dénes Jenő főiskolai tanár és társai restaurálták.

https://www.duol.hu/hirek/munkas-paraszt-szovetseg-1757027/

Szerk.: Szóládi Zoltán

Fotók:

https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/sets/72157656437644048/

https://index.hu/nagykep/2016/11/17/lofasz_fog_itt_folyni_nem_acel/

http://www.jakd.hu/index.php?p=gallery&gid=655&pic=9924#lbg

https://www.kozterkep.hu/~/4908/munkas_paraszt_szovetseg_dunaujvaros_domanovszky_endre_1955.html

http://www.muemlekem.hu/fotopalyazat?id=7743

https://www.google.hu/search?q=domanoQsAR6BAgGEAE&biw=1280&bih=566#imgrc=hbFnoXAzH9iM-M:

http://htomi77.blogspot.com/2015/11/szemelvenyek-dunaujvaros-tortenetebol.html

http://egykor.hu/dunaujvaros/317

ÉRTÉKTÁR

2023.07.24.

Május 1. u. 1., 2., 7

Május 1. utca 1.

Épült: 1950.

Tervező: Schall József

Építészeti stílus: modern 1. periódus

A város első épülete.

Az építészeti emlékek tanútja 9. állomása.

A Szocreál tanösvény 8-10. állomása a Május 1. utca 1., 2., 7.:

Következő állomásunk a Május 1. utcába vezet. A város építése ezeknek a Schall-féle típusházaknak az építésével kezdődött, ez a város legkorábbi utcája. A páratlan oldali lakóházak a „kocka” becenevet kapták, Dunaújvárosban összesen 8 ilyen épült fel. (Az Ady Endre utca páratlan oldalán a 3 ház, plusz itt a Május 1. utca 5 db páratlanja.) A városban az első elkészült épület az 1. számú lakóház volt. (Ami talán megdőlni látszik, mert találtam olyan fotókat, melyeken a négy kocka kész és pont az elsőnek kikiáltott – melynek táblája is van – körbeállványozva látható…) Alaprajzát tekintve vele azonos típusúak a Görbe utcai kockaházak, tetőfelépítményük azonban különbözik. A Május 1. u. páros oldalán lévő két hosszú épület az ún. „nagybivaly” típusba tartozik, stílusát tekintve szintén modern, és az ország más városaiban is megtalálható. A 7. és 9. sz. épületek sokáig össze voltak kötve, ideiglenes szállásokként funkcionáltak, a 26. ÁÉV irodáinak és 1957-től a Járási Tanácsnak adtak helyet. A Május 1. u. kockái a városépítés kezdetén nemcsak lakásokként működtek (hasonlóan a már korábban említett Görbe utcához), hanem sok hivatal és intézmény is itt kapott helyet, mint például a pártbizottság, a Nehézipari Beruházási Vállalat vagy a városi kórház és a rendelő.

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

A wikipédia a következőket írja az utcáról:

A Május 1. utca az 1950-es évek elején felépült Dunaújváros első utcája. Dunaújváros építésének kezdetén, az 1940-es évek vége felé, az 1950-es évek elején elsőként a mai Dunai Vasmű épült meg. Innen folytatódott tovább a város építése, nagyobb részben az itt előállított anyagok felhasználásával. Az országot irányító párt első tervei közt szerepelt a háború utáni első években az ország gazdaságának újjáépítése. A szovjet vezetők hatására megkezdődött a vasmű építése. Dunaújváros első utcája a Május 1. utca volt, amely 1951. május 1-jén készült el, és az ünnepről kapta nevét is. Nagyobb részben fiatalak munkásnők és munkásemberek építették. Az építkezés befejezése után az építésben résztvevők beköltözhettek az általuk épített lakásokba. Az utcán kizárólag téglából épített. Bauhaus stílusú, ún. „kis bivaly” és „nagy bivaly” típusú házak épültek, másfél illetve 4 szobával. A kezdeti tervek és a Bauhaus stílus jegyei szerint 4 emeletnél magasabb házak nem is épülhettek, a házak ezért is csak 3 emeletesek. A stílust a pártvezetés a kezdeti épületek után túl nyugatinak találta, ezért a város nagy részében szocreál stílusú épületeket terveztek és húztak fel. A legnagyobb, és a Bauhaus stílus utolsó épülete a Dózsa Mozicentrum.

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus_1._utca_(Duna%C3%BAjv%C3%A1ros)

És egy korhű visszaemlékezés:

SÁNDOR ANDRÁS: Egy sztálinvárosi utca születésnapja

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tanuja lehettem egy utca születésének és növekedésének. Már térbeli és egyéniségbeli növekedésre gondolok. Éppen négy esztendeje, hogy ez az utca megszületett, egy új város első utcájaként és nevét születésnapjától kapta: Május 1-utca. Embrió-korában a “négyes-utca” nevet viselte, mivel a tervrajzokon így jelölték. Még előbb pedig – pontosan öt évvel ezelőtt – búzatáblákat ringatott; földje, melyet most kő és aszfalt borít, táplálékot adott. Itt terült el egy darab földje boldogult Pattantyús Sándor bácsinak, nyugodjon. Öt évvel ezelőtt aztán, éppen májusban, hozzáláttak felmérni a földet és kimérni a “négyes utca” helyét. No most, kedves hallgatóim adjuk át a mikrofont Horváth József elvtársnak, a táncegyüttes népszerű Horváth Jóskájának, aki jelenleg a Bartók Béla-kultúrház művészeti előadója, de akkoriban még kis rácalmási cigánygyerek, afféle suttyó volt és… Node beszéljen ő.

– Hát akkor úgy volt, hogy egyszer kidobolták, lehet jelentkezni figuráns-gyereknek, mert valami nagy építkezés kezdődik. Mi ugyan nem tudtuk, mi az a figuráns, de gondoltuk, nem lehet rossz, ha már figuráns, meg aztán keresni lehet, ez a fő. Jelentkeztem én is, beosztottak egy fiatal mérnök mellé. Mérni kellett, hordozni a cövekeket, megtekerni, gombolyítani a zsinórt. Itt mértünk, a Május 1-utca helyén. Hamar belejöttem, mint kiskutya az ugatásba; még újítottam is. Kitaláltam, hogy a négyzet két átlóját meghúzva, pontosan feleannyi idő alatt lehet elvégezni a mérést. A cimborámmal így csináltuk és attól kezdve mi kelten 250-300 forintot is megkerestük hetenként. De nagy pénz volt ez akkor! Hát így mértük ki a Május 1-utcát. Persze akkor még nem tudtam, hogy így fogják hívni…

Nohiszen, még magam sem tudtam, mikor először megpillantottam a sártengerből kimagasló öt téglavörös kockát, 1950 novemberében! Mert akkor már állt az öt kockaház, a Pattantyús Sándor földje, meg a Horváth Jóska leleményessége helyén. Haj, be megilletődve néztem! Milyen nagy, milyen impozáns volt akkor ez az öt szerény kis kockaház a semmiben! Mint öt erőd. Mint öt őrtálló óriás a pusztaságban. A középsőnél: a homlokán neonfényes vörös csillag. Esténként messzire világított; akkor az volt az érzésünk, hogy ennél magasabb világítótorony nincs is a világon. Egy hónap múlva népdal is született róla a Radarban (legutóbb két héttel ezelőtt hallottam énekelni az óvárosi Felszabadulás-étteremben):

“Pentelei hármas kocka de magos,

Tetejibe, babám, az a csillag de piros!

Amíg az a piros csillag fent ragyog,

Addig, hiszem, babám, én a tied maradok…”

Szegény hármas kocka (Május 1-utca 6.) már régen leköszönt erről a magas rangról – hol van már a sztálinúti toronyháztól, a víztoronytól, az Erőműtől, a Nagyolvasztótól, a Kokszoló széntornyától! – de a dal megőrizte emlékét. A kockákkal szemben a két “bivaly” még épülőfélben volt. Nem mintha a kockák teljesen befejeződtek volna; a foghíjas lépcsőházakat deszkák segítették ki és az emeleteket alig gyalult fatörzsek tartották s mindent beborítottak a zsaludeszkák. A két bivalynak még nem volt teteje. Hatalmas forgalom volt az “utcán”, mely ekkor nagyobbnak látszott, mint a moszkvai Gorkij-utca, vagy a newyorki Fifth Avenue. Billenő teherkocsik, daruk, transzportőrök, dömperek, baggerek, szekerek, kordék és hátaslovak csapkodták szerteszét a sarat, mely nem közönséges mélységben borított el mindent. Gyalogosok számára csak egyetlen kitaposott ösvény vezetett közvetlenül a kockaházak tövében. Furcsa egy utca volt: se eleje, se vége. A kettes bivaly előtt pedig (Május 1-utca 15.) egyszer térdig süllyedtem a sárba, mikor munkába mentem a C 4-es alapozásához (Kossuth Lajos-utca 19-25.). Azok a huncut malterhordó lányok szívből kacagtak rajtam. A hangszóró meg odafönt csak zengett, zengett szüntelenül; mintha zeneszó nélkül nem is lehetne elképzelni a munkát. Úgy fordult, hogy lakást is itt kaptam – éppen a hármas kockában. Mert akkoriban ez a ház még szállás volt. Tizennyolcán laktunk egy szobában, plusz egy fiatalasszony, illegálisan. Az egyik lakótárs felesége. (Azóta elváltak…) Nem volt rossz társaság, csak Czéh Sanyit kellett olykor megregulázni, a tuladunai nagygazdagyereket, aki otthon megszokta, hogy neki mindent szabad. A mi szobánkban lopás se fordult elő; viszont minden tömegszervezetnek volt a szobában szervezője s így rövid idő alatt be kellett lépnem a Szabadságharcos Szövetségbe, az MSzT-be és a fiatalasszony kis hijján beszervezett az MNDSz-be is. A többiek nem voltak ilyen jó agitációs alanyok. A többi kockában hivatalok kaptak helyet. Hiszen itt lüktetett akkor az építkezés szíve. Az ötös kockában a pártbizottság, a Magasépítő Vállalat, a szakszervezeti bizottság és a padláson a Szabad Nép tudósítója. A négyes kockában pedig a NEB, a Nehézipart Beruházási Vállalat (azóta többször változtatta a nevét, ma Kombinátnak hívják) és a DISz-bizottság. Valamivel később a szerkesztőség is az ötös kockába költözött, sőt az MTI is, nem is szólva a Vöröskereszt és az MSzT konyháiról. (Tudniillik a konyhák minden más helyiséggel egyenrangúak voltak s akinek egy konyha jutott külön szobaként, az “arisztokratának” számított.) Abban az időben nem volt nehéz valamit elintézni. Mindent egy helyen lehetett találni, sokszor egy szobában; a szakszervezeti bizottság osztályait például egy-egy asztal jelentette. Az is megesett, hogy a reszortfelelősnek még nem jutott ágy és az asztal éjszakára fekvőhellyé alakult át. Tempora mutantur… Ebből a két házból, az ötös és négyes kockából, mely a városnak ebben a pionir-korszakában megfelelt a moszkvai Kremlnek vagy a londoni Downing-Street-nek, a város két legszélső háza lett, két, szerény, városvégi ház. Aztán, hogy kitavaszodott, elkészült a két bivaly is és benépesült; munkásszállások lettek lakásai. Az egyes bivaly második emeletére beköltözött a Partizán-brigád is, az én barátaim. A pártbizottság és a beruházás-vezetőség meghányta-vetette a dolgot és elhatározta, hogy ebből a négyes-utcából végleges utcát csinál; hadd legyen már egy kész darabkája az új városnak. Ehhez az kell, hogy kikövezzék, beaszfaltozzák, a gyep- és virágágyakat bevessék. Legalkalmasabb határidőnek május elseje látszott, már csak azért is. mert a felvonulás az új utcán, a város első utcáján mehet majd végig. Már befejezéshez közeledtek a munkák. Eltűnt a négyes-utca sara, a földet szürke aszfalt és kőkockák fedték. A házak előtt zöld fű sarjadt és árvácska virított. Néhány nap választott el május elsejétől.

– Mi legyen az utca neve?…

Nem kellett sokat találgatni. Azt mondja Borovszky Ambrus:

– Május elsején avatjuk fel, legyen a neve Május 1-utca.
1951. május elsején fölkerült a tábla a vakolatlan házakra, az új, az első utca táblája:

MÁJUS 1. UTCA

Ettől kezdve az új város korzója a Május 1.-utca lett. Munka után benépesült fiatalokkal, ipari tanulókkal, fiúkkal és lányokkal, fiatal anyákkal, vidám fickókkal és tempós öregekkel. Le s fel korzóztak a friss aszfalton; tanuló lányok, kik nemrég jöttek szülőfalujukból, falusi módon öten-hatan összefogódzkodva sétáltak, mögöttük a fiúk. Hiába, nincs párja ezeknek a sétáknak; semmivel sem lehet pótolni őket. Éppen úgy szükségesek, mint később sötétedéskor a páros séták és a csókok. Nyilvánosan és a szó legszorosabb értelmében társadalmian folyt az élet a Május 1-utcában. Egyik oldalán a hivatalok, másik oldalán a szállások. Az egyik bivalyban női szállásokat helyeztek el; haj, mennyi Romeo és Júlia, hány erkély-jelenet!

S az utca nem volt csúnya. A házak téglavörös színe és a meztelen téglafalak nyersessége egy kicsit ellensúlyozta a kozmopolita formákat; sokszor arra gondoltam, bár ne is vakolnák be a házakat. Es kétségtelenül jellege volt az utcának; ámbár művészileg nem értettem egyet a stílussal, de stílus volt, az tény. Különösen a kockák; szerencsés harmóniájuk, arányosságuk feledtetni tudta a kozmopolitizmust és nemcsak elfogadhatóvá, hanem egyenesen széppé tette őket. Hanem a tervek szerint ez az utca városszéli utca. Az élet pedig nem állt meg, az építkezés folytatódott és 1951 május utolsó napján, amikor beköltöztem végleges lakásomba az 1/1. szekció 8. számú lépcsőházában – mely most a Beloiannisz-utca 16. számot viseli, – egy kicsit megkapott az elmúlás szomorúsága. Mert már láttam a mi kedves utcánk, a Május 1-utca kérlelhetetlen sorsát. Úgy néztem rá, mint élte virágjában lévő királynőre, akire az elkerülhetetlen trónfosztás vár. S valóban, lassanként elköltözött a pártbizottság, a szerkesztőség, majd végleges helyére költözött az igazgatóság is, a NEB vagy Tröszt, vagy ahogy akarjátok, viszont a hármas kockába, ahol eleinte laktam, beköltözött a városi kórház és rendelő. De amikor a Rendelőintézet felépült és mögötte levő házakat berendezték ideiglenes kórháznak, a Május 1-utcát ez is otthagyta. Hovatovább egyetlen hivatal maradt benne: a 26-os Tröszt. Az utca kezdte átvenni azt a szerepet, melyet az élet, vagyis a tervező agy szánt neki. A hivatalok és tömegszállások gubójából, mint a friss, hímporos lepke, kibújtak a végleges lakások és a lakásokba beköltöztek a város lakói, az első termelő üzemek munkásai, műszaki vezetői és tisztviselői. A trónjától megfosztott királynő fokozatosan szerény, tisztes családanyává vált Téglavörösét is elvesztette; mire felvirradt az 1953-as esztendő, házait vajszínűre vakolták, így kapta meg végleges képét. Igaz, hogy időnként felásták, valahányszor egy-egy újabb csatornát, kábelt, vezetéket kellett teste alá lefektetni. de ez már nem változtatott a lényegen: a Május 1 utca a város legrégibb utcája lett. Már nem végtelen: az egyik végén a víztorony, másik végén az Üzletház, a Béke-étterem zárja le. S ha ma végigmész rajta, olyan érzésed van, mint Pesten a Belváros vagy a Vár utcáin, a legrégibb utcákban. Valami city-szerű halk előkelőség, patriciusi csendesség fogad akár a Beloiannisz-utcához képest is, de a Sztálin-úthoz, a Kossuth Lajos- vagy Dózsa György-úthoz s főképpen az L-épületekhez vagy a Technikumi-negyedhez képest feltűnően. A Május 1-utca – belváros. Régi, patinás, sok vihart látott utca.

Története van.

máj 1, 2016 Dunaujvaros

http://dunaujvarosmesel.hu/2016/05/01/majus-1-utca/

Kép: https://fortepan.hu/en/photos/?id=171108

https://fortepan.hu/en/photos/?id=171108

https://mandadb.hu/tetel/685048/Epulo_tarsashazak

ÉRTÉKTÁR

2023.07.24.

Kohóipari Technikumból főiskola, majd egyetem

Épült: 1951-53.

Tervező: Malomsoki József

Statikus tervező: Bartha Tibor

Belsőépítészeti tervek: Minári Pál és Fokasz

A tetőtér beépítést 1989-ben Montvai József készítette el.

Építészeti stílusa: szocialista-realista

Az építészeti emlékek tanútja: 28. állomása

Címe: 2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály utca 1/a

Az épület kialakítása

A tervezés 1952-ben indult Malomsoki József irányításával. A koncepció szerint az Y (Táncsics M. u.) és az M utca (Gutenberg köz) határolta saroktelken három épületegységből (ipari technikum, diákotthon, tanműhely) álló oktatási intézményt terveztek. A diákotthon nem épült meg, a tanműhely más helyen, más formában valósult meg 1956 után, a megvalósult csarnoképület a technikum épülete mögött épült fel. A szabadon álló épület L alaprajzú, a tornatermi szárny eredetileg nem a Gutenberg közzel párhuzamosan helyezkedett el, hanem az épület másik oldalán. A tervmódosítás 1953-ban történt. A zsibongó szalagdíszes emblémáját, a 7 db műkő rozettát, valamint az épület körüli járdákat 1954 tavaszán rendelték meg. A világítótestek lakatosmunkáinak tervei 1954 őszén készültek. Az épületen 1986-ban homlokzatfelújítási és fűtéskorszerűsítési munkákat végeztek, ugyanekkor Rombauer Gábor az eredeti kontyolt nyeregtető helyett manzárd jellegű tetőszintet tervezett, de utóbbi nem valósult meg. 1989-ben Montvai József az eredeti tetőfelépítményt megtartva készítette el a tetőtér-beépítést, a nyílászárókat a tető síkjában tartva, ezzel az épület eredeti jellege nem sérült. Az L-alaprajzú, 12 tantermes épület, a főépület pince+földszint+2 emeletes, a tornatermi szárny egy szinttel alacsonyabb, beépített alapterület 6000 m² a főépület középfolyosós, középtengelyében a homlokzatból félkörívesen kiugró előcsarnok, az udvar felőli oldalon a pihenőig egymenetes, a pihenőtől kétmenetes lépcső. A belső kialakítás dekoratív. Az előcsarnok oldalfala pilaszterekkel tagolt, két oldalt faltükörben stukkórelief. Az emeleti zsibongók tere 4 műmárványozott oszloppal osztott, padozat márványmozaik lap, vörös sávokkal kazettázva, oldalfalakon pilaszterek, a mennyezeten profilozott gerendázat. A mennyezeti faltükrök stukkókeretekkel és az egykorú kovácsoltvas csillároknál rozettákkal díszített, az oldalfalakon kovácsoltvas falikarok sorakoznak. a homlokzatok sima vakolással (a földszint falsávozott), színes meszeléssel, műkő nyíláskeretekkel, oszlopokkal és díszítésekkel kerültek kivitelre. A francia forradalmi építészet szigorú klasszicizmusából eredeztethető félköríves rizalit középtengelyében páros oszlopokkal keretezett, egyenes gerendázattal lezárt kapuzat nyílik, az attikafalon a kohászati technikum eredeti címere látható 1953-as évszámmal. Szerkezetek: beton sávalapozás, felmenő szerkezet téglaváz vasbeton pillérekkel, födémeket Bohn és kisebb részben monolit vasbetonból kivitelezték, a tetőszerkezet fafedélszék, azbesztcement pala héjalással.

Az intézmény története

Az intézmény főépülete Malomsoki József valamint a 2006-ban 50 éves érettségi találkozón itt járt egyik első végzős osztály egyhangú állítása szerint dr. Avas Mihály, az épületben 1953-tól működő (Dunapentelei) Kerpely Antal Kohászati Technikum első igazgatója - tervei alapján 1951 és 1953 között, szocreál stílusban épült.

Az intézmény jogelőd elnevezései

	1962. szept. 1-től Felsőfokú Kohóipari Technikum (FKT)
	1969 - 1991 (miskolci) Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó és Fémipari Főiskolai Kara (NME KFFK)
	1991 - 2000 Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara (ME DFK)
	2000. január 1-től Dunaújvárosi Főiskola (DF) / College of Dunaújváros / Fachhochschule Dunaújváros

Az intézmény eddigi hivatalos címerei:

Az intézmény jelenlegi logoja:

Az ipari háttér előnyeit élvező, 1969 óta tradicionálisan a kohó- és gépészmérnöki szakokra épülő, műszaki szakoktató és mérnöktanár-képzés, majd a szervező szak / informatika oktatásával, a kilencvenes évek elejétől az anyagmérnöki, közgazdasági és műszaki menedzser, 2003-tól pedig a kommunikáció és művelődésszervező alapképzési szakokkal bővült intézményünk képzési kínálata. A Bologna-folyamathoz alkalmazkodva 2006-tól öt képzési területen oktatnak. A műszaki, informatikai, gazdaságtudományok, társadalomtudományi és pedagógiai szakjaik akkreditáltak.

Az intézmény jogelőd elnevezései

1962 - 1969 Felsőfokú Kohóipari Technikum (FKT)
1969 - 1990 (miskolci) Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó és Fémipari egyetemi Kara (NME KFFK)
1990 - 2000 Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara (ME DFK)
2000. január 1-től Dunaújvárosi Főiskola (DF) / College of Dunaújváros / Fachhochschule Dunaújváros
2016. január 1-től Dunaújvárosi Egyetem (DUE) / University of Dunaújváros

Források:

http://www.uniduna.hu/index.php/rolunk/az-intezmenyrol

Barka Gábor-FehérváriZoltán-PrakfalviEndre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 127-128.p.

ÉRTÉKTÁR

2023.07.24.

Bölcsőde (V. számú)

Épült: 1953-54.

Tervező: Cserba Dezső és Bánóczy Ferenc (VÁTI) 1952 januárjában kiadott típusterve nyomán Lovász György 1952 szeptemberében.

A földszintes szárnyra a ráépítést Mészáros Kálmán (DTI) tervezte 1969-70-ben.

60 férőhelyes V. számú bölcsőde.

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 15. állomása. Ma a Kodály Z. u. 2. szám alatt található az épület.

Szakszemmel:

Cserba Dezső és Bánóczy Ferenc (VÁTI) 1952 januárjában kiadott típusterve nyomán Lovász György 1952 szeptemberében. Ebből a típusból Dunaújvárosban 4 valósult meg: Kossuth Lajos utca 7/b II. számú, Bartók Béla utca 6/b III. számú, Liszt Ferenc kert 18. IV. számú bölcsőde. Az engedélyezési tervek készítői nem minden esetben azonosak, és az adott helyszíntől függően a kedvezőbb tájolás miatt 180 fokkal elfordított és a hossztengelyre tükörszimmetrikus alaprajzi változatok valósultak meg. Tájolás a III. (Bartók Béla út 6/b.) és a IV. számú (Liszt Ferenc kerti) bölcsődével azonos. A tervezésnek ebben a szakaszában még ez volt a IV. számú bölcsőde, ám mivel építését később kezdték meg, így lett az V. számú. A földszintes szárnyra az emeletráépítést ugyanúgy Mészáros Kálmán (DTI) tervezte 1969-70-ben, mint a másik két bölcsődénél.

Forrás: Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 78-79.p.

15. Bölcsőde (V. számú):

Utunkon tovább haladva jutunk el a bölcsőde épületéig, mely Lovász György tervei alapján épült 1953-54-ben. Ebből a típusból Dunaújvárosban ezen kívül még 3 található: a Kossuth Lajos utca 7/b alatti II. számú, a Bartók Béla utca 6/b alatti III. számú és a Liszt Ferenc kert 18. alatti IV. számú bölcsőde. Az L alaprajzú épület kétszintes, árkádosan megnyitott sarok kialakításával, íves, oszlopos tornácával új színfoltnak számított a szocreál együttesben.

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

Építészetileg figyelemre méltóak a belvárosi szocreál tömb belső zöldterületein szabadon állóan megépített típus óvoda- és bölcsőde-épületek, Csorba Dezső és Medvedt László építészek művei. A bölcsőde romantikus formavilága, árkádosán megnyitott kétszintes sarokrésze, kiugró sarokerkélye, íves-oszlopos tornáca új színt képvisel a szocreál stíluskeresésben, talán távoli rokonságot mutat a felvidéki magyar reneszánsz hagyományokkal.

http://sztalinvaros.htomi77.hu/sztalinvaros4.php

Dunaújváros története c. könyv, 321. pp.

Az ifjúság városa

A kezdetben még csak férfiakból és nőkből álló építkezésen idővel megjelentek a gyerekek. Az építők hozták magukkal családjaikat és már itt a városban is egyre több kis sztálinvárosi született.

1951 őszén nyitotta meg kapuit az első óvoda, amely az állandóan növekvő gyermeklétszám miatt már 1952-ben kevésnek bizonyult. Szintén korán megnyílt az első bölcsőde, mely a közeli Rácalmáson működő bölcsődével és óvodával együtt „fogadta” az apróságokat. Az állandó helyhiány folyamatos problémát jelentett, kevésnek bizonyultak a meglévő bölcsődék, óvodák és iskolák. Az óvodaépítést például szigorú normák igazították a lakások számához, melyek nem vették figyelembe a lakosság egészen alacsony átlagéletkorát. 1958 után megnőtt az óvodák iránti igény. Ez egyrészt a gyerekek létszámának növekedésével magyarázható, másrészt a könnyűipari üzemek felszippantották a női munkaerőt, így a férőhelyek ismét kevésnek bizonyultak. 1959-ben a technikumi kétszáz személyes óvoda megnyitása csökkentette a bölcsődék zsúfoltságát, s lehetővé tette a felmerülő igények kielégítését.

A bölcsődék száma is folyamatosan emelkedett. Az új városban az első ilyen jellegű intézmény a volt Makszimenkó közben működött. Idővel 4 darab épült típusterv alapján a Kossuth Lajos és a Bartók Béla utcában, a Liszt Ferenc kertben és a Kodály Zoltán utcában. Az évtized végén bölcsőde nyílt még a Szülőotthon épületében, majd az újonnan megépült városrészekben is. A tanács állandó problémája volt a gyerekek elhelyezése, de az idő múlásával egyre több ilyen intézményt nyitottak, városrészenként volt mindegyikből, és számuk az évek folyamán csak nőtt. Az iskolák helyzete sem volt jobb. Az 1951 őszén megnyílt 20 tantermes (Vasvári) kezdetben rengeteg intézménynek adott otthont. A helyzeten némelyest segített a következő év őszén (1952) átadott 10 tantermes (ma a Móricz), de az igazi változást csak az 1958-ban megnyitott Ságvári iskola jelentette. A tanítás először csupán 16 osztályteremmel indult, ami még így is nagy előrelépést jelentett. Aztán, ahogy nőtt a város, jöttek újabb és újabb iskolák.

Írta: Nagyné Hodik Mónika történész

https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/dunapentele-sztalinvaros-dunaujvaros-az-ido-sodraban--3resz

ÉRTÉKTÁR

2023.07.21.

Széchenyi park 6., (4., 8.)

Épült: 1959-60.

Tervező: Weiner Tibor, Sebestyén Gyula, munkatárs: Balla József

Statikus tervező: Rollkó Géza

Építészeti stílusa: modern stílus 2. periódus

Az építészeti emlékek tanútja: 26. állomása

Magyarország első panelépülete, a modern stílus 2. periódusát képviselő ház kísérleti panelépület

15 lakásos lakóházak

A helyi könyvtár így állít emléket:

1960. január 2-án beköltöztek a lakók az első panelházba ...a hazai panelgyártás itt, Dunaújvárosban kezdődött, sok-sok lelkesedéssel „Ahogy végigmegyünk az új lakásokon, mindenütt örömtől csillogó szemű asszonyokat, férfiakat látunk. Mindannyian érzik, hogy ez az új otthon, államunk gondoskodását, a dolgozók megbecsülését jelenti. A lakók ...mikor szeretettel megsimogatják a falba épített szekrényeket, egy pillanatban eszükbe jut, hogy nem is olyan rég, még álmodni sem mertek arról, hogy ilyen modern minden kényelemmel ellátott lakáshoz jutnak.”

forrás: Sztálinvárosi Hírlap, 1960.01.19., 1.o.

Hogy a paneles lakásépítés gondolata felvetődött nagyrészt dr. Weiner Tibornak, a város egykori főépítészének érdeme. A tervezés 1957. évben kezdődött a Sztálinvárosi Tervezőirodában. Balla József kezdő építész rajzolta először ezeket a panelházakat, Weiner Tibor irányításával, személyes, újító törekvése alapján. A főépítésszel együtt ő a „nagypanelek atyja”. Az első magyar nagypanelos épület a Lenin tér mögött lévő FE-1 jelű lakóház (Mező Imre utca, ma Széchenyi István park) volt. 1958. szeptember 3-án kezdték el elemeinek gyártását, amelyek a helyszínen készültek. „Az újítása láza annyira elragadott bennünket.... mi, tervezők is naponta lejártunk, szinte óráról-órára végig izgultuk az épületek születését”.

források: Sztálinvárosi Hírlap, 1958.09.05., 4.o.,Dunaújvárosi Hírlap, 1964.04.24., 2.o.;

Dunaújvárosi Hírlap 1975.12.12., 3.o.

A kísérleti építkezésen a tapasztalatszerzéshez megfelelő időre volt szükség, ezért az építés terven felül hosszú ideig tartott, a munkálatok alatt sok módosítást, változtatást, tervezéssel kapcsolatos hibát kellett kijavítani Az épületet habosított kohósalakból, mintegy 2-3 tonna panelekből rakták össze. A szobafal nagyságú elemeket a helyszínen készítették úgy, hogy az előgyártás során beépítik a víz, a villany, a távfűtési gázcsöveket, a szennyvízlevezető csatornákat is. A homlokzati elemeket kívülről sem vakolni, sem festeni nem kell. Az első házat több mint 300 nagyelemből, toronydaru segítségével két hónap alatt rakták össze. A legkorszerűbb módszerrel épült új lakóházak minden lakásának konyháiba villanytűzhelyeket állítottak be, a lakásokba betonradiátorokat szereltek, pvc, műanyag, és gumipadlót építettek be.

források: Sztálinvárosi Hírlap, 1959.06.23., 1.o.; Sztálinvárosi Hírlap, 1960.01.05., 1.o.;

Sztálinvárosi Hírlap,1960.01.15., 5.o.

"... kis, dunaújvárosi paneltörténelem”:

1964 – búcsú a középblokktól, már csak nagypenelből (új lakások 90%-a) építenek lakóházat

1966- felépítették az ezredik nagypanel lakást a Dózsa György úti lakótelepen, a C/1 jelű épületben

1969 - Szegedre érkezett a dunaújvárosi nagypanel, amelyből 1000 lakást építettek fel

1974 – megkezdődik a nagypanelok üzemszerű gyártása. Alig egy évtized alatt az országban több mint tizenhárom és félezer család jutott otthonhoz a dunaújvárosi tervezésű és gyártású panelházakban.

1994 - Dunaújvárosban a 21 ezres teljes lakásállományból 9 ezer található panelházban

2001 – Elsőként Dunaújvárosban kezdődhetett el a panellakások korszerűsítése

2005 - Dunaújvárosban közel 12 ezer panellakás található, az összlakosságnak a fele, azaz 20-22 ezer ember él ilyen otthonokban

2005 – A Solanova program keretében elkészült, a világon a legkorszerűbb, Európában egyedülálló panelépületté felújított Lajos király körút 10-12. számú hétemeletes ház

2006 – Dunaújváros lakásállománya 22.640, ebből 11.270 panel

2011 – Dunaújváros lakónépessége 48.104 fő, lakásállománya 21390, ebből 10.842 (panel)+1954 (közép- vagy nagyblokkos panel)

Forrás:

http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=1323

Szakszemmel:

A vasmű kapacitásának emelése tovább növelte a lakásigényt, és a probléma megoldását a paneltechnológia bevezetésében látták. Az FE1, FE2, FE3 jelű épületek közül Weiner Tibor és Sebestyén Gyula (VÁTI) által 1957 októberében tervezett FE1 engedélyezési terveit 1958-ban nyújtották be (építési engedély száma: 96/1958), munkatárs Balla József, statikus tervező Rollkó Géza. A kivitelezést csak 1959-ben kezdték el, és 1960 januárjában adták át. A másik két épület tervei 1959-ben készültek (építési engedély száma: 73/1959), Weiner mellett Balla József jegyezte tervezőként, statikus tervező Vasek László (LAKÓTERV Sztálinvárosi Tervező Iroda). A későbbi két épület homlokzatait átdolgozták: megváltozott a nyílások mérete és jellege, a széles hármas osztású ablakokat keskeny, a szintek teljes magasságát átfogó franciaerkélyek, vagy hullámlemezes mellvéddel készült ablakok váltották fel. Megváltozott a homlokzatok felületképzése is, az FE1 raszteresen osztott paneleinek felülete kavicsolt, a másik két épületének homlokzatán a panel jelleg kevésbé érvényesül, a felületek simára vakoltak, a szinteket a födémeknél műkősávok választják el. Sávos beépítésű, észak-déli tájolású kísérleti lakóépületek, melyeknél a habsalakbetonból készült vasalt nagypanelek rendszerét alkalmazták, eltolt tengelyű szerkezeti rendszerben. Az eltolt tengely előnye, hogy lehetővé teszi kisebb és nagyobb helyiségek tervezését, ugyanakkor kevés elemtípusból (4 fal - és 2 födém alaptípus) kivitelezhető. Ugyancsak kísérleti jelleggel az elemek helyi előgyártással készültek. A technológia bevezetésétől azt remélték, hogy egy épület 6 hónap alatt felépülhet és időtálóbb is lesz, mint a hagyományos technológiával készült, vakolt téglaépületek, melyek közül sokat 4-5 év múlva újra kellett vakolni Dunaújvárosban. A dokumentáció szerint a kísérleti házak építését azért a városközpontban kezdték meg, mert „ A városközpont építészeti megjelenésében szükséges új karakter kifejlesztése új anyag, új szerkezetek alkalmazása nélkül nehezen elképzelhető. Az új építési mód biztosítaná új, racionális építészeti forma kialakulását Sztálinvárosban, amely első szocialista városunkban szükséges és indokolt törekvés.” Kimondatlanul bár, de 1957-re Dunaújvárosban is teljesen leszámoltak a szocreál építészeti elveivel és gyakorlatával, az építészetnek ez az iránya azonban nem a modern építészet újjáélesztését szolgálta, hanem – nem sokkal később – az építészet teljes függését eredményezte a házgyári építőipartól, az iparilag megállapított szabványoktól, ahol a tervező feladata formálissá vált. Egy-egy épület pince+földszint+4 emeletes, lapostetős, 1 szekciós, háromfogatú, távfűtéses, 15 lakásos, 5 kétszobás, 10 háromszobás lakásokkal, a bejáratok előtt 45 fokban elforgatott előépítmény készült.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre:

Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 88-90.p.

ÉRTÉKTÁR

2023.07.21.

Városháza

Címe: 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1.

GPS: 46.965216 - 18.940730

Építés éve: 1964 - 1967

Tervezte: Baranyai Ferenc

Stílusa: modern stílus 2. periódusának képviselője

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 25. állomása

DUNAÚJVÁROS főtere – legtöbb szocialista új városunkéhoz hasonlóan – csak megkésve, sok évvel a város alapítása után nyerte el mai formáját. Egy reprezentatív köztér kialakításánál és az adminisztratív funkciók méltó helyre költöztetésénél sokkal sürgősebb feladat volt ugyanis a városba áramló tömegek lakhatásának biztosítása, így a főtér kialakítása bizony jó pár évet váratott magára. Időközben persze számos terv született az eszményi városközpontra, amelynek helyét a rendezési terv Sztálinváros két fő tengelyének, a Vasmű útnak és a Dózsa György útnak a találkozásánál jelölte ki. A szocialista-realista stílusban fogant első tervvariánsokat maga a város főépítésze, Weiner Tibor jegyzi, aki egy a Duna felé nyitott, keretes beépítéssel határolt dísztér kialakítását szorgalmazta. A kompozíció középpontjában nem állt, nem állhatott más, mint a város névadójának, Sztálinnak a szobra, amihez képest többé-kevéssé szimmetrikus elrendezésű árkádsor vette volna körbe a főteret. Hangsúlyos épületekként a Városi Tanács toronyháza, a Kultúrpalota és a Pártszékház jelentek volna még meg a térfalon Ezek közül csak utóbbi valósult meg eredeti, szocreál stílusában. A nagyméretű színház sohasem épült fel, a Városháza pedig csak majdnem húsz évvel később, már az érett későmodern idején. Mire a főtér elkészült, Sztálin szerepét már rég átértékelték, így végül Leninről nevezték el, és az ő szobrát állították fel a tér közepén. A főtér meghatározó épülete ma a Városháza tízemeletes toronyépülete: vertikális tömegével határozottan kijelöli a Dunaújvárost átszelő két főútvonal metszéspontját. A Városháza eredeti tanulmánytervét 1951-ben készítette el Weiner Tibor. Ebben egy L alakú, jellegtelen háromszintes épülethez csatlakozó ötszög alaprajzú óratorony szerepel, az elmaradhatatlan ötágú vörös csillaggal díszített toronysisakkal. A tervváltozatok a legmagasabb körökbe is eljutottak: maga Rákosi is úgy érezte, hogy állást kell foglalnia a kérdésben. Feltétlenül ragaszkodott a Tanácsháza tornyos megjelenéséhez, de óvva intette a tervezőket attól, hogy modernbe hajló, lapostetős tömeget rajzoljanak le… (Prakfalvi Endre – Szücs György: A szocreál Magyarországon). Évtizedes vajúdás után végül Weiner 1961-es, legutolsó koncepciója valósult meg, az L alakú irodai szárny megmaradt, a toronyépület viszont négyszögletes és magasabb tömegű lett. A középmagas tömb 1965-re készült el, időközben a súlyos beteg Weinertől Baranyai Ferenc vette át az épület tervezését és a kivitelezés irányítását. A megvalósult épületen széles szalagablakos főhomlokzatok és klinker burkolatú véghomlokzatok jelennek meg. A toronyházhoz csatlakozó “lepény”csak 1968-ban épült fel, és már a látszatra sem ügyelve a pártszerveket költöztették a tanácsházzal szorosan összenőtt lapos tömegű szárnyba… Maga a főtér 1970-re, a “felszabadulás” 25. évfordulójára nyerte el végleges formáját.

https://retropolisz.com/2018/04/13/dunaujvaros-ii-moderntol-modernig-a-szocrealon-at/

A tanácsrendszerre váltás éve 1950 volt. Ez a fordulat a közigazgatásban új épülettípus kialakítását is célozta. A tanácsháza története a város építésének kezdetétől a városközpont kialakítási koncepciójának függvénye volt, telítve ideológiai szempontokkal. A főtér körül 1953-ig a terveken kívül a párt és az államhatalom épületei sorakoztak, melynek központi eleme a Dózsa György út tengelyében, a Dunának háttal álló, a város névadójának, Sztálinnak monumentális szobra lett volna. Helyére a Sztálin halála után készült városrendezési terveken színház került, melyhez tölcsérszerűen kialakított épületsor vezetne. A tervezett épületekből, a korábban megépült pártházon kívül – jelenleg múzeum – mindössze a tölcsér déli oldalán lévő (az FE9 és az FE10 jelű) nagypanesel lakóházak épültek meg. A városháza tanulmánytervét 1951-ben készítette Weiner Tibor (VÁTI). A koncepció a hagyományos városháza épülettípust ötvözi az új hatalom vörös szimbolikájával. A 3 szintes, provinciális jellegű főépülethez a város főutcája felé ferde nyaktaggal összekötött, ötszög alaprajzú zömök tornyot kapcsolt, vörös csillaggal ékesített magas toronysisakkal. Az engedélyezési terveken már óratorony kombinációt látunk, a középtengelyben nyíló főbejárat feletti szakasz pedig széles erkéllyel egészült ki. Az 1954-es rendezési terven az immár csak négyszögű, a tanácstermet magában foglaló toronyépület ugyancsak nyaktaggal kapcsolódik egy karakteres beépítésű épülettömbhöz, amelyben a tanácsot helyezték volna el. Az 1961-ben készült modern jellegű tanulmányterven Weiner a toronyépületet megtartotta, a hozzákapcsolt alacsonyabb szárnyakban – az időközben kibővült program alapján – az MSZMP szervezete nyert elhelyezést. A megvalósításra több ütemben került sor: elsőként a toronyház épült meg. A betegeskedő Weinertől, aki 1965-ben meg is halt, Baranyai Ferenc (DTI) vette át a tervezést. Az engedélyezési terveket 1965-ben már ő jegyezte, a fő tömegformát megtartva, de részleteiben átdolgozva a toronyház terveit. A második ütemben készülő, 2 emeletes szárnyak engedélyezésére 1968-ban került sor, a Weiner által több helyen konzolosan kiugratott, változatos tömeg sziluettel elképzelt szárnyakat Baranyai leegyszerűsítve dolgozta át. A komplexum 1970-re nyerte el végleges formáját.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960,

DMJV Önkormányzata, 2007, 97-99.p.

A helyi könyvtár fotógyűjteményének képaláírásából kiderül:

A toronyház építkezésének kezdete: 1964. július 27.

Míg:

1967.08.20. Átadták a dunaújvárosi Tanácsház tízemeletes Irodaházát. A tér közepén Kiss István Lenin szobra állt a rendszerváltásig.

A toronyház magassága: 37 m

http://www.jakd.hu/index.php?p=gallery&g=233&pic=4809#lbg

Szóládi Zoltán

Képek:

http://www.jakd.hu/index.php?p=gallery&g=233&pic=4809#lbg

https://retropolisz.com/2018/04/13/dunaujvaros-ii-moderntol-modernig-a-szocrealon-at/

https://www.google.hu

https://24.hu/szorakozas/2013/09/26/leugrott-a-varoshazarol-gyaszol-a-hivatal-is1/

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Dunaujvaros/pages/Dunaujvaros_tortenete

ÉRTÉKTÁR

2023.07.21.

Intercisa Múzeum, anno pártház

Címe: 2400 Dunaújváros, Városháza tér 4.

Tervezte: Weiner Tibor

Társtervezők: Vági Oszkár (VÁTI), Malecz Erika

Statikus tervező: Szalay János

Stílusa: szocialista-realista

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 24. állomása

A Múzeum története:

A Dunai Vasmű és az új város 1950 tavaszán elkezdődött építése már az év telén régészeti leletmentést igényelt. Az 1951 tavaszán megindult nagyméretű ásatáson az ország szinte minden tájáról részt vettek kutatók. Az építkezés dolgozói kezdeményezték az előkerült leletek helyben történő kiállítását. Ezért döntés született a Dunapentelétől délre épülő szocialista város múzeumának létrehozásáról. Az 1951-től mostoha körülmények között működő intézmény 1970-ben foglalta el jelenlegi otthonát, az egykori pártházat. Az intézmény 1975-től viseli Intercisa, az ókori településelőd nevét. Az Intercisa Múzeum Dunaújváros és környékének régészeti, történeti és néprajzi emlékeit gyűjti, őrzi, s mutatja be állandó és időszaki kiállításain.

http://intercisamuzeum.hu/muzeum/intercisa-muzeum-tortenete

https://dunaujvaros.hu/az_otvenes_evek_epuletei

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 99-101.p.

A körülépítésről:

„Azonban a nagy építészeti vita után Weinernek is végre kellett hajtania a felülről érkező paradigmaváltást, és a várost a szocialista realizmus szellemében kellett tovább terveznie: keretes beépítéssel, klasszicizáló sátor vagy nyeregtetős típustervekkel. Ez a váltás jól megfigyelhető a Kossuth Lajos utca jobb és bal oldalán elterülő városrészek között. Ha megfigyeljük ezeket a terveket, érezzük rajtuk az erőltetettséget. Ez a korszak küzdelmes lehetett számára, nem igazán találta a helyét. Ennek szemléltetésére kitűnő példa az ekkor elkészült, kissé esetlen Pártház épülete (ma Intercisa Múzeum), melyet később, a '60-as években ő maga takart el egy modern épületegyüttessel, amelyben ma, többek között, a Kortárs Művészeti Intézet is működik. A Vasmű utat szegélyező ötemeletes lakóházak méretét is politikai nyomásra kellett megnövelnie, funkciójuk pont az volt, hogy az első években felépült sávos beépítésű, "modernista" városrészt eltakarják. Weinertől teljesen idegen volt a szovjet mintájú erőltetett monumenatlizmusra törekvés, gondoljunk csak bele a Hannes Meyer-i puritán, tisztán a funkcióra építő letisztult építészetre. Weiner magát a kor legjobb építészeivel igyekezett körbevenni: Farkasdy Zoltánt, jó barátját kérte fel a kórház, Ivánka Andrást pedig a I. számú SzTK Rendelőintézet megtervezésére - utóbbi épületet később a kritika "nyugati dekadensnek" titulálta, ma országos műemlék.”

http://epiteszforum.hu/weiner-a-mintaepitesz

Fotók:

http://retropolisz.blogspot.com/2012/

ÉRTÉKTÁR

2023.07.19.

Babits Miháy u. 16. (2-16.)

Épült: 1950-51.

Műszaki átadás: 1953

Tervező: Schall József és Piszer István

Az eredeti homlokzatokat Minári Pál áttervezte 1951-ben.

Homlokzat-felújítást Korompai Gyula tervezte 1966-ban.

Építészeti stílus: átmenet a modern 1. periódus és a szocialista-realista között.

Kultúrtörténeti érdekesség a bejárat fölötti magyaros, népies mozaik díszítés.

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 12. állomása

64 lakásos lakóházak (korábban Beloiannisz utca)

Szakszemmel:

Az 1950. III. 16 típust Schall József és Piszer István (VÁTI) 1950 augusztusában tervezte. Az első elképzelések szerint 3 egyforma, szimmetrikus, 6 szekciós sorház épült volna a három párhuzamos (Babits Mihály, József Attila, Ady Endre) utca északi oldalára, oly módon, hogy 1-1 végszekció az épület tengelyéhez képest az utca felé kilép. A megvalósult 8 szekciós verziónak 2-2 végszekciója lép előre az utca irányába. A két 7 szekciós, aszimmetrikus elhelyezkedésű, a „nagybivalyoktól” való kellő távolság miatt a nyugati végén 1 szekcióval rövidebb lett. A D1 lakótelep II. ütemének 1. fázisában elsőként az Ady Endre utcai épület építése kezdődött meg, utolsóként a Babits Mihály utcaihoz fogtak hozzá 1951-ben. Műszaki átadása a tervezettől eltérően 1953 februárjában történt csak meg, mivel egy időre leállították az építkezést. Az eredeti homlokzatokat 1951-ben Minári Pál az új stíluskívánalmaknak megfelelően áttervezte. A bejárati tengelyek homlokzati szakasza lizénás tagolást, a földszinti rész armírozást és felül timpanonos lezárást kapott. 1966-ban a Korompai Gyula (DTI) tervezte homlokzat-felújítás során a timpanonokat és a húzott tagozatokat eltávolították, az erkélyek közötti teljes felületet kitöltő, majomketrecnek csúfolt rácsozatot elbontották. A felújítás során a homlokzat lezárásaként a kerti oldalon vasbeton mellvéd kialakítására került sor. Az utca vonalában álló, előkertes, 8 szekciós sorház, részben alápincézett, a pince csőfolyosós, földszint+2 emeletes, párkánymagasság 10,3 m. A földszint kétfogatú, az emeletek háromfogatúak, kéttraktusos elrendezésben. Lakásbeosztás: 16 egyszobás, 32 kétszobás, 16 háromszobás, beépített alapterület 1435 m2, a homlokzat hosszúsága 143,5 m. A bejáratok a déli homlokzaton nyílnak, de a lépcsőházak az északi (kert felöli) oldalra kerültek át a lakások jobb benapozása érdekében. Szerkezete: csömöszölt betonalapozás, a felmenő részek téglavázasak, a pince felett vasbeton lemezfödém, az emeleteken előregyártott téglapallós födém, a tető téglapallós födémét vasbeton lemezzel megerősítették. A lábazat kefélt nyersbeton helyett műkőből, a homlokzat kapart kőporos vakolattal készült, a terveken kiugró lépcsőházi falszakaszok még nyerstégla kiképzést kaptak volna. Az utcai homlokzat egyenes záródású bejáratai felett színes, változatos növényi ornamentikájú mozaikbetét készült. A hosszoldali homlokzatok az utcai oldalon 4-4 tengelyesek, a két középsőt erkély kapcsolja össze, a kerti oldalon 5-5 tengelyesek erkély nélkül, a lépcsőház rizalitosan kiugrik a síkból. A végszekciókon a szélső tengelyek is erkélyes kialakításúak. A véghomlokzatok

bütüben végződnek.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960,

DMJV Önkormányzata, 2007, 16-17.p.

Az üzletház mögött látható sorház érdekessége a bejárat fölötti magyaros, népies mozaikdíszítés. A József Attila és az Ady Endre utcai sorházak ennél rövidebbek, mivel építésüknél a „bivalyok”– tól kellő távolságot kellett tartani. Annak idején csak úgy hívták őket: a szekciósok. (A Május 1., Ady Endre, József Attila és Babits Mihály utcai házcsoportok mind Schall József nevéhez köthetők, aki többek között ezeknek a lakóházaknak a tervei alapján kapott később Ybl-díjat.)

Forrás: https://www.intercisamuzeum.hu/muzeumblog/szocreal-tanosveny

ÉRTÉKTÁR

2023.07.19.

Üzletház (ma Béke Étterem és bútor áruház)

Cím: 2400 Dunaújváros, Bartók Béla tér 8.

GPS: 46.960837 - 18.939486

Építés éve: 1952

Tervezte: Vági Oszkár

Statikus: Garay László

Beépített alapterülete: 850 m2

Az Építészeti Emlékek Tanútja: 7. állomása

Stílusa: modern és a szocreál közötti átmenet, művészettörténeti jelentőségű dísze az Iván Szilárd által tervezett színes mozaik

Az első építési ütemhez kapcsolódó érdekes épület a Bartók Béla téri kis üzletház, a fiatal, 1956 óta az USA-ban élő, dolgozó Vági Oszkár alkotása. Jól tükrözi a szocreál útkeresését: arányaival, szegmensíves bejáratával, ablaksorával egyszerűségre törekszik. Nincs rajta se oszlop, se párkány, se balluszter - a későbbi szocreál jellemző stílusának legáltalánosabb eszközei -, mégis egyéni, hangsúlyos és már nem azonos a korábbi "modern kockaházak" stílusvilágával. Az üzletház homlokzatára, a boltok fölé mozaiktechnikával készült szocreál jelenetek kerültek: Iván Szilárd kalocsai virágai, valamint Iván Szilárd, Hegyi György, Rácz András, Percz Jenő és Mattioni Eszter allegorikus alkotásait az első szocialista város építése ihlette. Ez a ház az átmenet, a stíluskeresés jellemző, érdekes, értékes példája.

Forrás: sztalinvaros.uw

http://egykor.hu/dunaujvaros/644#

Fotó:

http://static1.architectforum.hu/galeria/6-sztalinvaros/46575

https://www.kozterkep.hu/~/5054/az_uzlethaz_mozaikjai_dunaujvaros_ivan_szilard_1953.html

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Dunaujvaros/pages/Dunaujvaros_tortenete/005_szines_fotok.htm

Az első tervek még 1950 októberében készültek, a végleges engedélyezési terveket Vági Oszkár (VÁTI) 1950 decemberében készítette. Az étterem és üzletház 1951-ben készült belsőépítészeti terve Forgó Gábor (KERTI) munkája. A kivitelezés 1951 februárjában kezdődött és már augusztusban átadták az épületet. A földszinten a söntés helyett cukrászda épült, tervezte Szabó Gyula (KÖZTI) 1952 áprilisában. A rendszeres beázások miatt a keleti oldalon a terméskő lábazatot műkőre cserélték. Wydler Károly tervei alapján 1953-ban a főhomlokzati ívelt erkély tömör mellvédjét elbontották, és az erkélylemezt is visszabontották, de íves vonalát megtartották, és pálcatagolású erkélyrácsot kapott. Az étterem gazdasági lépcsőjét 1963-ban kellett elbontani és újjáépíteni. 1966-ban a már többször javított cittlingelt vakolatot leverték és újravakolták. Az eszpresszót 1959-ben és 1969-ben is felújították. A konyha gépészeti berendezéseit 1969-ben újították fel. Az utca vonalában szabadon álló, bazilikás felépítése ellenére modern jellegű, részben alápincézett, földszint + emeletes üzletház. A kislejtésű tetőszerkezet az oldalszárnyak felett attikafal mögé lett bújtatva. Párkánymagasság: a középrészé 10,4 méter, az oldalszárnyaké 8,5 méter, beépített alapterület 850 m2. Szerkezetek: az alapozás úsztatott kő és tégla, a felmenő szerkezet téglavázas, téglapillérekkel, a vízszintes szerkezetek vasbeton gerendák között kétszer vasalt lemezfödém, az étterem felett 4 támaszú tartók, a középhajó felett előregyártott fiókgerendák, az oldalszárnyaknál tégla dongaboltozat. A belső tér pillérekkel osztott, a földszinten 3, az emeleten 2 sor pillérrel, az étterembe vezető kétkarú lépcsőt a bejárattól balra helyezték el. Főhomlokzatát a Május 1. utca tengelyére tervezték, középrésze 5 tengelyes, két szintet átfogó, szegmensíves fülkékkel tagolt, a fülkéket pillérek választják el. A földszinten a kereskedelmi egységek portáljai a teljes szakaszt kitöltik, az emeleten kapcsolt szegmensíves ablakok sorakoznak, a szinteket elválasztó mellvédek mozaikkal díszítettek. A mozaikok tematikája és stílusa jellegzetesen szocreál, Iván Szilárd Az építőbrigád, Hegyi György Sztálinváros építése, Rác András Martinászok, Percz Jenő Az ipar segítsége a mezőgazdaságnak, Mattioni Eszter Népi táncok című alkotásai 1953-ból. A szélső két szakasz 4-4 tengelyes, a földszinten rombuszrácsosak az ablakok, a baloldalon az egyik ablakot elfalazták. Hátsó (északi) homlokzata az üzemmenetnek megfelelően alakult ki, az étterem szakaszán megegyezik a főhomlokzat tagolásával. Az étterem bejárat felőli homlokzata, a „bazilikális” elrendezésnek megfelelően, timpanonos középrészével rizalisszerűen lép a homlokzat elé. A két szintet átfogó, szegmensíves kapuzat rézsűs, a rézsű mozaikdíszítésű – a mintákat kalocsai pingálóasszonyok rajzolták elő a készítőknek. A kapu és az erkély üvegezett felületei a teljes nyílás szélességét átfogják, a rizalit két oldalán, a tömör falsík földszintjén a falsarokba tolt négyzetes ablak, rácsozattal. A szerkezetileg azonos felépítésű konyha felöli homlokzat a nyíláskiosztásban eltér, a középrészen a főhomlokzat ablaknyílásait kombinálták, a földszinten rombuszrácsos ablaksor, de az ablakok közötti osztópilléreket kiváltották, az emeleten kapcsolt szegmensíves ablakok. Az egykori élelmiszerboltban jelenleg is használatható állapotban van az eredeti, különleges formájú alumínium szerkezetű neoncsillár. Helyi védettségi listára kerülése folyamatban van. A ma bútorboltként üzemelő üzlethelyiség ritkaságszámba menő neoncsillárjai fokozottan védendők.

Forrás: Tervtár III/30

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 21-26.p.

Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2023.07.19.

Vasvári Pál Általános Iskola

Épült: 1950 novembere és 1951 augusztusa között

Címe: 2400 Dunaújváros, Petőfi liget 1-2.

Tervezte: Schall József és Zilahy István

Stílusa: szocialista realista

Az erkélyek mellvédjeinek domborműveit Marton László alkotásai díszítik, 1954

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 5. állomása

Az iskola saját oldaláról:

1950 nyarán a Dunai Vasmű építését is vezető nehézipari beruházási vállalat megrendelte az iskola tervezését, hisz a gyár és a lakóépületek tervezésénél kiderült, hogy sok építőmunkás családostól, gyerekestől érkezett ide az ország különböző részeiből. Nyilvánvalóvá vált, hogy mihamarabb el kell kezdeni egy új, 20 tantermes iskola építését. A befejezési határidő: 1951. május 31 volt. 1951 szeptember 15-én megkezdődött a tanítás 6 tanteremben. Az épület többi részében a Városi Tanács és a többi közintézmény kapott helyet. Iskolánk első igazgatója Farkas József volt. 8 osztályban, de csak 6 tanulócsoportban kezdődött a tanítás (a 3.-4. és a 7.-8. osztály részben összevontan működött.) Az iskola előtti járda csak 1953 őszén, az iskola kerítése és a domborművek 1954 októberében kerültek a helyükre. A politechnikai tanműhely 1961-ben épült meg társadalmi munkában. 1971-ben indult iskolánkban a sporttagozat Solymár István igazgató irányítása alatt.

Forrás: http://www.vasvaris.hu/index.php?p=kezdetek

Szakszemmel:

Schall József és Zilahy István (VÁTI) 1950 szeptemberében készült tervei alapján épült 1950 novembere és 1951 augusztusa között. A tanítás 1951 szeptemberében kezdődött meg, azonban 1953 februárjáig az épület egy részében működött Sztálinváros tanácsa is. 1953-ban az igazgatói szárny főfala vízelfolyás miatt megsüllyedt, ugyanis a csatornázás nem felelt meg a lösztalaj speciális szempontjainak, ezért 1958-ban szükségesség vált az iskola csatornarendszerének felújítása. Klasszikus, modern stílusú, szabadon álló, szárnyanként változó magasságú, kétemeletes iskola, kislejtésű lapostetővel fedett 4 épületszárnya udvart zár körül. Az igazgatói (északi) szárny párkánymagassága 9,5 m, a tantermi szárnyaké 8 m. Az igazgatói szárny két szélén nyílik a 3-3 tengelyes főbejárat, a tantermi szárnyak csatlakozási pontjában a kétkarú lépcső pihenővel, földszinten a tantestületi irodák, az emeleten szaktantermek találhatóak. Az igazgatói szárny oldalfolyosós, míg a tantermi szárnyak középfolyosós elrendezésűek. A tantermi szárnyak utcai oldalán 4-4, az udvari oldalán 2-2 tanterem, a szárnyak végén a vizesblokk és a lépcsőház kétkarú lépcsőzettel készült, mely a földszinten alacsony átjáróval kapcsolódik a tornatermi szárnyhoz. A tornatermi szárny tömbje a két tantermi szárny síkja elé ugrik. A főhomlokzat 70,5 m széles, a portikuszok között 16 tengelyes, kőkeretelésű ablakokkal, travertinlap burkolata költségtakarékosság miatt nem készült el. Az 5 fellépővel megközelíthető két kapuzat pillérei két szintet fognak át, az erkélymellvéd domborműves díszítésű, az iskolai életből vett jelenetekkel, Marton László (javítva! – a szerk.) alkotása 1954-ből. Az oldalhomlokzatok szimmetrikusak, a lépcsőházak 3 kisméretű ablaksora az oldalhomlokzatra nyílik, a homlokzatok folytatása 20 tengelyes, a szárnyak végein a középfolyosó nagyméretű ablakai nyitják fel a homlokzatot. A tornaterem 7 tengelyes homlokzata felfelé szélesedő trapéz pillérekkel tagolt, a homlokzat felső kétharmadát felnyitó ablakraszter tengelyenként 3x2 m-es. Az igazgatói szárny belső udvari homlokzata a földszinten árkádos, a nyílások keret nélküliek, az udvar terméskővel burkolt.

Forrás: Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 57-58.p.

És a legújabb felújítás után:

2018. június 13. (szerda) Elkészült a kivitelező, így a mai napon ünnepélyes keretek között adták át a Vasvári iskola megújult épületét. Az önkormányzat mintegy 303 millió forint támogatást nyert el a Vasvári Pál Általános Iskola energetikai korszerűsítésére. A beruházás magában foglalta az összes nyílászáró cseréjét korszerű ablakokra és ajtókra, valamint a főépület és az udvaron található technikai épület homlokzati hőszigetelését is. A kivitelezési munkálatokat a Renalpin Kft. végezte el.

Forrás: https://dunaujvaros.com/hirek/201806/haromszaz_millio_forintbol_ujult_meg_a_vasvari

Fotók:

https://mult-kor.hu/65-eve-indult-sztalinvaros-epitese-20150501

http://jakd.hu/keptar/kozepuletek_kozintezmenyek_a_varosban/iskolak/altalanos_iskolak/vasvari_pal_altalanos_iskola

http://www.szig-dujv.hu/2013/05/31/az-elso-ballagok/

http://www.fortepan.hu/?view=query&q=duna%C3%BAjv%C3%A1ros&img=57639

saját felvételek

Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.12.21.

2. sz. víztorony: Papírgyári út

Típusa: csillag

Épült: 1962.

Változó keresztmetszetű belső tartályos víztorony

Egy kis történelem

A papírgyár története 1951-ben kezdődött, ekkor határozta el a magyar kormányzat, hogy stratégiai feladat egy 20 ezer tonna kapacitású szalmacellulóz gyár létrehozása. Az építkezés Sztálinvárosban indult meg, majd az 1956-os forradalom miatt leállt.

1958-ban indult újra a gyár építése, 1960-ban pedig megkezdődött a berendezések telepítése, és végül 1962. december 8-án ünnepélyesen felavatták a Dunai Szalmacellulóz Gyárat, ahol akkor 500 fő kezdte meg a munkát. Ebben az évben történt meg a víztorony és a szennyvíztisztító üzembe helyezése is. A vállalat neve 1963-ban változott, ekkor kapta a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyára nevet.

Szakmai szemmel

Ez a víztorony a Változó keresztmetszetű belső tartályos víztornyok családjába tartozik. Ezek a víztornyok felfelé szélesedő, kehely alakúak melyeket szintén csúszózsaluzattal építettek. Vasbetonból épült lemezalapra támaszkodik mind a feljárólépcsőt befoglaló, körgyűrű keresztmetszetű orsófal, mind a torony külső héját képező csillag alakú vasbeton „köpeny”.
Ez utóbbi a kiinduló mérettől lineárisan növekvő mérettel éri el szerkezeti tetőpontját, ami egyben a két részre osztott víztároló medencét is lezárja, illetve a külső körjárda mellvédjét is képezi. A tornyot körtárcsa formájú vasbeton lemezek merevítik, mely lemezek egyúttal az egyenletesen növekvő átmérőjű külső, csillag alakú köpeny megfelelő geometriáját biztosítják (távtartó elemek). Úgy tudták megépíteni, hogy a zsalulemezszerű tagjai csuklókkal kapcsolódtak egymáshoz, így vált valóra a kónuszos kialakítás. A lépcsőház falait a külső fallal együttmozgó csúszózsaluval építették meg. A méretezés során figyelembe vették a külső fal és az orsófal eltérő rugalmas összenyomódását. A külső medence külső határoló fala a csillag alakú köpenyfal. A két medencét körgyűrű alakú fal választja el egymástól, a belső medence belső fala maga az orsófal. A víztároló medencéket lezáró vasbeton lemez egyben járható födém is - innen lehet a medencéket hágcsókon megközelíteni. A toronyszerkezetet tölcsér alakú vasbeton tetőlemez zárja le. Érdekessége: a víztároló medencéket lezáró járható vasbeton födémről (megfelelő védőberendezések mellett) gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Források:

http://viztorony.hu/kereses/index.php?

http://epa.oszk.hu/00800/00863/00045/pdf/EPA00863_papiripar_2012_03_10-12.pdf

http://ikervarert.hu/viztorony/csszzsl/csszzsl.htm

Fotók: http://www.jakd.hu/index.php?p=gallery&g=702&pic=11869

ÉRTÉKTÁR

2018.11.30.

Gagarin tér 15.

Épült: 1953

Tervezők: Weiner Tibor, Bakos Béla, Tiefenbeck József

Statikus: Bartha Tibor

Végleges homlokzati kialakítás: Malomsoki József (1956)

Építészeti stílusa: szocreál

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 14. állomása

1961-ben indult el Jurij Gagarin Föld körüli útjára az űrbe. A világ első űrhajósa még ebben az évben, augusztus 20-án, világkörüli útjának tizedik állomásaként, első vidéki városaként, az akkori Sztálinvárosba is ellátogatott. A mozi előtti téren fogadta az akkori városvezetés. Nevét még ma is emléktábla és egy tér őrzi.

https://dunaujvaros.com/hirek/201604/ezert_van_gagarin_ter_varosunkban

Gagarin, a nagy szovjet hős 1961 augusztus 20-án látogatott el Sztálinvárosba, ahol nagy, ünneplő tömeg fogadta.

Tiszteletére nevezték át az Iskola teret Gagarin térre, amit a mai napig is visel. Az emléktáblát látogatásának 20. évfordulójára állították.

Felirata:
„Itt járt Gagarin, a világ első űrhajósa 1961. augusztus 20-án.”

https://www.kozterkep.hu/~/33667/Gagarin_emlektabla_Dunaujvaros_1981.html

A Gagarin tér 15. egy monumentális házsor tagja. Az épületsorban két 3 emeletes, egyenként 32 lakásos, és egy 5 emeletes (liftes), 164 lakásos lakóház épült egybe.

A Vasmű út keleti oldalának monumentális méretű E4, E5, E6 jelű épületegyüttesének Weiner Tibor által készített tervei 1951 februárjában kerültek benyújtásra, statikus Bartha Tibor. A tervezés párhuzamosan folyt a Vasmű út nyugati oldalán álló, négy 5 emeletes épülettel. Az E5 jelű főépülethez nyaktaggal kapcsolódó két 3 emeletes épület fogja közre a főút beépítési vonalától hátrahúzott 5 emeletes épülettömböt. A két alacsonyabb épületet 1953 januárjára befejezték, a főépület homlokzati kialakítása azonban nem készült el. Tiefenbeck József a középrészhez a markánsan klasszicizáló jellegű szocreál homlokzat helyett új, de továbbra is szocreál jellegű terveket készített: a 9 tengelyes rizalitot átfogó, kulisszahatású timpanont lépcsős attikára változtatta, az alsó két szintet lábazatszerűen kőburkolattal látta el, és az erkélyeket is átcsoportosította, hogy a klasszicizáló terv rideg merevségét oldja, de elképzelései nem valósultak meg. A végleges homlokzati kialakítást Malomsoki József (LAKÓTERV) tervezte 1956-ban. Az áttervezés a két széles rizalitot, a kapu áthajtókat és a főpárkányt érintette, úgy hogy az eredeti terv „felesleges ünnepélyességét” csökkentse és a homlokzatoknak „frissebb és lakóházszerűbb jelleget adjanak”. A 3 emeletes épületek – ma már jelentős részben növényzettel takart – főhomlokzata 11 tengelyes, kialakításának módja vizuálisan nagyon hasonló a Vasmű úti rendelő függőleges mélyített falsávaiban elhelyezett ablakaihoz. A megoldás itt szocreál jellegű, mivel az ablakok valójában nem mélyített falsávokban helyezkednek el, hanem az ablakközöket szinteket átfogó óriás lizénák fogják össze. A földszint az enyhe kilépésű 9 tengelyes rizalit 1. emeleti ablakainak könyöklőpárkányáig, illetve a franciaerkélyekig felnyúlóan kőlappal burkolt. A két szélső tengely erkélyes kialakítású, áttört mellvéddel. A véghomlokzatok 4 tengelyesek, a középső 2 tengelyt közös műkő keret fogja egybe, az ablakok parapetjei a homlokzati erkélyekhez hasonló áttört ráccsal készültek, de üvegezettek.

A részben alápincézett, 3 emeletes épületnek 2 szekciósak, az 5 emeletes 7 szekciós, a rizalit 2-2 szekciója az épület tengelyéhez képest az utca felé eltolódik. Az erkéllyel kombinált, két szintet átfogó keretű bejáratok a park felőli oldalon nyílnak, a rizalitokat 2 szintes kapuáthajtó töri át, mennyezete kazettázott. A nyílások kerete műkő, a tervezettnél kisebb kiülésű erkélyek kerámialap burkolat helyett áttört kő mellvéddel készültek, a Vasmű út túloldalán lévő házaknál történt erkély-leszakadások megelőzésére.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 75-76.p.

Szóládi Zoltán

Fotók:

https://retropolisz.com/2018/04/13/dunaujvaros-ii-moderntol-modernig-a-szocrealon-at/

https://www.kozterkep.hu/~/33667/Gagarin_emlektabla_Dunaujvaros_1981.html

http://retropolisz.blogspot.com/2012/

Szóládi Zoltán felvétele

ÉRTÉKTÁR

2018.11.26.

Duna-part

Az építészeti emlékek tanútja: 17. állomása

A Felső sétány középső részén található a kilátó, ahonnan gyönyörű, mintegy 50 méteres szintkülönbségű panoráma tárul elénk a Dunával, a túloldal településeivel, és a lépcsőzetes partfallal. A kis parkban Somogyi József: Aratók szobra fogadja a látogatót.

A Duna-parton azonban nincs szocreál épület, sem szobor.

A Duna-partról, a partomlásról

Dunaújváros talaja jellemzően lösz, mely rendkívül érzékeny az áramló, folyó vizekre. Jellemzője, hogy szárazon összefüggő, stabil alakzatokat alkot, azonban víz hatására roskad. A város területén 1964. február 29-én nagymértékű partszakadás történt, nem előzmények nélkül. A partmozgással járó földtömeg-csúszás rendkívüli károkat okozott, tönkretette a Dunai Vasmű vízellátását, ipari- és lakóépületeket rombolt le, előrevetítette veszélyforrások kialakulásának lehetőségét a városi partszakasz további területeire is. A magyar állam az eseményt követő években a helyreállítási munkálatokon túl a teljes városi partszakaszon - mai áron többmilliárdos költséggel - speciális védelmi rendszert épített ki, amely hidrológiai és geotechnikai célokat szolgál. A védőmű 163,3 hektáros területen magába foglalja a víztelenítő aknákat és kutakat, vízelvezető horhosokat és alagutakat, valamint a 193 talajvízszint észlelő kútból álló rendszert. A mérnöki létesítmény fenntartására és felügyeletére létrehozott szervezet (ma DVG Zrt.) az idők során a biológiai védelem rendszerét is kiépítette. Ezzel olyan zöldterületi kultúrát fejlesztett ki, amely arborétum jellegű növénytelepítéssel különleges hangulatú, ligetes természeti környezetté alakította a tereplépcsők felszínét. Az 1974-ben indult és ciklikusan megrendezett acélszobrász alkotótelepek és szimpozionok alkotásainak egy részét is itt helyezték el, amely sajátos és eredeti színt kölcsönöz a parti ligetnek.
Egyedülálló környezet jött létre az idők során, amely német és francia egyetemek érdeklődését is felkeltette. Dunaújváros a Duna jobb partján, a Mezőföld Dunára néző peremén települt. Földrajzi helyzetéből adódóan, uralkodóan a pleisztocén kori lösztáblán fekszik. A löszplatók az ország generális hegyszerkezetének megfelelően alakultak ki ÉNy-DK-i irányú dilatációs törések mentén. Mégpedig úgy, hogy a szóban forgó helyen magasabban maradt, úgynevezett sasbércek keletkeztek, alul pannonkori agyaggal, felül pleisztocén kori homokos, iszapos, majd löszös képződményekkel.

A korábbi partszakadások jellemző adatai

A Duna alámosása következtében ez a magaspart suvadásra, rogyásra, leszakadásra hajlamos lett. Emiatt a magasparton már az 1950 előtti években, illetve utána is történtek időnként csúszások, rogyások, melyeket aztán 1964-ben katasztrofális méretű csúszás követett. Az 1950 előtti partszakadások hozzáférhető adatait a lakosság véleménye, valamint saját emlékezete alapján Őry Zoltán, a Dunaújvárosi Tanács Építési Osztályának korábbi főmérnöke gyűjtötte össze. A még korábbi időkre visszatekintő csúszások ténye, ideje bizonytalan, ahogy egy, a jelenlegi csónakházak mögötti csuszamlásnak is csak a nyomai látszanak, időpontja nem állapítható meg. Az első pontosan regisztrálható földcsuszamlás az első téli árvizet követően volt a dunapentelei Héthercegség területén. A roskadás több redőből áll, a parton lévő hét családi ház megrepedt és részben összedőlt. 1943-44-ben is nagyméretű roskadások következtek be, ezek következtében a part mentén egy kis sziget türemkedett ki. A castrum területének egy része a háborút követő esztendőkben a partélen húzódó lövészárokig leszakadt. Ez a jelenség jellemző az egész partvonalra. A háborút követő négy-öt év alatt következett be a part lecsúszása a lövészárkok vonaláig.

1947-48-ban egy nagyobb méretű roskadás történt mintegy 250 méteres szakaszon. 1948 tavaszán egy hasonló következett be a jelenlegi Nagy Imre (korábban Asztalos János) utca menti Duna-parton. Az 1950-51-ben végzett kikötői kotrások idején következett be egy nagyobb mélységű, jelentékeny roskadás, mely oly mértékű volt, hogy a Duna-part mentén - a megcsúszott terület teljes hosszában - a föld a vízből kiemelkedett. E katasztrofális jellegű roskadás után 1963-ig nem volt nagyobb kiterjedésű, vagy általános jellegű csuszamlás, azonban helyenként állandó, lassú mozgások nyomait lehetet észlelni.

Az I. számú szivattyúház feletti horhosban a vízelvezető árkok egy része az 50-es években többször megsérült. A nyomóvezetékek tartóoszlopai kimozdultak helyükből olyannyira, hogy a nyomócsövekbe pótdarabokat kellett hegeszteni. 1960-ban került kiürítésre az 1942-ben megépített radari épület, azoknak a lassú mozgásoknak eredményeképpen, amelyek már több évre visszamenően az építmény repedéseinek okaként voltak megállapíthatóak.

A csónakházak földmunkáival kapcsolatban a terület részleges teraszosítása nyomán 1962-ben megbolygatott terület teljes hosszában repedés keletkezett. 1961-ben a kisebb csúszások miatt az alsó Duna-partra vezető lépcsőfeljárót életveszélyesnek kellett nyilvánítani, és meg kellett szüntetni.

Ezen a fenyegető, de hatásukban jelentéktelennek tűnő mozgások után 1963 tavaszán került sor ismét egy nagy kiterjedésű csúszásra, melyet az 1962-es kikötőkotrás, valamint a szokatlanul csapadékos 1963 évi tavaszi időjárás előzött meg. A csúszás során nagyméretű roskadások keletkeztek a jelenlegi radari barakkok előtt (a MOMERT épülete mögötti partszakaszon). A roskadások északon a Vidám Park felé, délen a Dunai Vasmű szivattyútelepe irányában folytatódtak a Duna medre és a felső part közötti terület teljes szélességében. A vidám parki kilátó előtt az 1962-es kisebb mértékű repedés megnyílt, és a talaj körülbelül hat méter mélységben megroskadt. A Kossuth Lajos utca végén 1962-ben végrehajtott földmunkák (kilátó terasz építése) keleti rézsűje megcsúszott. A csúszással egyidejűleg egy forrás is keletkezett. A horgász tanya mellett 1962 nyarán végzett földmunkák helyén repedés keletkezett, ez érintette a horgásztanya kultúrtermének alapjait is. Az 1963-ban észlelt viszonylag nagy kiterjedésű mozgásokat 1964-ben egy katasztrofális mértékű földmozgás követte. Február 29-én - szökőnapon - reggel öt és hat óra között a II. számú szivattyúteleptől északra 20-30 méterre kezdődő és a Siklói útig terjedő szakaszon a magaspart mintegy 1300 méter hosszban megcsúszott. A mozgás legnagyobb szélessége körülbelül 300-350 méter, a magaspart hátrarágódásának mértéke mintegy 20 méter volt. A csúszás során a Vasmű I. számú szivattyútelepe körülbelül 35 métert csúszott a Duna felé, és körülbelül 12 fokkal elfordult függőleges tengelye körül. A csatlakozó csővezetékek elszakadtak. A propellerkikötő hídja és a kikötővel kapcsolatos létesítmények tönkrementek. A szakadópart szélén lévő radari ideiglenes épületek egy része a mélybe zuhant a közművekkel együtt. 1965. májusában a kórház mögötti szakasz csúszott meg és kritikus helyzet alakult ki a Barátság városrészi partszakaszon is. A város lakó- és ipari övezetében katasztrófahelyzet alakult ki, az anyagi károk mellett már emberéleteket is veszélyeztetve. A szükséges védelmi munkák elrendelése után a partcsúszás okait a következőkben állapították meg kedvezőtlen hidrogeológiai és vízjárási viszonyok A városépítés során az ökológiai viszonyokba történt durva beavatkozás . A városüzemeltetés felelőtlen, alacsony színvonala, a közművek rossz állapota (melynek következtében a talajvíz szintje a telepítés óta jelentősen megemelkedett: némely partszakaszon akár 9-13 m-rel is)

Partvédelmi infrastruktúra hiánya

A partvédelmi rendszer kialakulásának előzményei

További károk megelőzése céljából rendkívüli gyorsasággal kellett megépíteni egy olyan komplex védelmi rendszert, melyből ráadásul elérhető közelségben (Európában) nincs másik. Ennek rendeltetése a Dunaújváros környékén fekvő dunai partszakasz hosszú időre történő stabilizálása, illetve rendezése. Ezen védelmi rendszer folyamatos figyelésére, a karbantartási munkák elvégzésére a Dunaújvárosi Városi tanács 1968-ban megalapította a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzemet. Ennek tevékenysége a védelmi rendszer teljes egészét magában foglalja. Mivel a költségvetési üzemet, mint szervezeti formát hazánkban törvényileg megszüntették, a város önkormányzata az üzemet 1992. február 29-vel felszámolta és helyette 1992. március 1-ei hatállyal létrehozta a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalatot, majd 2016. január 1-től megbízta a DVG Zrt-t, melynek feladata, a magaspart speciális védelme, egy esetleges katasztrófa lehetőségének elhárítása és megelőzése.

Somogyi József: Aratók

Elhelyezve: 1979

Bronz szoborcsoport, mérete: 220 cm

Koordinátái: 46° 57′ 51.39″ N, 18° 56′ 43.83″ E

Kitűnően elhelyezett, közérthető, figurális alkotás, a háttérben elterülő végtelen síkság, a mindig más hatást keltő égbolt előtt jól érvényesül. Természetesen nem tartozik a körülötte és alatta elhelyezkedő acélszoborpark modernebb, nonfiguratív szobrai közé, külön kell mindkettőt értelmeznünk. Érdekes, hogy az acélszoborpark első alkotásai korábban kerültek elhelyezésre, mint az Aratók c. szobor, amely csak 1979 óta áll a Kossuth Lajos utca és a Panoráma út találkozásánál.

Az építészeti elhelyezés tervezője Baranyi Ferenc.

Források:

http://www.partvedelem.hu/

https://www.kozterkep.hu/~/1199/aratok_szobor_dunaujvaros_somogyi_jozsef_1979.html

http://somogyijozsef.hu/somogyi-jozsef-galeria?page=0%2C2

Képek:

http://somogyijozsef.hu/somogyi-jozsef-galeria?page=0%2C2

http://www.jakd.hu/keptar/kepzomuveszeti_alkotasok_a_varosban/egyeb_kozteri_szobrok, 11/110 - Aratók. Alkotó: Somogyi József. Bronz szoborcsoport, 220 cm.

http://www.jakd.hu/keptar/kozepuletek_kozintezmenyek_a_varosban/regvolt27/27, Somogyi József: Aratók. Napfelkelte.

http://retropolisz.blogspot.com/2012/11/dunaujvaros-moderntol-modernig.html

ÉRTÉKTÁR

2018.11.16.

Ikerház

Fűtőcsatornás Római Lakóház

Címe: 2400 Dunaújváros, Római körút

A Régészeti emlékek tanútjának 6. állomása.

Koordinátái: Szélesség N 46° 58,414', Hosszúság E 18° 56,081'

Az 1971-ben feltárt, 3. századi épület Intercisa polgári településrészének egyetlen helyreállított lakóháza. A nagyjából négyzet alakú épületet egy északnyugat-délkelet irányú fal osztja két szimmetrikus részre. Felismerhetők az egykori helyiségek: előtér, szoba valamint a konyha; ez utóbbi kemencéjéből indult az a fűtőcsatorna, amely alulról melegítette a lakóhelyiséget.

Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor

A castellumtól délnyugatra áll az intercisai vicus egyetlen helyreállított s megtekinthető épülete, az alaprajzi sajátossága után ikerháznak is nevezett padlófűtéssel rendelkező lakóház. A száraz kőalapozású épület felmenő falai nem maradtak meg, csak feltételezhetjük, hogy ezek is kőből voltak. Északnyugati-délkeleti irányú középső fala két szimmetrikus részre tagolja a nagyjából négyzet alakú házat. Az előkerült maradványok alapján Intercisa vicusán kívül több helyen is következtethetünk villagazdaság létére.

http://www.fejermek.hu/anyagok/

A 180-269/270 között terjedő időszakot (ez utóbbi időpontban újabb barbár betörés éri a települést) tekinthetjük Intercisa virágkorának. Ebben az időszakban épült illetve állt az ikerház is. Az 1971-ben feltárt épület Intercisa polgári településrészének egyetlen helyreállított lakóháza, mely a katonai tábortól délnyugatra található. A nagyjából négyzet alakú, száraz kőalapozású ház felmenő falai nem maradtak fenn, de feltételezhető, hogy azok is kőből voltak. Az épületet egy északnyugat-délkelet irányú fal két szimmetrikus részre osztja. Mindkét rész nagyméretű előteréből egy terrazzóval burkolt folyosószerű helyiség nyílt, melyből egyrészt a lakószobába, másrészt az északi oldalon lévő, döngölt agyagpadlójú helyiségbe lehetett jutni, ez utóbbi tölthette be a konyha szerepét. E helyiség legfontosabb része az imbrexekkel (fél hengerpalást alakú tetőcserép) kirakott félköríves nyitott tűzhely volt. Ezen nemcsak főztek, hanem evvel melegítették a szobát is oly módon, hogy a kemencék füstcsatornáit a padló alá vezették, innen a meleg levegő a fal vakolata alatt lévő üreges téglákon át távozott a szabadba. Elsősorban a keleti rész lakóhelyiségéből került elő nagy mennyiségű freskó- és stukkótöredék, ehhez hasonló, anyagot találtak a ház közelében lévő szemétgödörben, a ház pusztulását követő romeltakarításkor oda hordhatták az omladékot. Az épület minden bizonnyal a 259-60-as barbár betörés során semmisült meg, jól datálja ezt egy, a ház tövében elrejtett éremkincs is, melyet a menekülő tulajdonos rejthetett el bízva abban, hogy a visszatérés után lesz miből újra kezdeni az életét Intercisában.

https://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/

Polgári település

Az I. század végén megalapított katonai tábor mellett hamar kialakult a polgári településrész is. Itt éltek a katonák családtagjai, kereskedők, iparosok. A kezdeti időkben a településnek falusias jellege volt, lakó- és gazdasági épületei fából, sártapasztással készültek. Intercisa 180-260 között élte virágkorát. A legszebb házak a katonai tábor északi és déli oldalán, a katonai út mentén álltak. Ezekben, a kőből készült épületekben szennyvízvezeték volt, padlófűtéssel melegítették a lakóhelyiségeket, falaikat freskók díszítették, ablakaik üvegezettek voltak. A lakóépületekhez gazdasági objektumok is tartoztak, többek között élelemtároló gödrök, kutak. A településnek a tábortól nem messze fürdője is volt, melyet a katonaság épített. Ezt feltehetően nem csak a katonák, hanem a polgári település lakói is használták. Bár Intercisa kőépületeivel, fürdőjével városias jellegű település volt, fontos tudni, hogy soha nem volt római értelemben vett város!

Buza Andrea

Szerkesztette: Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.11.06.

Dombormű másolata – „Hészionét megszabadító Héraklész”

Birkás István (1947-) – Palotás József (1947-): Hészionét megszabadító Héraklész, dombormű

Anyaga: Műkő

Mérete: 110x90 cm

Elhelyezve: 1979 – a Váci Mihály úton.

Régészeti emlékek tanútja 8. állomása

Intercisa-kori lelet másolata, az eredeti a Nemzeti Múzeumban található.

Forrás: Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba: Dunaújváros köztéri szobrai, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1999, 136. p.

VIII. Dombormű másolata

Hercules megszabadítja Hesionét bilincseitől és a tengeri szörnytől. Az eredeti a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. Kora: 3. század.

Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor

…Kiásták Dunapentelén a 20. század elején. 2015-ben a városrekonstrukció keretében a szobrot kb. 100 méterrel áthelyezték - a helyére másik szobrot állítottak.

Forrás: https://www.kozterkep.hu/~/7026/Heszionet_megszabadito_Heraklesz_Dunaujvaros_1979.html

Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.10.29.

Dózsa György út 33., (35., 37.)

Épült: 1958-1961

Tervezte: Malomsoki József

Statikus: Szubi Tamás

A Dózsa Gy. út 33-at 2001-2004 között Rombauer Gábor tervei alapján átépítették.

Stílusa: modern 2. periódus

Beépített alapterülete: 440 m², párkánymagassága 29 m

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 30. állomása

Munkás-, jelenleg diákszállók.

Története:

A korabeli Sztálinvárosi Hírlap 1961. október 13-án, pénteken a ekképp tudósított (részlet a cikkből):

„Október 15-én megnyitják a Tanács Dózsa György úti, új munkásszállóját

A Dózsa György út végén, a város szélén, három hétemeletes épület magasodik a járókelők szeme elé. Az első épület bordó színeivel hívja fel a figyelmet, ez a Kerpely Antal Kohászati Technikum növendékeinek szállója lesz. Ebben az új hétemeletes szállodában közel háromszáz tanulót fognak elhelyezni. A második, középső épület, pasztellkék színeivel emelkedik ki környezet keretéből. Ez a 26-os Építőipari Vállalat dolgozóinak szállója, és már három hónapja üzemben van. A harmadik épület, amelynek falai szürkés színt öltöttek, a tanács vállalatainak férfi munkásszállója. Jelenleg 145-en laknak az új épületben, amely azonban hivatalosan csak a jövő héten nyílik meg. A tanácsi szálloda az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében van és ezért Neumann György igazgató kalauzolt végig az épület emeletsorán, hogy megmutassa a tanácsi vállalat dolgozóinak új és szép otthonát. Látogatásunkat a hetedik emeleten kezdtük, ahol sokáig gyönyörködtünk a mintegy húsz méteres, a Dózsa György úti homlokzatra épült, elegáns, minden kényelemmel berendezett üvegfalú kultúrteremben. A kultúrterem kényelmes, színes fotelekkel, kis asztalokkal, szőnyeggel van berendezve. Egyik sarkában eszpresszó lesz, ahol a dolgozók szórakozásuk közben feketekávét, édességet és üdítő italokat fogyaszthatnak. Az emeletek mindegyikén 11 szoba van, tíz négy ágyas és egy két ágyas. Minden emeleten van egy tágas, hat fülkével ellátott zuhanyozó és 10 kagylóból álló mosdó sor. Minden héten kétszer melegvizet szolgáltatnak a szálló lakóinak. Minden emeleten gázbojleres, úgynevezett melegítő konyhákat rendeztek be, ahol a dolgozók az ételeket megmelegíthetik és az ott lévő kis asztaloknál elfogyaszthatják. A szálló szobáinak berendezése a legapróbb tárgyaktól a nagyobb bútordarabokig, teljesen új. A hófehér ágyak, a könnyű, de meleg fehér huzatos paplanok, az egyszemélyes szekrények, az ízléses, csúsztatható függönyök, mind-mind a tanács előrelátó gondoskodásáról tesznek tanúságot. A szobákban mindenütt példás rend és tisztaság uralkodik.

…”

k.p.

Alig egy év múlva a Dunaújvárosi Hírlap tudósítása 1962. december 21-i, pénteki számában ez olvasható:

Kollégiummá avatták a Kohóipari Technikum diákotthonát

Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel az ország százhetvenedik diák-kollégiumát, a Kohóipari Technikum diákotthonát. Az egyik hétemeletes Dózsa György úti épületben elhelyezett kollégiumban kétszázhúsz diák tanul. A kollégiumavatáson, amelyet a Bartók Béla művelődésházban tartottak meg, részt vettek a hazánkban tartózkodó kubai egyetemi diákszövetség küldöttei is, akik az avatás alkalmából kis kubai zászlót ajándékoztak a fiataloknak. A kollégium működési engedélyét Oláh János, a KGM személyzeti és oktatási osztályvezetője nyújtotta át Imre György kollégiumi igazgatónak. A KISZ Központi Bizottságának kollégiumi zászlaját Gaál Gyula, a KISZ KB munkatársa adta át a diáktanács elnökének. A kollégiumavatási ünnepség második részében a kollégiumi diákok ünnepi kulturális műsort adtak.

Kilenc esztendő múltán:

Dunaújvárosi Hírlap,1971. március 30. kedd:

Kollégiumavató

A Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Kara április 1-én, csütörtökön délután négy órakor az intézmény aulájában ünnepélyes kollégiumavatót tart. A főiskolások diákotthonát „Rózsa Ferenc” nevét viselő kollégiummá avatják.

Források:

http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201962/1962.12.21/1.jpg

http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Sztalinvarosi%20Hirlap%20-%201961/1961.10.13/

http://jakd.hu/index.php?p

http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201971/1971.03.30/5.jpg

Az ezredforduló utáni főiskolai honlap így emlékezik:

A diákotthon 1971-re kapta meg a „kollégiumi” minősítést. 1974-ben Rózsa Ferenc, majd 1989-ben a magyar tudománytörténet kiemelkedő selmecbányai professzorának, Kerpely Antalnak nevét vette fel. A kollégiumhoz tartozik a Főiskolai Étterem, ahol a hallgatók kedvezményesen étkezhetnek, választva többfajta menü és a'la carte ételek sokaságából. A város sporthagyományainak megfelelően a kollégium is nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmód támogatására, ezért egy korszerű, minden igényt kielégítő testépítő szalont tart fent. Amit a főiskolai hallgatók kedvezményesen igénybe vehetnek. A főiskoláért aggódó, tenni akaró tehetséges, jórészt fiatal oktatóink szellemi tőkéje, áldozatos munkája és az itt végzett hallgatók helytállása; a város és a DUNAFERR Rt. segítsége, főiskolánk vezetőinek, oktatóinak, dolgozónak erkölcsi tartása, tudása, szorgalma és tevékenysége megteremtette Dunaújváros önálló főiskoláját és ennek az új felsőoktatási rendszerbe történő beillesztését.

Felújításra került a Dózsa György úti 33-as, 35-ös és 37-es kollégium, amelynek keretében 2 ágyas szobák, 2+2-es, 2+3 és 3+3-as lakóegységek kerültek kialakításra közös wc-vel és fürdőszobával, internet hozzáférési lehetőséggel.

http://hok.duf.hu/kollegium/

Építészeti szemmel:

A tervdokumentációban M1, M2 és M3-mal jelölt, de a későbbiek során D6, D7, D8 jelű, 252 férőhelyes munkásszálló tervezésére a megbízást 1956 decemberében adta a Sztálin Vasmű Igazgatósága. Engedélyezési terveit 1958 februárjában Malomsoki József (LAKÓTERV) készítette, statikus Szubi Tamás. A műszaki átadást 1961 januárjában zárták le, még ugyanebben az évben a Dózsa György út 33-at (D6) diákszállóvá alakították át. 1977-ben az épületek közötti területet földszintes tantermi és konyha-étterem szárnyakkal kapcsolták össze. A Dózsa György út 35. számú (D7) épületen 1974-ben Bánlaki Károlyné (DTI) tervei alapján homlokzat-és tetőfelújítási munkákat végeztek. Az éttermi szárny lapostetős fedését enyhe hajlásszögű tetőzetre cserélték 1989-ben. A Dózsa György út 33-at 2001-2004 között Rombauer Gábor (Térműhely Kft.) tervei alapján jelentősen átépítették: az alsó másfél szint terméskőlap lábazatot kapott, a felső másfél szintre – elbontva a keleti pillérekkel tagolt teraszt az üvegfallal együtt – kupakszerű hullámlemez fedést húztak. A raszteres osztást megszűntették, helyette erőteljes színű, szintenkénti vízszintes osztás készült. A nyílászárók cseréje során az eredeti arányoktól is eltértek. Az átalakítás – Rombauer többi átépítésével szemben – az épület eredeti karakterét nemkívánatos módon, hátrányosan változtatta meg, ezért a 37. házszámú torony esetében (mivel egyedül ez őrzi eredeti jellegét) a műemléki elveknek megfelelő felújítás szükséges.

Két hasáb derékszögű egymásba forgatásából létrejött, egyedi tervezésű toronyház, az útra merőleges tömbje 7, az azzal párhuzamos 6 emeletes. A lépcsőház a háromkarú lépcsővel a tömbök metszéspontjába került. Az eredetileg 60 négyágyas és 6 kétágyas szobát, a kelet felé tekintő magasabb épületrész legfelső szintjén kulturális helységeket magában foglaló épület vasbeton vázas, ikersejt tégla határfalas, födémpaneles, alacsony lejtésű hullámpala fedésű. Beépített szintenkénti alapterülete 440 m², párkánymagassága 29 m. A homlokzatok raszteres tagolásából következően a nyíláskiosztás egyenletes, az épületek tetejét kelet felé teljes szélességben látványos, pilléres terasz nyitja fel.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 119-121.p.

Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.10.29.

Miguel Angel Velit: Kék ház, a mozgó hold és háromszög

Elhelyezve: 2000-ben, a Panoráma úton

46 ° 57 '55,35 "N, 18 ° 56' 40,37" E

Festett zárt profil, 1000x800x900 cm

A szobor a Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep utolsó szimpóziumán készült 2000. május 18. és június 17. között. A helyszín a Dunaferr Dunai Vasmű területe volt, a szervező: Klein András Milós.

Résztvevők és elkészült műveik:

- Miguel Angel Velit (Peru) – Kék ház, mozgó hold és háromszög (Festett zártprofil)

- Drabik István – Párban állók (Hegesztett acél)

- Gaál Tamás – Part-pár (Hengerelt- és hegesztett acél)

- Barry Parker (USA) – Mátyás gyűrűje (Hengerelt acél, öntött, kovácsolt acél)

Források:

https://www.kozterkep.hu

http://steelsculpture.art/hu/alkotok/page/3/

ÉRTÉKTÁR

2018.10.29.

Dombormű másolata – „Kosarat vivő leány”

Birkás István (1947-) – Palotás József (1947-): Kosarat vivő leány, dombormű

Anyaga: Műkő

Mérete: 110x75 cm

Elhelyezve: 1978 – a Váci Mihály úton.

Régészeti emlékek tanútja 7. állomása

Intercisa-kori lelet másolata, az eredeti az Intercisa Múzeumban található.

Forrás: Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba: Dunaújváros köztéri szobrai, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1999, 138. p.

VII. Dombormű másolata

Profitált léckeretben fején szőlős kosarat tartó meztelen női alak. Az eredeti az Intercisa Múzeumban tekinthető meg.

Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor

Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.10.19.

Oszlopmásolat

Birkás István (1947-) – Palotás József (1947-): Intercisai-oszlop

Anyaga: Mészkő, alapzata: tégla.

Magassága: 250 cm

Elhelyezve: 1978 – az Intercisa Múzeum előtt, a Városháza téren.

Régészeti emlékek tanútja 2. állomása

Intercisa-kori lelet másolata.

Forrás: Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba: Dunaújváros köztéri szobrai, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1999, 137. p.

„Akanthusz levelekkel díszített oszlopfő, eredetije a római kőtárban látható.”

Forrás: Régészeti emlékek tanútja leporelló, Buza Andrea 2007, rajzok: Haraszti Gabriella, fotók: Keszi Tamás, térkép: Molnár Gábor

Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.10.19.

Tornacsarnok

Címe: DUNAFERR SE tornacsarnok: H-2400 Dunaújváros, Eszperantó út 4.

Épült: 1972. május 2. – 1973. június 26.

A jelenlegi – akkori nevén munkacsarnokot – 1973. június 26-án adták át. A létesítmény akkor egymillió forint értékű társadalmi munkával és a vasmű támogatásával épült fel. Az ünnepélyes megnyitón a magyar tornász válogatott tartott bemutatót a közönségnek.

Az építkezés gyorsan ment végbe:

1972. május 2. Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója végezte az első kapavágást.

1973. június 26. Átadták a fedett munkacsarnokot.

Az átadás délelőtt 10 órakor kezdődött, dr. Sápi Tibor a DKSE (Dunaújvárosi Kohász Sportegyesület) elnöke köszöntötte a megjelenteket, vendégeket. Az akkori OTSH elnökhelyettesét, és megyei vezetőjét, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárát, a Fejér megyei Tanács elnökét és elnökhelyettesét, az MSZMP Dunaújvárosi Bizottságának első titkárát, a Dunaújvárosi Városi Tanács elnökét, a KISZ Dunaújvárosi bizottságának titkárát és Boorovszki Ambrust, a Dunai Vasmű vezérigazgatóját, aki ünnepi beszédet mondott. A vezér kiemelte a rengeteg társadalmi munkát, amely nélkül nem épülhetett volna meg a csarnok. Dr. Sápi Tibor ígéretet tett arra, hogy mindent elkövetnek azért, hogy 1976-ban, Montreálban már legyen dunaújvárosi sportoló (így is lett, Lővei Mária, Óvári Éva, Tóth Margit a női tornász válogatott tagjai voltak – a szerk.). Ezt követően kitüntetések átadása következett mind a sportvezetőknek, mind az építkezésben élen járó dolgozóknak, brigádoknak. Majd a magyar tornászválogatott bemutatóját láthatták a jelenlévők. Érdekesség, hogy a bemutatót tartott tornász emlékérmet vehettek át gyakarolataik végén az egyesület elnökétől, valamint hogy a válogatottak között volt a friss Európa-bajnok Magyar Zoltán is, míg Óvári Éva, Kovács Ilona, Tóth Margit még csak virágcsokorral kedveskedett az akkori felnőtt válogatottaknak, majd Montreálban már az olimpiai negyedik helyezett válogatott tagjai voltak, természetesen dunaújvárosi színekben. A tornászok bemutatója után a birkózók vették birtokba a szőnyegeket rövid műsorukkal. A hét pár között Trenka – Gyulai, Komóczy – Varga, valamint Szabó Tamás és Király Mihály külön-külön, illetve páronkénti akciókat mutatott be.

Forrás: https://issuu.com/zsuzsakatona/docs/olimpia4

Átadták a fedett sportcsarnokot - Több, mint egymillió forint értékű társadalmi munka – Olimpiai híradó, 1973. június 27. 4. szám, 1.p, folytatás 3.p., IX. nyári úttörő olimpia 1973. június 24 - 30. Dunaújváros, Katona Zsuzsa

Aztán sokáig kellett várni a korszerűsítésekkel:

2015. 11. 10. …ebben a csarnokban a magyar tornasport óriásai nevelődtek, s lettek olimpikonok, bajnokok, a sportág csillagai. Óváriék mellett Supola Zoltán, Kovács Péter, Csollány Szilveszter, Paprika Jenő és még sokan mások ebben a hatalmas dobozban edződtek. Igaz, hogy a bádogfalú nagy teremben nyáron ma is megfőnek, télen megfagynak a tornászok szigetelés nincs, s a világítás, a mellékhelyiségek állapota sem felel meg a mai igényeknek… Viszont a benne végzett nagyszerű munka tette, teszi ma is híressé ezt a lelakott csarnokot.

…Mátyás Gábor, a Dunaferr Sportegyesület elnöke természetesen nem ígérhet csodacsarnokot, de a lényeg: komfortossá varázsolják majd a felújítás révén a tornászok munkatermét.

… Melyek a felújítás legfontosabb munkálatai?

– Elsősorban a hő- és vízszigetelés, az öltözők, a mellékhelyiségek felújítása. A világítás javítása, a nyílászárók cseréje, és igen nagy munka a fűtés korszerűsítése is.

https://www.duol.hu/sport/a-nagy-doboz-csinositasa-1737845/

2016. 01. 20.Történelmi pillanat tanúi lehettünk szerdán a dunaújvárosi tornacsarnokban, ahol Trenka János, a Dunaferr SE torna szakosztályának vezetőedzője átvehette az új világszínvonalú tornaszereket, a felemáskorlátot és versenytalajt.

https://www.duol.hu/sport/uj-tornaszereket-kaptak-1748786/

A harmadik fázis a tető szigetelése volt, végül a jó hír, hogy a tornaöltözők felújítása, az új talaj után elkészült a csarnok, a tervezett két hónap helyett ugyan fél évig tartottak a munkálatok.

2016. 05. 27. Több mint negyvenhárom millió forintból újulhatott meg a tornacsarnok a Magyar Torna Szövetség és az önkormányzat támogatásával.

Forrás: Dunaújváros hetilap, 2016. 05. 27. 21.p.

Szerkesztette: Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.10.15.

Kikötő épület, majd Vörös Október Ruhagyár (VOR)

Épült: 1951-1954.

Tervezte: Gergely István és Nyiri István (KÖZÉPTERV)

Stílusa: szocreál

Dunaújváros környékén három helyet tartottak alkalmasnak nagyobb kikötő létrehozására, amelyek közül 1950 márciusában a Szalki-szigeten levőre esett a választás. A tervek hatalmas komplexummal számoltak, amelyekhez illően nagy kikötőparancsnoksági épület is társult volna. Az erőltetett iparosítás 1953-ban jelentősen lelassult, aminek következtében a kikötő építése is leállt egy kis időre. A dolgok 1957-ben fordultak egy nagyot, ugyanis a MAHART ekkor adta át a területet a vasműnek. Mivel a kikötői kapacitás kihasználására esély sem mutatkozott, a parancsnokság épületében helyezték el a Vörös Október Ruhagyárat, ahol 60 fő kezdett el dolgozni, s amelynek termékei évtizedekig meghatározták a hazai öltözködést. A szocializmus végén a gyárat privatizálták, és egy angol befektetői csoporthoz került. Tőlük vásárolta meg 1993-ban az angol családi vállalkozás a Berwin Ruhagyár Rt., amely 2005. december 16-ig üzemelt. A gyár fénykorában 700 főnek adott munkát, de még a bezárás évében is 300 alkalmazottat foglalkoztatott. A ruhagyár bezárása óta az épület gazdátlanul áll, bár több terv is született újrahasznosítására. Később egy vállalkozó szálloda építésének céljából vásárolta meg a kikötő igazgatóságának épületét, ám a végleges megoldás azóta is várat magára.

A kikötő épület modellje már szerepelt az 1951. októberi építészkongresszus kapcsán rendezett kiállításon. Tervezője Gergely István és Nyiri István volt, azonban az eredeti tervdokumentáció nem került elő, csak néhány belsőépítészeti vázlatrajz ismeretes a Magyar Építészeti Múzeum Nyiri hagyatékából. A korai szocreál tervek ellenére az építkezés elhúzódott, a kikötő csak 1954 nyarán fogadta az első hajót. Hosszanti elrendezésű, 4 szintes, aszimmetrikusan elhelyezett zömök toronnyal koronázott reprezentatív épület. A főhomlokzat 19 tengelyes, az oldalhomlokzatok 3-3 tengelyesek. A két, oszlopos portikuszos bejárat közül az egyik a torony tengelyében, a másik az épület bal szélén nyílik, az utóbbi teraszos kialakítású, a másik a homlokzat síkjából nem lép előre, viszont fülkés, páros oszlopokkal hangsúlyozott. A kapuzat szélességében a 4. szint visszalép és egy konzolokkal alátámasztott ballusztrádos kilátó teraszt alakítottak ki. Az ezzel azonos szélességű torony alépítménye a négyszög sarkain lemetszett, melyen pártázattal koronázott monopterosz áll. Az alépítmény főhomlokzati ablak kialakítása a Palladio-motívum változata. A földszinti ablaksor szegmensíves, az emeletiek egyenes záródásúak. A homlokzatokat övpárkányok tagolják, a koronázópárkány felett tömör attika fal fut körbe.

Szóládi Zoltán

Források:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960,

DMJV Önkormányzata, 2007, 136-137.p.

https://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/01/21/magyar_iparvarosok_i_sztalinvaros_dunaujvaros

https://dunaiszigetek.blogspot.com/2017/02/epul-sztalinvarosi-kikoto.html

https://index.hu/gazdasag/magyar/berw050907/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szalki-sziget_(Dunaújváros)

Fotók:

https://dunaiszigetek.blogspot.com/2017/02/epul-sztalinvarosi-kikoto.html

https://4.bp.blogspot.com/-26QrI3A7qU0/WKS_KcjRgDI/

https://2.bp.blogspot.com/

ÉRTÉKTÁR

2018.10.12.

Rudnyánszky – Montbach kúria

Címe: 2400 Dunaújváros, Magyar utca 35-37.

Műemlék, azonosító 3610 (törzsszám 1582)

A mai Dunaújváros közigazgatási területén belül elhelyezkedő Pentelén találjuk a címbeli kúria épületét, amely valós gazda nélkül egyre romosabb állapotba kerül. Bár hasznosítására számos terv készült, eddig jelentős lépések nem történtek. A kúria és a területén lévő malom és gazdasági épületek eredetéről több forrást is találtam. Ezek néhol ellentmondanak egymásnak.

Montbach (Mondbach) avagy Frankl kúria. Pechaui Montbach Károly (át)építette 1830 körül de a helytörténeti adatok szerint itt áll már 1780-ban is és 1798-ban pedig a nagybirtokos Rudnyánszky-család tulajdonában volt. 1905-ben azonban már Frankl Zsigmond volt a tulajdonosa a volt gőzmalom a kúria mögött 1910 táján épült, áramot is termelt, (a helyi közvilágítás számára). A szomszéd területen működött (a Tesco felé) a Bakonyi-féle itallerakat, amely a 19. században a gőzmalomhoz kapcsolódó terület volt(? hogy ha csak 1910-ben épült). 2000 óta a malom üzemen kívl van, elótte a kúriát a malom irodaépületének használták. 2013-ban még állt a malom egykori „mázsaháza” és az akkori felmérés során megállapították hogy a malom kétemeletes épületének falai erősek, jó állapotúak és további másfél szint helyezkedik el a felszín alatt, ahol a egykor a gépészet volt. Az 50-70 méter hosszú pince óvóhelyként, a kúria hadikórházként is szolgált. Műemléki azonosító 3610 (törzsszám 1582). (infodunaujvaros.hu, duol.hu, jakd.hu ) - Fejér megye, Dunaújváros, Pentele? Óváros városrész, Magyar utca 33 35 37. számok

https://commons.wikimedia.org/wiki/

Őri Zoltán Névről, tervről, igényekről írásából a kúriára vonatkozó részeket idézem:

… A török idők előtt az egész földbirtok-komplexum a Paksi-család tulajdona volt. A török kiűzése után a teljesen megüresedett birtokot, ahol magyarok nem, csak rácok voltak, próbálták benépesíteni. Ennek során mivel a Paksi család férfiága kihalt leányágon Daróczi Katalin vezérelte a betelepítést. Majd lánya, Száraz Júlia következett, aki férjhez ment Rudnyánszky Józsefhez. Ők voltak azok, akik a további birtoktesteket összevásárolták a többi, szép számmal létező Paksi örököstől. A hatalmas birtok így Rudnyánszkyé lett. Székhelyük a nagytétényi Rudnyánszky kastély. Jobbágyaik köztük a penteleiek is, többféle szolgáltatással, többek között fuvarozással tartoztak a pentelei birtoktestek és a nagytétényi kastély mögött…. …1761. április 27-én, amikor az uraságok részéről osztály vala, megszűnvén Rudnyánszky egyedüli földesúr lenni a faluban, mert átvették birtoktesteiket a Csiky (Daróczy Rozália), Tahy és Jármy családok, valamint Száraz Erzsébet (férje Nicolatti Fülöp kapitány) és Száraz Tamás, a falu lakói az uraságoknak mindenféle keserves panaszaikat és súlyos terheket alázatosan deklarálták. 1798. július 1. a keltezése annak az összeírásnak, amelyet a vármegye megbízottai, Kreskay Gáspár és Gyürky Lipót készítettek a Rudnyánszky vagyonról. Ebben szerepel többek között: a 30. tételszám: Létezik egy épület, amely kincstári zár alatt van. Három szobát, egy konyhát és két hivatali helyiséget foglal magában. Hozzá tartozik a közvetlenül mellette álló melléképület, amelyben négy részre osztott baromfi-ólat, hat lovat befogadó istállót és kocsiszínt találunk három kocsi részére. A telek legfelső részében gazdasági épület készült disznóhizlaló, marha-karám, továbbá 20 igás ökör befogadására szolgáló istállóval. Ebben az épületben van az éléstár is a kb. 30 urna bort befogadó pincével. Íme tehát a pentelei kúria, amely az összeírás szerint már 1798-ban létezett. A falán szereplő tábla, amely szerint 1830-ban épült, félrevezető. Később, vásárlás során tudott benne részt szerezni Monbach Károly tanácsos is. Meg kellett alkudni a tulajdoni viszonyokban a Rosty családdal. Hagyományok szerint Montbachnál szállt meg Jelasich bán, midőn megvert seregével vonult vissza Budáról. A sereg két katonája meghalt, a penelei temetőben vannak eltemetve. Hol? Montbach tanácsos halála után a kúria az etre-karcsai Lukács család tulajdonába került. Övék volt még akkor is, midőn a malom felépült az udvarában. A család utolsó tagja 1928-ban halt meg.

https://www.duol.hu/hirek/nevrol-tervrol-igenyekrol-1628046/

Szabó Zsolt így ír erről a helyi hírlap hasábjain a Történelmi emlékek Penteléről című cikkében:

Pentele a török hódoltság előtt a Daróczy család tulajdonában volt. A török kiűzése után, I. Lipót 1703-ban az ősi családnak visszaadta a Pentelei birtokait. Daróczy István 1709-es halála után báró Száraz György és neje Daróczy Katalin, majd lányuk Julianna és férje, gróf Rudnyánszky József – aki a leghíresebb magyar barokk kastélyt a Nagytétényit is építtette – örökölte a vagyont és 1742-ben magyarokat telepített a faluba. Akkor tértek vissza a ma is itt élő Pentelei családok, a Hingyiek, Újbányiak, Tonkák, Matlagok, Nyuliak, Naszvadiak és az én őseim a Szabók is. Egy 1773-as adóösszeírás a lakóházakon kívül uradalmi házakat is említ e területen. Ezen urasági épületekben laktak a birtokos Rudnyánszky tiszttartói és számadói valamint cselédei, kocsisai. Amit mindenképpen tudni kell: a tényleges építők Pentelei iparosok és munkások voltak. Ez pedig a névadásra is feljogosít, ezért lehet Pentelei kúria is a műemlékünk neve. Az épületegyüttes második említése az 1798. július 1-jén kiadott kataszteri nyilvántartásban történt, amelyben a felmérés a Fejér vármegyei Rudnyánszky vagyonról készült. Ebben írnak egy majdnem kész épületegyüttesről, amit valamikor a XVIII. század közepén kezdtek építeni. A Kúriában az intéző lakott, mivel Rudnyánszkyék a már elkészült központi birtokukra, Nagytéténybe költöztek. Magtár, vendégfogadó, borkimérő, tisztviselők háza működött itt ekkor. Borospincéjüket a Tisza utcában építették. A következő birtokos Mondbach (más forrás szerint Montbach) Károly ezredes lett, aki egyes források szerint beházasodásával, más források szerint, vásárlással szerezte meg a Pentelei birtokokat. 1828-ban Károly fia – már báró – Mondbach Frigyes örökölte a családi vagyont, és 1830-ban ő építtette át a mai formájára a kúriát és teljes délre eső épületszakaszát. Amikor a szabadságharc elkezdődött Mondbach még a mi oldalunkon állt, majd az 1849-ben a levert forradalom után, Haynau jobbkeze lett és ő vezette a megtorlásokat a Mezőföldön. Ennek ismeretében az épület megnevezése Mondbach kúria nem helyes. Az 1910-es felvételen a mai „szovjet” emlékmű helyén, a korábbi Szentháromság téren római korabeli műemlékek voltak kiállítva a mai Dunaújváros Pentele városrészi területén (Fotó: Archív) 1860-ban már Lukács László lett a birtokos. Ő a meglévő díszkertet Angol formájú, épített kertté alakíttatta át, amelynek országos híre lett. 1905-ben a kúriát, Frankl Zsigmond vásárolta meg. 1910-ben egy részvénytársaság a kúria udvarán gőzmalmot létesített, az építtető Tóth János volt, az asztalos és fa-ipari munkákat Szabó István üknagyapán készítette. Az új ipari létesítmény munkát teremtett, valamit a közvilágítást is megoldotta Pentelén. Az államosítás után a rendőrség, majd a malmot újra beindító Termelőszövetkezet üzemeltette a kúriát. A rendszerváltás utáni évtizedben még dolgozott a Malomipari Zrt., dübörögtek esténként a malomszerkezetetek a szomszédomban. Aztán 1994-ben elhallgatott…

https://www.duol.hu/hirek/tortenelemi-emlekek-pentelerol-1621309/

dr. Virág Zsolt részletesebb kitekintést nyújt:

A település török idők előtti birtokosa a királydaróczi Daróczy család volt. Ennek utódai kapták meg a hódoltság elmúlta után, 1703-ban Pentelét I. Lipót királytól. Daróczy István 1709.ben hunyt el, a pentelei birtokot Katalin lánya és annak férje, Száraz György örökölték. Száraz 1731-ben bárói címet kapott. Szárazné 1742-ben bekövetkezett halála után a legidősebb Száraz lány férje, dezséri Rudnyánszky József kezelte a birtokot. Az ősi nemesi családból származó Rudnyánszky a Hétszemélyes Tábla bírája, aranysarkantyús vitéz volt. 1773-ban magyar bárói rangot kapott, ő építtette ki a ma látható formájában a nagytétényi kastélyt is. A települést Rudnyánszky József népesítette be 1743-44-ben katolikus magyarokkal. A XVIII. század közepén az övé volt Pentele kétharmada. Mivel a bárónak 13 gyermeke volt, a birtok fokozatosan aprózódott, fogyott, a század végén már csak Pentele egyharmada volt a bárói famíliáé. Pentelén a mai kúria elődjét minden bizonnyal a Rudnyánszky bárók építtették. Egy II. József-kori felmérésben már említés történt az urasági háznak nevezett kúriáról, melyet az intéző lakott, a magtárról, a borkimérésről, a vendégfogadóról és a gazdasági tisztségviselők házairól. Az 1780-as évek végére annyira leromlott az uradalom gazdálkodása, hogy a kezelést a királyi adminisztratúra vette át egy időre. Báró Rudnyánszky Józsefné Száraz Julianna bárónő 1808-ban hunyt el, ezután leszármazottjai 13 részre osztották fel az örökséget. A kúria későbbi tulajdonosa pechaui Montbach Károly is házasság útján szerzett Pentelén birtokot, a területen a nemesek száma a XIX. század elejére jelentősen megszaporodott.

A pechaui Montbach család 1791-ben kapott nemesi címet Ferenc személyében. A család két tagját honosították 1828-ban, a Dunapentelén birtokos Montbach Károly ezredest, valamint báró Montbach Frigyest. A legnagyobb pentelei birtokrész Montbaché lett a XIX. század első felében. A kúriát a ma látható formájában ő építette ki 1830 táján, klasszicista stílusban. Montbach 1848-ban a Vármegyei Bizottmány tagja lett, majd decemberben átállt a császáriak oldalára és 1849 áprilisáig közhivatalt töltött be. Montbach Károlynak egy fia volt, Sándor, a birtok és a kúria az ő kezére került. (1863-ban már biztosan Sándoré volt az uradalom.) Montbach Sándornak kilenc gyermeke volt, akik a pechaui és jungferndorfi báró Montbach nevet viselték, köztük Jenő és Imre a magyar bárói rangot is elnyerték 1913-ban, illetve 1917-ben. Később Frankl Zsigmond földbirtokos vásárolta meg a kúriát, 1905-ben már őt említették az épület és a birtok tulajdonosaként. Egészen 1945-ig lakta Frankl a kúriát.

Az épületről

Szabadon álló, földszintes, L-alaprajzú épület. Főhomlokzata 4+4+4 osztású, középen 4 ión oszlopon nyugvó, timpanonos portikusz áll. Az ablakokat toszkán fejezetű féloszlopok tagolják. Hátsó homlokzata 2+(3+A+3)+2 tengelyes, középen erősen előrelépő, timpanonos rizalit húzódik. Az ablakokat itt is toszkán fejezetű féloszlopok tagolják. a hátranyúló szárnyon 6 oszlopon nyugvó tornác húzódik. A bal oldali homlokzat 2+2 osztású. A kúriától balra, az útra merőlegesen áll az egykori istállóépület, mely szintén 1830 körül épülhetett. A kúria elé kerítést építettek, mely a portikusz oszlopait is magában foglalja.

Forrás: Dr. Virág Zsolt: Fejér megye kastélyai és kúriái 3. kötet, Castellum Novum, Bp. 2002. 50-51.p.

A kúria területén áll az egykori gőzmalom épülete is, amelynek külön története van. Íme:

A Magyar utcában található Gőzmalom 1907-ben épült meg a Rudnyánszki-Mondbach kastély kertjében. A régi penteleiek közül még sokan emlékeznek a Gőzmalom fénykorára, amikor olyan nagy forgalmat bonyolított – például a két világháború közötti időszakban –, hogy gyakran a helyi gazdák is a közeli dunaföldvári malomba jártak őröltetni. (1907-ben a Magyar utcában megépült Gőzmalom alapos felfordulást okozott a helyi és vízimolnár piacon. Az új technológia meghonosodása ugyanis a pentelei vízimalmok visszafejlődését és forgalmuk fokozatos visszaesését hozta. „Szabó Tamás: Pentele ezer éve” – a szerk.) A malom az óváros áramszolgáltatásában is nagy szerepet játszott, hiszen az itt termelt árammal világították ki hosszú éveken át a mai Pentele városrész egykori főutcáját. A malom túlélte a huszadik század sorsfordulóit. A második világégés idején óvóhelyként szolgált, az államszocializmus éveiben pedig főként az itt állomásozó szovjet csapatok őröltek benne lisztet. A legendárium szerint a malom a rendszerváltás idejében alig tízmillió forintért került magántulajdonba, ám 2000-ben végleg bezárta kapuit. A penteleiek szerint a malmot és a hozzá kapcsolódó kastélyt az eltelt évek során szépen, fokozatosan széthordták. Nem messze a Magyar úti malomtól működött egy kisebb malom is az 1900-as évek első évtizedeiben a Baracsi úton. Ezt magántőkéből emelte és működtette egy pentelei család. Szomorú tény, hogy 1944-ben itt volt a pentelei gettó: ide gyűjtötték össze, és innen vitték el a pentelei zsidó családokat.

https://www.duol.hu/hirek/dunaujvaros-venne-kezelesbe-a-magyar-uti-gozmalom-teruletet-1518816/

Szerkesztette: Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.10.12.

Az 1. sz. víztorony, Építők útja

Épült: 1951.

Magassága: 25 méter

Tárolótér térfogata: 1200 m3

GPS: 46.957673 - 18.942275

Egy kis történelem

1951. november 7-re készült el az I. számú víztorony. A maga 25 méteres magasságával az első épületek fölé magasodott. Az I. számú víztornyot az Építők útján az 1950-es évek elején kezdték el építeni. Az épület – funkciójából eredően is – kiemelt jelentőségű volt, amelynek építéséről így a korabeli lap is tudósított: „A víztorony építői túlteljesítették kongresszusi vállalásukat. Hét héttel a tervbe vett határidő előtt készítették el az állványozást 12 méternyi magasságig és a betonozást 8 méterig. Most valamennyien új vállalást tettek. Elhatározták, hogy április 4-re az állványt 16 méterre emelik és a 12 méteres szintig bebetonozzák. Május elsejére az állványzat kétszeres olyan magas lesz, mint most – hatemeletes, 25 méter hosszú. A víztorony építői be is akarták betonozni 25 méteres szintig.” Az elkészült, kör alaprajzú víztorony 1952. május elsején (a maga 25 méteres magasságával) a környező, Sztálinváros első épületei (így például a mai Vasvári Pál Általános Iskola és a hat 'kocka' épület) fölé magasodott.

Mivel ez az épület volt az akkori város legmagasabb pontja, a csúcsára vörös csillagot helyeztek. Ezt a csillagot mindig a város legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó brigádja gyújthatta meg. „Tíznaponként állapítják meg: melyik három brigád érdemelte ki ezt a kitüntetést. Ezeknek a brigádoknak nevét a víztorony tövében világító tábla hirdeti.”

forrás: Szabad Nép 1954. március 21. 2.

A csillagot a kormány döntésének értelmében 1989. október 20-án vették le: „pénteken reggel […] a - sokáig városunk szimbólumaként szereplő – régi víztorony tetején lévő, több ember magasságú csillagmonstrumot szerelték le.”

forrás:Dunaújvárosi Hírlap 1989. október 24. 3. l.

http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=2064

1989. október 20. A vörös csillag a porba hullott, Dunaújváros él tovább.

Érdekesség: Lőtornyot terveztek a tetejére, de ez a lőtorony sosem épült meg a dunaújvárosi víztorony tetején.

Ma az alsó szintek irodáknak adnak helyet.

Szakmai paraméterek:

Alacsony nyomású övezet (un. I-es zóna)

Nyomásviszonyok: 4-4,5 bar

Töltővezeték: NA 300 mm-es varrat nélküli acélcső

Ürítő vezeték: NA 350 mm-es varrat nélküli acélcső

A tárolótér két egymástól független medencetérre oszlik. A városi vízhálózat hossza jelenleg 124 km. Anyaga főleg öntöttvas és acél. Utóbbi években azokban csak KPE csővezetékek épültek a városban, Így ezek aránya folyamatosan növekszik. A bekötővezetékek anyaga nagyobb részt D 3/4� horganyzott acélcső az utóbbi években viszont a bekötések kizárólag D 25-32 KPE nyomócsővel készülnek. A vízelosztó hálózat két helyen a 62-es út és a város É-i határában kialakított átvételi pontokon csatlakozik a regionális rendszerhez. Az átvételi pontokon vízmérőhely, és városi rendszer visszadolgozását megakadályozó visszacsapó szelep került kiépítésre.

Szóládi Zoltán

Források:

http://egykor.hu/dunaujvaros/viztorony-sztalinvaros/835

http://www.dvcsh.hu/index.php?p=3_1_1

http://viztorony.hu/kereses/

Fotók: http://www.jakd.hu/index.php?p=gallery&gid=229

ÉRTÉKTÁR

2018.10.09.

Dunaújváros-Kisapostagi Evangélikus Társgyházközség temploma

Evangélikus egyház

Tervező: Nagy Tamás

Építészeti nívódíj: 2012.

Építtető: Dunaújvárosi Evangélikus Gyülekezet

Alapterület: ~175 m2 (templomtér)

Címe: 2400 Dunaújváros, Szilágyi Erzsébet út 34.

Ülőhely: 200 fő, állóhely: 60 fő

A templom a XX. században épült. A 2002-es Velencei Építészeti Biennálén szerepelt. Jó akusztikája és csodálatos megjelenése révén ismert. A vörös téglából épült (1994-1996), bazilikális kiképzésű, háromhajós templomhoz torony is kapcsolódik; a burkolat tégláját helyenként réz- és faelemek egészítik ki. Ezek az anyagok is a vörös szín egy-egy árnyalatát képviselik. Nagy Tamás dunaújvárosi evangélikus temploma a kortárs magyar építészet nem könnyen „irányzatosítható” példája. Nem mintha ne lehetne motivációit, szellemi erőtereit, stilisztikai értelemben vett eredetét firtatni, azonban maga a mű egységességében, eredetiségében nem hagy tág teret az elemző kategorizáló kedvének. 1996 pünkösdjén, szentelték fel a néhai szocialista város első templomát, Reisch György lelkész szolgálata idején, dr. Harmati Béla püspök és Káposzta Lajos esperes közreműködésével. Az Isten háza Nagy Tamás Ybl-díjas építész nagyszerű és méltán világhírű alkotása. „Dunaújváros különleges helyet foglal el a munkáim között. Különleges, mert az első templomtervezési megbízásom volt ez, és különleges azért is, mert Dunaújváros hosszú évtizedekig kommunista városnak volt elképzelve, ahol nem sok helyet hagytak a vallási életnek, templom tervezése pedig fel sem merülhetett. A rendszerváltás után azonban egyszerre négy egyház is elkezdett templomot építeni, és egy pályázat eredményeként az evangélikus templomot én tervezhettem.” (Nagy Tamás, építész)

Stermeczki András, építőmérnök-lelkész szemléletesen mutatja be Isten házát:

Ha az alaprajzát nézzük, akkor tojásdad alakot formál a templom, a parókia, a jurtaház és a kerítés, melynek szerves anyaga a kiégetett klinkertégla. A tojás belsejében található kis jurtaház az ifjúságé. Ebben a kis „csírában” ha élet van, akkor az egész tojásnak, az egész gyülekezetnek van jövője. A főhajó - mely a belső térben egy egészet alkot - oromfallal zárul, ami meghatározza a templom architektúráját. Bár a torony a legmagasabb az épületen, mégis inkább a homlokzat végpontjától vezeti a szemünket egy spirál vonalban az ég felől a földre. A hajó gerince ívesen hajlik az oltár felé lefelé – akár egy felfordított csónak gerince –, és a végén visszafordul a főhajó párkányán. Ez a vonal egészen a parókia széléig szalad, mely ott ismét kanyart vesz és a vápán siet vissza, hogy aztán ismét megforduljon és a „mellékhajó” ereszcsatornáján immáron az egész épületet megrajzolja ez az ív. Ám a légies firka itt még nem ér véget, hiszen a mellvéd falán forgolódik, majd a talajszintet elérve a kolumbárium támfalán folytatódik és a szem elől már rejtett föld alatti rámpán fejezi be rajzát. És ez csak egy részlet a szakrális épületegyüttes misztikájából. Immáron kellő kíváncsisággal közelítjük meg a bejáratot a rámpán. A templom és a parókia között gyalogosnyi rés nyílik a téglafalon, hogy a pallóból ácsolt rácsos kapu kinyíljon és a folyosón keresztül beléphessünk a „belső várba”. Ha ehhez napsütötte időben van szerencsénk, akkor egy igazi mediterrán udvar látványa tárul elénk. A mészkő burkolaton állva körbevesz bennünket a vörösen izzó téglafalazat, amely délen két m-ként, gyámpillérekkel megerősített, résekkel áttört várfalból (gyilokjáratból), azaz kerítésből áll, északon pedig fölöttünk tornyosul a homlokzat páratlan látványa. Jobbról a parókia belső homlokzata, balról a jurta ház köríves fala áll. Még mielőtt belépnénk a templomba, érdemes az erődtemplomokról és a magyar evangélikus templomépítészetről szólni. Ha ezt a három fogalmat szeretnénk ötvözni, akkor a dunaújvárosi evangélikus templom példaértékű. Ami köthető a magyar evangélikus templomépítészethez, az itt megtalálható. Nagy Tamás építész nem véletlen tette fel előadásaiban a kérdést: Csűrtemplom vagy katedrális? A dunaújvárosi evangélikus templom homlokzata sem nyílik utcafrontra, tornya nem a bejárat felett magasodik, az épület architektúrája nem hivalkodó, hanem inkább szervesen és szerényen követi a táj adottságát, a domborzat ívét. Ha a dunaújvárosi templomunk homlokzatára pillantunk, akkor ez a „csűrtemplom” jelleg is látszik. A keskenyen felsliccel nyílások, a homlokzat tagolása, a lőrésszerű kávákkal bélelt ablakok, a templomhajó egyszerű és homogén vonalvezetése, a nyitott, ragasztott faszerkezetű fedélszék, a díszítésektől mentes falak és a csarnokszerű tér mind erre a protestáns jellegre utal, amint a kapu feletti szemöldökfára vésett és összetéveszthetetlen felitat is ezt üzeni: ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK! Ezt követően léphetünk be a templomba, ha a míves bronzból készült hal formájú kilincset lenyomtuk, a vékony tokosztókkal tagolt kétszárnyú templomajtón. A templomtérbe térve az első, ami hatalmába keríti a csodálkozót, az a világosság. A felülről áradó fényesség szinte felemel. Bár szemmagasságban nem található nyílás, mégis úgy érezni, mintha a szabad ég alatt állnánk. A következő érzés a melegség. A templom tervezésénél elsődleges volt a szerves, természetes anyagok használata. Így a fa, az égetett agyag (tégla), a kő és negyedik elemként a fény a meghatározó. Ezek harmóniája, színük és formájuk egyaránt otthonossá teszik a teret. A látványt tovább fokozza a templomtér belső burkolatának praktikusan és játékosan kialakított formája, mely elsőre meghökkentő. A klinkertéglákat 45 fokban kiforgatták, így egy csipkézett csodás falfelületet kaptak, amely gyönyörűen van keretezve ugyanezzel a téglával futó sorokban rakva. A két oszlopban és 9-9 sorban elhelyezett tölgyfa padok között az oltártérig lehet menni. Perc áhítat után a kíváncsi ember mégis felléphet az oltárhoz, amely tágas és világos. A padok anyagával egyező úrasztala, a szószék, az ambó és a keresztelő medence Suba Mihály asztalos mesteri alkotása. Ezek mind pillanat alatt eltolhatók, hogy így egy nagy, egybefüggő teret kapjunk, pl. zenekarok vagy kórusok számára. A fehér, fröcskölt vakolatú oltártér apszisának tengelyében korpusz nélküli tölgyfakereszt van a falon. A karzat felett a legmagasabb a belső tér, mintegy 12 m, amely tiszta üvegfelület, csűrhöz hasonló térosztású keskeny ablakelemekkel. A karzat szintén tágas, parkettáján itt is elfér kórus és zenekar egyaránt. Itt található az egymanuálos orgona, mely istentiszteleti szolgálatra kiváló és kedves hangszer. A karzatról lépcső vezet le, amely ajtóval van elválasztva, így zavartalan a közlekedés. A karzat szintjéről nyílik az ifjúsági klubszoba, melynek tetőtere alatt könyvtár, számítógépterem, biliárd, csocsó, kényelmes fotel kismamáknak és az istentisztelet alatti kihangosítás található. A templom két oldalhajója külön belső egység. Keleten vannak a vizesblokkok folyosóval, melyek a templomtérből kis ajtón is megközelíthetők és az iroda. Utóbbiból, tengelyesen szimmetrikusan a sekrestyével, közvetlen az oltártérbe lehet belépni. Nyugaton található a gyülekezeti terem a boltöves gyámpillérek és nyitott fedélszék alatt. Ennek mobil válaszfala a templomtér felöli oldalon egy fenyőfa harmonika ajtó. A tér kiválóan alkalmas szeretetvendégségek, játszóházak, festmény és egyéb kiállítások, előadások rendezésére. Innen ugyanis könnyen megközelíthető a teakonyha és a vizesblokkok úgy, hogy a templomteret a sejtelmes kék fényt árasztó oldalajtókon és az előtéren keresztül elkerüljük. Ha a lépcsőházban lefelé indulunk, akkor két vendégszobára bukkanunk az alagsorban. Innen is ki lehet lépni a felszínre, de mélyebben, mint a belső udvar szintje. Itt üde aranyhalastó, játszótér és mini kalandpark található. Erről a szintről közelíthető meg az épületegyüttes kolumbáriuma is. A külső udvaron a másik irányban található a város Trianon Emlékműve országzászlóval. Minden év június 4-én megemlékezünk. Végül megérkeztünk az épületegyüttes másik főbejáratához, ahol egy márványtábla emlékeztet bennünket arra, hogy a templom 2012-ben építészeti nívódíjat kapott. Egyetlen öncélú díszítőelem sincs a templomon. elsősorban akusztikai szerepe van a burkolatnak, amely az évi tucatnyi koncert alkalmával jelesül szolgál. A téralakítás és térkapcsolatok, az anyagválasztás és a forma, statikai tartószerkezetek és a korszerű igények mind a funkcióról szólnak.

Szóládi Zoltán

Források:

http://nagyvofely.hu/dunaujvaros/templomok

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/dunaujvaros/evangelikus-templom-23223

http://sztalinvaros.htomi77.hu/dunaujvaros7.php

https://www.evangelikus.hu/dunaujvarosi-templom-20

http://hazai.kozep.bme.hu/hu/evangelikus-templom-dunaujvaros/#

ÉRTÉKTÁR

2018.10.09.

Rohonczi „ROHO” István: Lórántffy Zsuzsanna mellszobra

Bronz, mellszobor, mészkő talapzat

Elhelyezve: 2013. 10. 24.

Helye: 2400 Dunaújváros, Radnóti Miklós út 6. A középiskola melletti téren.

Állíttatta a Lórántffy Zsuzsanna középiskola tantestületének javaslatára Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Magas alapon gondosan kivitelezett, értékes köztéri alkotás az iskola „névadó” mellszobra. A szobor egyszer formálja meg a reformert és a kemény főnemesi asszonyt. A tradícióban rejlő megújulást is szimbolizálja. Az alkotás érdekessége, hogy Lorántffy Zsuzsanna egyetlen hiteles arcképábrázolása nyomán, az 1616-ból származó házassági nyomat alapján készült a mészkőtalapzaton álló, hatvan centiméter magas bronz mellszobor. A talapzaton motívumként helyet kapott a tulipán is, hiszen a legenda szerint a sárospataki kollégiumot felvirágoztató fejedelemasszony hozta el Magyarországra először ezt a virágot. A szoborállítás költsége nagyjából kétmillió forint volt.

Szerk.: Szóládi Zoltán

Források:

http://www.infodunaujvaros.hu/hirek/olvas/permalink:szobor-zsuzsannanak-dstv-videoval-2013-10-24-124910/

https://www.kozterkep.hu/~/21746/Lorantffy_Zsuzsanna_Dunaujvaros_2013.html

https://www.feol.hu/cimlapon/gyulnek-az-adomanyok-a-dunaujvarosi-lorantffy-szoborra-1129290/

Fotók: Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.10.09.

Fabó Éva Sportuszoda

2400 Dunaújváros, Építők útja 9.

Földrajzi koordináták: É 46° 57' 31", K 18° 56' 15"

Építés éve: 1977

A külső medencét és öltözőcsoportot épülettel dr. Weichinger Károly tervezte, a fedett medencét Péchy Imre.

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 2. állomása

Története:

1958. augusztus 8-án felavatják a Sztálinvárosi Sportuszodát.

A külső medence, a gyermekmedence, a külső öltözőcsoport a bejárati épülettel dr. Weichinger Károly műegyetemi tanár tervei alapján készült. 1968-ban adták át a lakosságnak használatra.

A fedett medence pár évvel később 1977-ben készült el, Péchy Imre tervezésével. Április 2. avatta fel a nagyközönség. Még ugyanebben az évben, 1977. decemberében Építészeti nívódíjat kapnak az uszoda alkotói.

1978-ban Ybl-díjjal jutalmazzák Péchy Imrét az uszoda épületéért. 1978. április. Cyránski Mária Sellő szobrát elhelyezték az uszoda előtt.

A versenymedence édekessége a változtatható fenékszintmagasság, valamint emelő-süllyesztő rendszere

Akkoriban uszodánk 20×50 méteres versenyuszodája az ország harmadik legnagyobb medencéje volt.

Az uszoda 1996-ban vette fel mai nevét, Fabó Éva, a tragikus sorsú dunaújvárosi úszónő után. A névadó ünnepség keretein belül felavatták Fabó Éva emléktábláját. Az emléktábla alkotója Fodor Sándor.

Az uszoda kapuja most is nyitva áll egy felfrissítő úszáshoz, vagy egy vízilabda mérkőzés megtekintéséhez. Ha csak éppen nem itt forgat Jennifer Lawrence (Vörös veréb – a szerk.).

Forrás: József Attila Könyvtár Helyismereti adatbázis

https://www.duol.hu/kultura/helyi-kultura/fabo-eva-sportuszoda-akkor-es-most-tortenelem-erdekesseg-2063349/

Horváth Tamás a várostörténeti blogjában így állít emléket az uszoda építésének és építőinek:

1977. április 2-án a hazai "létesítmény-jegyzékre" új név kerül fel: a dunaújvárosi fedett uszodáé. Azé a fedett uszodáé, amelynek építését két esztendővel ezelőtt, 1975. március 10-én kezdték meg. Az egyik elképzelés az volt, hogy a városi strand medencéjét befedik, hogy az úszásoktatás idejét kitolják a koratavaszi és az őszi időszakra is. Mivel a technikai feltételek megteremtése nehézségekbe ütközött (az öltözőket is "téliesíteni" kellett volna, és a jelenlegi helyéről áttelepíteni) kézenfekvőbb megoldásnak kínálkozott egy kisebb méretű, télen-nyáron használható tanmedence építése. A város kapott rá ajánlatot, és hamarosan sikerült is a szükséges berendezések egy részét beszerezni. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a tanmedence csak ideiglenes megoldás lehet, az igények ennél sokkal nagyobbak. A városi pártbizottság és a városi tanács ismételten megvizsgálta, hogyan lehetne a társadalmi erők mozgósításával egy minden igényt kielégítő, korszerű uszodát felépíteni Dunaújvárosban. Amikor azután minden részletre kiterjedően megvolt az uszodaépítés indításához a fedezet, amikor teljesen bizonyossá vált, hogy megvalósítható - s nem valamiféle "kalandos" vállalkozás lesz, akkor kezdődött meg a tervezés, majd pedig az építkezés. Két esztendő alatt - 1975-ben és 1976-ban - a város vállalatainak, intézményeinek dolgozói több mint háromszázezer órát dolgoztak társadalmi munkában a fedett uszoda építkezésénél. Földet lapátoltak, betont hordtak, zsaluzódeszkákat cipeltek, mikor mire volt szükség. Eszerint sorrendben a Dunai Vasmű, a 26. Építőipari Vállalat, a Papíripari Vállalat, a műszaki főiskola, Bánki Donát Szakközépiskola, a 316. sz. Makarenko Szakmunkásképző Intézet, a 340. sz. Építőipari Szakmunkásképző Intézet, a Beton- és Vasbetonipari Művek, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Hídépítő Vállalat, a DÉDÁSZ, a dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat, a dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek, a Vegyesipari Vállalat, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat, a Munkásszövetkezet végezte a legtöbb társadalmi munkaórát, de részt vett a munkákban számos más vállalat és intézmény is. Napi átlagban közel ötven fő dolgozott rendszeresen az uszodaépítésen. Ezek a vállalatok, intézmények dolgozói összesen 320 ezer társadalmi munkaórát töltöttek el a fedett uszoda építkezésén. Ennyit áldoztak arra szabadidejükből, hogy az impozáns létesítmény felépüljön. Dunaújváros testvérvárosának, Kommunarszknak is ott van a "névjegye", hisz nyaranta a kommunarszki főiskolások csoportjai segítették a társadalmi munkásokat Az összes érintett vállalatok kiemelt feladatként kezelték a dunaújvárosi fedett uszoda építését, s minden segítséget megadtak ahhoz, hogy rekordidő, huszonöt hónap alatt elkészüljön a létesítmény. Ez annál is inkább fontos volt, mivel az építkezésnek nem volt "generálkivitelezője", amely összefogta, szervezte volna a munkát, összehangolta volna az együttműködő vállalatok, az alvállalkozók munkáját. A műszaki irányítást szintén a Dunai Vasmű vállalta magára, s felállított egy operatív csoportot a munkálatok műszaki irányítására. Az ország harmadik 50 méteres versenymedencés uszodája a dunaújvárosi, amelynek érdekessége a változtatható fenékszintmagasság, valamint emelő-süllyesztő rendszere. 1977-ben készült el. 1996-ban felvette a két évvel korábban, tragikus hirtelenséggel elhunyt világbajnok könnyűbúvárúszó, Fabó Éva nevét. Tervezője Péchy Imre (1937-), aki 1978-ban e ház tervezéséért kapott Ybl-díjat. Az acélszerkezetű lefedés 42 méteres támaszközű, e szerkezet a Dunaferrt dicséri. Egyszerű, összefogott, jó arányú tömege, belső tereinek tiszta szerkesztési módja teszik ma is korszerű hatásúvá az épületet.

http://htomi77.blogspot.com/2015/04/szemelvenyek-dunaujvaros-tortenetebol.html

Fontosabb adatok:

Nyitott medencék: 50 m-es 8 sávos változó vízmélységű sportmedence áll egész évben vendégeink rendelkezésére. Télen ez a külső sportmedence sátorral van lefedve, így egész évben a zord időjárás ellenére is alkalmas sportolásra, vagy akár önfeledt kikapcsolódásra. Pancsoló medence 90 centiméteres vízmélységgel. A gyermekek ebben a medencében úszógumit, labdát és vízi játékokat is használhatnak. Fedett medencék: 50 m-es, 8 sávos, 180 cm mélységű sportmedence, amely osztható egy 33 m-es 8 sávos, 180 cm mélységű sportmedence, amely osztható egy 33m-es 9 sávos 180 cm mélységű és egy 16 m-es, 8 sávos medencerészre, melynek fenékrésze állítható 30, 60, 90, 125 cm mélységűre. A belső épületben található még a legalább 30 C hőmérsékletű tanmedence, amely gyógyúszás, vízitorna, gyermek úszásoktatás céljára áll rendelkezésre. Egy 400 m2-es márványlapos terület bálok, rendezvények lebonyolítására. A vendégek gondozott, füves napozóterületen pihenhetnek. A napozóterületen színpad felállítására is lehetőség van, így zenei, kulturális műsorok, magánrendezvények disco, kiállítások rendezésének céljára is alkalmas, természetesen a helyi rendelet előírásainak figyelembe vételével. A Fabó Éva Sportuszoda kiváló helyszín úszó, búvárúszó, vízilabda edzések és versenyek lebonyolítására, mivel a medencék és pályák nagy száma miatt mind a sportolók, mind a szórakozni vágyók zavartalanul megférnek egymás mellett. Ennek köszönhetően edzőtáborok rendezésére is lehetőség van.

https://dunaujvaros.hu/fabo_eva_sportuszoda

Szerk.: Szóládi Zoltán

Fotók:

http://egykor.hu/dunaujvaros/strand-sztalinvarosban/1003

http://www.fortepan.hu/

ÉRTÉKTÁR

2018.09.25.

Értéktár, Szobrok - Előszó helyett…

Az Értéktár Szobrok alcímet viselő gyűjtemény a Ma Kiadó, Székesfehérvár gondozásában, 1999-ben megjelent, Várnai Gyula – Gyöngyössy Csaba: Dunaújváros köztéri szobrai című mű folytatása. Az anno 143 szobrot, emlékművet, épületplasztikát, emléktáblát és műtárgymásolatot tartalmazó könyv megjelenése óta több alkotás is Dunaújváros köztereit ékesíti. Célom, ezek felkutatása és megmutatása volt. Ha úgy tetszik, a Várnai – Gyöngyössy munka folytatása, folyamatossá tétele, a létrejött alkotások minősítése nélkül. Ugyancsak nem volt célom a nyitvatartási időhöz kötött gyűjtemények bemutatása sem.

Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.09.25.

Dunaújvárosi Építészeti Emlékek Tanútja
Időutazásra hívnak a szocreál épületek

Dunaújvárosban nagyon jól nyomon követhetőek az ’50-es évektől kezdődően a ’80-as évekig bezáródóan létező építészeti stílusok. A város épületein szinte az összes XX. század második felében alkotó jelentős építész dolgozott. A belváros szocialista-realista stílusában egységes és egyedülálló épületegyüttesként jellemezhető. 2004 óta tematikus építészeti tanösvényként (ahogy emlegetik, szocreál tanösvény) az Európában egyedülálló műemlékek egy séta során megtekinthetők. A mintegy két és fél kilométeres, két óra alatt bejárható útvonal a szocialista-realista építészet történetét mutatja be.

http://www.regioregia.hu/index.php?hir_id=5282

Gyűjtőmunkám során több kisebb, nagyobb hibába botlottam. Magának a teljes tanútnak a leírását még az interneten sem lehet megtalálni, illetve hosszas kutatást követően két forrásból illesztettem össze. Hibásan. Aztán a Tourinform irodát felkeresve kértem róla ismertető anyagot, amelyet végig sétálva (és meggyőződve állításomról), szintén hibásnak találtam. Például a 17. állomás magát a Duna-partot jelöli meg, tele szocreál szoborral. Pontatlanul. A Duna-part nem az 1950-es, ’60-as években épült ki mai formájában, illetve a partfalomlás, -csuszamlás után alakították lépcsőssé. Területén egyetlen szocreál szobor sem található. Aztán a 15. állomás az Óvoda, maga a rejtély. Aztán a Vasmű út 32. önmaga képtelenség, hiszen a fő utcánk páros oldala csak 16-os számozásig tart. A jó szám valószínűleg a 37. lehet. Itt találhatjuk az információs táblát is. A Tanács út 3. címnél nem ártana a mai nevet: Erkel kert 3. feltűntetni. Csakúgy, mint az egyetem és a kollégiumának épületénél a mai elnevezést, hiszen jobban beazonosíthatóak lennének, pláne egy városunkba látogató idegen számára. Aztán már csak kötekedésként teszem hozzá, hogy néhány helyen nem található már meg a tábla (uszoda, Görbe u., Vasvári iskola). Sajnálatos az is, hogy több ikonikus épület kimaradt a 33 állomásból, elég csak a vasútállomás, a kikötői épület, vagy a már említett Vasmű út 16-ra gondolni. Persze, tudom, nem a belváros részei. De a főposta épülete, vagy a Dózsa György út az. Nos, Kedves Olvasó, Értéktárunkban immáron a teljes tanútat végigjárhatja, sőt, több reprezentatív épületet és építészeti érdekességet is bemutatunk.

Szóládi Zoltán

A Tourinform iroda által kiadott állomáshelyek:

1. Vasmű tér 1-3., Dunai Vasmű, ma ISD Dunaferr; épült 1955-ben; tervezője Lauber László, Szendrői Jenő, Salamon István
- a korai szocreál stílusú épület még magán viseli a modern építészet célszerű racionalitását- itt látható Domanovszky Endre 13 alakos, vasipari munkásokat ábrázoló freskója

2. Fabó Éva Sportuszoda; épült: 1977-ben; tervezte Péchy Imre
- építészeti stílus: modern

3. Görbe u. 2/a.; épült: 1953-ban; tervezője Schall József
- modern, szocreál átalakításokkal

4. Kossuth L. u. 27/A
Épült: 1951-53. Építészeti stílus: szocreál, jelentős művészettörténeti értéke a Medveczky Jenő által tervezett sgrafittó.

5. Vasvári Pál Ált. Iskola

6. Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza; épült: 1952-53-ban; tervezője Kiss Dezső
- 2000-ben Rombauer Gábor tervei alapján átépítették és bővítették. A szocreál stílusú épület kupolájában látható a V. Gács György által tervezett János vitéz című üvegmozaik.

7. Üzletház; épült: 1952-ban; tervezője Vági Oszkár
- stílusa modern és a szocreál közötti átmenet- művészettörténeti jelentőségű dísze az Iván Szilárd által tervezett színes mozaik

8. Május 1. u. 7.; épült: 1950-ben; tervezője Schall József
- stílusa modern, korabeli elnevezése: kisbivaly

9. Május 1. u. 1.
Épült: 1950, tervező: Schall József. Építészeti stílus: modern 1. periódus, a város 1. végleges épülete, a korabeli elnevezése: kocka.

10. Május 1. u. 2.; épült: 1950-ben; tervezője Schall József
- stílusa modern, korabeli elnevezése: nagybivaly

11. József A. u. 9.

12. Babits M. u. 9.
Épült: 1950-51, tervező: Schall József. Építészeti stílus: átmenet a modern 1. periódus és a szocreál között, kultúrtörténeti érdekesség a bejárat fölötti magyaros, népies mozaik díszítés, a korabeli elnevezése: sávház.

épült: 1950-51. tervező: Schall József, építészeti stílus: modern 1. periódus, korabeli elnevezése: csontház

13. Vasmű út 23.; épült: 1953; tervezte: Weiner Tibor, Bakos Béla, Tiefenbeck József
- a szocreál épület kultúrtörténeti érdekességei a népi építészeti jegyeket hordozók kovácsoltvas erkélykorlátok

14. Gagarin tér 15.
Épült: 1953, tervezők: Weiner Tibor, Bakos Béla, Tiefenbeck József. Építészeti stílus: szocreál.

15. Óvoda
Épült: 1953, tervezők: Csorba Dezső, Medvedt László. Építészeti stílus: szocreál.

16. Móricz Zs. Ált. Isk.
Épült: 1953, tervező: Zilahy István. Építészeti stílus: szocreál.17. Duna-part

17. Duna-part; a sétányon több szocreál szobor látható???

18. 1. sz. Rendelőintézet.; épült: 1952-ben; tervezte: Ivánka András
- a kör alapú épület stílusa átmenet a modern 1. periódus és a szocreál között

19. Vasmű út 37(-41).; épült: 1952-53-ban; tervezte: Zilahy István??

20. Dózsa Mozi; épült: 1952-53-ban; tervezte: Szrogh György
- átmenet a modern 1. periódus és a szocreál között

21. Vasmű út 39.

22. Vasmű út 41.

23. Vasmű út 10/a

24. Intercisa Múzeum; épült: 1951-ben; Weiner Tibor és Malecz Erika tervezte szocreál stílusban

25. Városháza; épült: 1960-as évek második felében; tervezte: Baranyai Ferenc
- a modern stílus 2. periódusának képviselője

26. Széchenyi park 6.; épült az 1950-es évek végén; tervezte: Balla József
- Magyarország első panelépülete, a modern stílus 2. periódusát képviselő ház kísérleti panelépület

27. Tanács út 3., ma Erkel kert 3., épült: 1951-53. tervező: Vajda Andor, építészeti stílus: szocreál

28. Táncsics M. u. 1/a – ma: Dunaújvárosi Egyetem főépülete, épült: 1951-53, építészeti stílus: szocreál

29. Táncsics M. u. 3/a, épült: 1951-53, építészeti stílus: szocreál

30. Dózsa Gy. u. 33. – ma: a Dunaújvárosi Egyetem kollégiuma, épült: 60-as évek, építészeti stílus: modern 2. periódus

31. Semmelweis u. 5., épült: 1950-53, építészeti stílus: szocreál

32. Bocskai u. 2/a Bocskai u. 2.: épült: 1950-55; építészeti stílus: szocreál; kultúrtörténeti értéke: Farkasvölgyi István által tervezett többszintes sarok-zárterkély

33. Bocskai u. 1/b Bocskai u. 1/a: épült. 60-as évek; építészeti stílus: modern 2. periódus; a korabeli elnevezése: papagájház

Más listákon volt:

Babits u. 9.
Épült: 1950-51, tervező: Schall József, építészeti stílus: modern 1. periódus, a korabeli elnevezése: csontház.

ÉRTÉKTÁR

2018.09.25.

Rohonczi „ROHO” István: II. János Pál pápa mellszobra

Bronz mellszobor, süttői mészkő talapzaton.

Elhelyezve: 2010. 05. 18.

Helye: 2400 Dunaújváros, a Krisztus Király-főtemplom előtti II. János Pál pápa tér 1. sz. alatt.

Koordinátái: 46° 58′ 03.44″ N, 18° 55′ 59.33″ E

Az eredetileg Ikarusz tér nevet viselő közterületet 2005-ben nevezték át az akkor elhunyt katolikus egyházfő tiszteletére. II. János Pál pápa születésének 90. évfordulóján.

Az ünnepségen elhangzott a lengyel himnusz, majd II. János Pál Mosolyod című versét Pálvalvi János tolmácsolta. Eztán dr. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere emlékezett meg II. János Pál pápáról. A szobrot Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök leplezte le egyházi szertartás keretében. A műnél Farkas P. József, a Karol Wojtyla Barátság Központ (Kecskemét) vezetője, Modrzejewska Ewa, a Dunaújvárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetője valamint Marcin Sokolowski, a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének konzuli osztályvezetője mondott beszédet. A Dunaújvárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat és a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központ képviselői közösen helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatánál. Az eseményen részt vett a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének Konzuli osztályvezetője, Marcin Sokolowski, aki a Szentatya szülővárosából (Wadowicéből) hozott földdel érkezett, s elhelyezte azt a talapzat mögötti virágágyásban. Az emlékszobrot megáldotta Spányi Antal, székesfehérvári megyéspüspök és Leszek Kryza, a Lengyel Perszonális Plébánia vezetője is.A dunaújvárosi kötődésű Rohonczi István (ROHO) művész-tanár által elkészített bronzszobor avatási ceremóniája több dunaújvárosi vállalkozás segítő összefogásával valósulhatott meg, az ÖKO-SPRINT Környezetvédő és Környezetépítő Kft. koordinálásával. A szoboravató ünnepség – a két kelet-közép-európai nemzet barátságának jeleként is – a magyar himnusz eléneklésével ért véget. Ezt követően "Karol Wojtyla terített asztala" – jótékonysági ebéd keretén belül, az ötlet szintén Kecskemétről származott - várta a résztvevőket: az ünnepség vendégeit és az arra rászorulókat a templom melletti parkolóban felállított sátorban.

Szerk.: Szóládi Zoltán

Források:

https://www.kozterkep.hu/~/10743/II_Janos_Pal_papa_mellszobra_Dunaujvaros_2010.html

http://www.magyarkurir.hu/hirek/felavattak-ii-janos-pal-papa-szobrat-dunaujvarosban

https://ujember.hu/a-remeny-es-az-elet-hirdetoje/

http://wojtyla.hu/s_!news/i__80/i__8284

ÉRTÉKTÁR

2018.09.25.

Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza

Épült: 1952-53.

Címe: 2400 Dunaújváros, Bartók Béla tér 1.

GPS: 46.960430 - 18.939332

Tervezte: Kiss Dezső

Statikus: Bartha Tibor

Belsőépítész: Minári Pál

A bővítés tervezője: Rombauer Gábor (2001)

Stílusa: szocialista realista

Kupolájában látható a V. Gács György által tervezett János vitéz című üvegmozaik

Az emeleti mellvéd domborműveit (Művészetek, Tudomány, Művelődés) Csúcs Ferenc alkotásai díszítik, 1953

Beépített alapterülete: 1408 m2

Az Építészeti Emlékek Tanútjának 6. állomása

A története:

1953. december 31-én adták át Sztálinvárosban a Bartók Béla Kultúrházat. Alapvető feladata a Vasmű és a város építésén dolgozó és már itt élő munkások művelődésének, kikapcsolódásának biztosítása volt. Első működtetője a Sztálinvárosi Szórakoztató Vállalat.

Az első 20 esztendőben befogadó intézményként működött: zenei, színházi előadások sokasága és igen vegyes színvonala jelentette a munkát. A helyi erőkből klubok, szakkörök alakultak. Kiemelkedő és országos hírnevet is szerzett színjátszóegyüttese volt az OSTOR, amely 1960-63-ban működött Ősz Ferenc újságíró vezetésével. 1973-ban állt be fordulat a ház tevékenységében, ekkor már Bartók Béla Művelődési Központ a neve. Ebben az évben már saját bemutatóra készültek. Úttörő kezdeményezés volt, a lelkesedés, a tenni akarás hozta létre

2000 nyarán mintegy háromszázhatvanmillió forintos beruházással megkezdődhetett az épület felújítása. Vadonatúj, klimatizált, akusztikusan megtervezett, emelkedő nézőtér, forgószínpad, a legmodernebb digitális fény és hangtechnika, kultúrált öltözők jellemzik a tizenhárom hónapos munka eredményeként megvalósított, a kor követelményeinek megfelelő színházat. F: bartokszinhaz.hu
Művelődési ház ma Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza.

http://egykor.hu/dunaujvaros/326

Szakszemmel:

Az irodalomban eddig tévesen Zilahy Istvánnak tulajdonított épületet Kiss Dezső (VÁTI) tervezte. Az első terv-variációt még 1951 novemberében készítette, statikus tervezője Bartha Tibor volt. A módosított tervek 1952 júniusában készültek el, az épület átadása 1953. december 31-én volt. A játékszoba elmaradása miatt az alaprajz már nem kereszt alakú. A szabadtéri színpad az épület déli végfaláról átkerült a tágasabb Petőfi liget felőli homlokzatra, mert az épületet 10 m-rel meghosszabbították. A belsőépítészeti részleteket Minári Pál tervezte. Az 1951 júliusában készített tervezési programban még kultúrotthonként szerepelt, de a Fő térre tervezett városi kultúrpalota nem épült meg. Aszimmetrikus homlokzati kiképzését az indokolta, hogy a főbejáratot a Babits Mihály utca tengelyébe állították, az épülettömbbel viszont a Bartók Béla tér nyugati térfalát kellett lezárni. 2001-ben Rombauer Gábor (Térműhely Kft.) tervei alapján a liget felőli kolonnádot beüvegezték, és a színháztermet is átalakították.

Két funkcionálisan is elkülönülő épülettömbből áll, tagolása és homlokzatképzése a lakóházakénál ünnepélyesebb. Beépített alapterülete 1408 m2. Szerkezetek: a magasabb, 2 szintes csarnok rész vasbeton vázas, keretszerkezetű, rendszerbe foglalt alátámasztásokkal és tégla kitöltőfalakkal. A főbejárat és a kolonnád oszlopsora téglából falazott, kőburkolatú. Az előcsarnok vasbeton oszlopai műmárványozottak, a kétkarú lépcső a jobb traktusba került. A színháztér erkélye az emeleti előcsarnokból közelíthető meg, az előcsarnok a félgömb-kupolás felülvilágítón kapja a fényt, felette nyolcszögű lanterna. A félgömb üvegablakait Petőfi Sándor János vitéz-ének jeleneteiből Z. Gács György komponálta (1953-55). Az 1 szintes színházi rész, valamint a 2 szintes irodarész téglavázas. A belső térben műmárvány oszlopok és kőburkolatok uralkodnak. Főhomlokzata aszimmetrikus szisztémájú, a timpanonos bejárati portikusz kiugrik a főhomlokzatból, a két szintet átfogó oszlopok kannelúrázottak, kompozit fejezetűek, mögötte a szélfogó teljes szélességében nyílnak a bejáratok. Az emeleti erkély-mellvéd lapját három szignált dombormű a Művészetek, Tudomány és Művelődés allegorikus ábrázolásai díszítik – Csúcs Ferenc, 1953. A színházi szárny szakasza 9 tengelyes, a tengelyeket félpillérek választják el, keskeny ablaknyílásokkal. A Petőfi liget felőli homlokzat a színházterem szakaszán enyhén visszalép a homlokzat síkjából, eredetileg kolonnádos volt, melyet beüvegeztek. Tagolása azonos a főhomlokzatéval, annyi eltéréssel, hogy a két szélső és középső tengelyben ajtó nyílt. A 2 szintes épületrész homlokzati szakasza 8 tengelyes, az 5. tengelyben bejárattal, az emeleten erkéllyel. A szabadtéri színpad szakaszán a homlokzat fülkés, a fülkét oszloppár keretezi, középen kétszárnyú kapu, felette körablak. A fülkét elfalazták, de a homlokzati tagolást átvették. A véghomlokzatok közül az északi 7, a déli 9 tengelyes. A homlokzatokat 3 részes triglifes, konzolosan alátámasztott, klasszikus párkány zárja le, párkánymagassága 10,2 m. A nyílások egyszerű tagolású kőkereteléssel készültek.

Az átalakítás ellenére is jól őrzi egyéni szocreál karaktrét.

Forrás:

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007, 17-19.p.

Szóládi Zoltán

Fotók:

https://mult-kor.hu/65-eve-indult-sztalinvaros-epitese-20150501

http://www.fortepan.hu/?view=query&q=duna%C3%BAjv%C3%A1ros&img=57639

https://retropolisz.com/2018/02/17/dunaujvaros-moderntol-modernig-a-szocrealon-at-i/

https://dunaujvaros.hu/dunaujvarosi_kultura

http://egykor.hu/dunaujvaros/326

https://www.theatre-architecture.eu/en/db/?theatreId=169&detail=attachement

http://htomi77.blogspot.com/2014/12/szemelvenyek-dunaujvaros-tortenetebol.html

ÉRTÉKTÁR

2018.07.06.

Vasmű út 10/a. 12. 14.

Épült:1963.

Tervező: Baranyai Ferenc

Építészeti stílusa: modern 2. periódus

Átépítés-bővítést tervezte: Juhász Péter 1995-ben

Az építészeti emlékek tanútja: 23. állomása

A valóságban 1959-ben kapta a megbízást a Sztálinvárosi Tervezőiroda a pártház főút felőli „eltakarására”. A beépítési terv három egyedi, földszintjén üzletsorral összekapcsolt pontház, és egy átjáró híddal hozzákötött sorház építését írta elő. Az épületek tervezését Baranyai Ferenc végezte, az engedélyezési tervek 1961 márciusára készültek el. Az üzletek és szolgáltató helyiségek belsőépítészeti tervét szintén Baranyai végezte, az épület végül 1963-ra épült meg. Az együttes Dunaújváros központjában található, a főút mentén, a volt pártházat (ma Intercisa múzeum – a szerk.) oldalról és hátulról határolja. Egyedi tervezésű, három, földszintjén üzletsorral összekapcsolt pontház, és egy híddal hozzákapcsolt, függőfolyosós sorház alkotja. A híd alatt szintén közút fut, tehát a pontházak mintegy „szigeten” kaptak helyet. A város hosszú főútján ez volt az egyetlen hely, ahol a közutak között park helyett lakóház kapott helyet. A Vasmű út felől megfigyelhető, hogy a házakat két nagyobb geometriai elem, egy álló és egy szélesebb, fekvő hasáb alkotja. A négyemeletes, ötszintes épületek egymás hasonmásai. A pontházakban szintenként 2-3 lakás található. A legfelső szinteket műteremlakások foglalják el mosókonyhával és szárítóval, így ezen az oldalon hatalmas panoráma ablakok kaptak helyet. A négyszintes pontházak álló téglatestét a földszinten kötötték össze, a sorházhoz az első szinttől a negyedikig tartó híd kapcsolja a sarkon lévő épületet.

A pontházak közötti térbe épült be a Kortárs Művészeti Intézet, sajátos hangulatot adva a modern épületnek. Az Intézet a pontházak közti összekötő helyiségeket és a pincét foglalja el. Balról jobbra haladva, az első és a második pontház között eredetileg is beépített műterem volt (Uitz terem – a szerk.), a második és a harmadik között viszont egy átjáró, amit csak a kilencvenes évek elején alakítottak át. Mai állapotában az átkötő helyiségek panorámaablakos kiállító-helyiségként szolgálnak. A két kiállítóterem között egy kávézó is üzemel. Az intézet főbejárata a második és harmadik pontház közé esik. Szemből nézve egy átlós pengefalat láthatunk, amely középen szétválik, mintha „beleállt” volna valami a bejáratba. Az üvegajtós bejárat előtt félkörívesen, koncentrikus (fél)köröket leírva vezet egy lépcső a pinceszint felé. Ahhoz, hogy teljesen lejussunk, át kell lépnünk a pengefal nyílásán. Az átépítést Juhász Péter helyi építész tervezte 1995-ben. A sorház függőfolyosós, mely a lépcsőházi tömbből, vagy a sarkon lévő pontházból az összekötő hídon keresztül közelíthető meg. A lakószintek alaprajza azonos, szintenként 9-9 lakás kapott itt helyet. „Az összekötő híd járólemezeit konzolosan két, műkővel burkolt vasbeton láb támasztja alá, északi oldala üvegezett, déli oldala nyitott, a lépcsőházi ablakoknál is alkalmazott műkővel burkolt, előregyártott vasbeton bordák tagolják, csakúgy, mint a függőfolyosót.” (Barka Gábor – Fehérvári Zoltán – Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi Építészeti Kalauz 1950-1960, 96.)

Az azóta bekövetkező változások:

2011-ben lezárták először az autós, majd a gyalogos forgalmat az összekötő híd alatt. 2013. április 25-én határozatot hozott a városi közgyűlés, mely szerint 15 millió forintot szavaztak meg az átjáró elbontására, és az átjárót lebontották. Habár a fent említett épületegyüttes nem áll sem műemléki, de még csak helyi védettség alatt sem, a város építészeti emlékeit felvonultató Építészeti emlékek tanútjának 23. állomása, tehát szerves része a városképnek.

Forrás: http://oroksegfigyelo.blog.hu/2014/04/09/megujulo_varoskozpont

Fotók: Alex Martin, Kálmán Viktor, Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.06.08.

DÓZSA MOZICENTRUM (DÓZSA GYÖRGY FILMSZÍNHÁZ)

Épült: 1951.

Tervező: Szrogh György

Statikus tervező: Bartha Tibor

Építészeti stílusa: átmenet a modern 1. periódus és a szocialista-realista között.

Az építészeti emlékek tanútja: 20. állomása

Dunaújváros belvárosában található a Dózsa Mozicentrum, régi nevén Dózsa György Filmszínház. Építése 1951. május 2-án kezdődött, és 1951. december 20-án adták át. A következő évben még a karzaton dolgoztak, teljesen csak 1952 novemberére fejezték be. Napjainkban is fontos kulturális központként üzemel - kiállításoknak, koncerteknek és rendezvényeknek ad helyet. Az épület előtti tér pedig igazi központi találkozó és pihenőhely. Az 1600 négyzetméter alapterületű épületet több más építész mellett Szrogh György tervezte (aki 1953-ban Ybl-díjat is kapott elsősorban ezen épületéért). A szocreál stílusú épület az ország akkori legkorszerűbb „mozipalotája” volt, fűtő-hűtő-szellőztető rendszere egyedülálló. A rendelővel szemközti harmonikus szocreál tér hangsúlyos épülete uralja, egyben lezárja a teret. Ez az impozáns méretű, szimmetrikus, szép arányú ház szintén az átmeneti periódus jellegzetes, fontos példája. Tiszta tömege, racionális elrendezése, előcsarnokának magas üvegfala a modern építészethez áll közel, de az előcsarnok keresztbordákkal tagolt mennyezete, gazdagabb rajzolatú korlátai, hangsúlyosan kiemelt kapuzata közelít a szocreál igényeihez. Ezt az alkotást is örömmel nyugtázták a modern építészet hívei, hiszen ebben a korban például a skandináv építészet is él a hasonló eszközökkel, ugyanakkor építészeti értékei alapján a szocreál tábor is el tudta fogadni. A „Megvédjük Cáricint” című szovjet filmmel avatták fel ünnepélyesen. Az átadáson jelent volt az akkori népművelési miniszter, Mihályfi Ernő is, akitől a sztálinvárosi tanács nevében Berecz Bertalan, a végrehajtó bizottság elnöke vette át a filmszínházat. Az építkezést Sztálin 72. születésnapjának tiszteletére indított munkaverseny keretében indították. A vetítést 1952 szeptemberétől a Mokép szervezte. 1953-ban az épület elé két darab díszkandelábert tervezett Horváth Sándor. Lohr Ferenc 1954-ben tanulmánytervet készített az akusztikai hibák kiküszöbölésére. Ennek kapcsán 24 db hangelnyelő készült a proszcénium köré. 1962-ben már szélesvásznú moziként működött. (2012-ben pedig városi összefogással lehetővé vált a nagyteremben a digitális vetítés.) Az épület többi részét, helyiségeit többféle célra hasznosították. A szocializmus évei alatt a kisebb helyiségeket politikai célokra használták. Működött itt a Hazafias Népfront és a KISZ irodája is, de heti rendszerességgel volt Filmklub is.

1995-ben Kegyes Csaba tervei alapján a mozi oldalát bővítették, tervei alapján sörözőt alakítottak ki az oldalában. 1998-ban Kattári János a galéria leválasztásával Jazz Klubot tervezett. Az épület oldalában 2004-ben megnyitotta kapuit a Geronimo Pub, hogy néhány év multán bezárjon. A galérián biliárd klub működött éveken át. Majd megnyílt a videómozi és a kamaraterem, ahol művészfilmeket vetítettek, aztán 2016 szeptemberétől itt is áttértek a digitális vetítésre. 2011-ben az előcsarnok galériáján megnyitotta kapuit a Galéria Jazz Klub, mint kiállítótér és koncertterem. 2018-ban Európai Uniós forrásból mintegy 632 millió Forint értékben energetikai felújításokra kerül sor. A mozi épülete (a rendelőintézettel egyszerre) a kulturális miniszter 2004. április 13-i rendeletével műemléki védettséget kapott, környékét pedig műemléki környezetté nyilvánította. További érdekesség: hogy a Dózsa mozi mellett 1951-ben nyílt meg a városban két másik mozi is: február 21-én a faluban (Dunapentelén) a Szabadság Filmszínház és augusztus 17-én a Vasmű szabadtéri mozija. Ezen intézmények közül 67 év elteltével már csak a belvárosban lévő centrum maradt meg eredeti funkciójában.

Szóládi Zoltán

Források:

https://dunaujvaros.hu/az_otvenes_evek_epuletei)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1ros_(Duna%C3%BAjv%C3%A1ros)

https://dunaujvaros.com/hirek/201412/dozsa_mozi_ujabb_szuletesnap

http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=1635

http://htomi77.blogspot.com/2017/12/77-sztalinvarosi-mozipalota-atadasanak.html

https://www.duol.hu/cimlapon/nyit-a-galeria-jazz-klub-1060376/

http://retropolisz.blogspot.com/2012/10/dunaujvaros-i-belvaros.html

Barka Gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre: Dunaújvárosi építészeti kalauz 1950-1960, DMJV Önkormányzata, 2007

ÉRTÉKTÁR

2018.04.27.

MUKI, a kisvonat

Muki „névjegye”:

Neve: Muki gőzmozdony

Típusa: 600 milliméteres nyomtávolságú, kétcsatlós, szertartályos gőzmozdony.

Pályaszáma: 285-001

Készült: 1894-ben, készült a berlin-drewitzki Orenstein & Koppel gyárban (67-es gyári számmal).

Megtalálható: Dunaújváros központjában, a Kossuth Lajos utca és kis Vasmű utca és Vasmű út sarkán.

Koordinátái: 46° 57′ 45.09″ N, 18° 56′ 32.53″ E

Töredékek Muki történetéből:

A kismozdony előbb gróf Almássy Dénes Gyulavár-Gyula közötti keskeny vágányú iparvasútra került. A húszas években pedig, I-es pályaszámmal a Magyar Föld Uradalom sarkadi üzemében teljesített szolgálatot. Később zakatolt a Rácz-féle kotróvállalatnál, majd az ötvenes években az Ózdi Kohászati Üzemeknél szolgált. Muki az úttörővasút mozdonyaként az első hivatalos útját 1958. május 1-jén tette meg az új városi vidám parkban.

Muki monológja:
Muki vagyok egy kis vonat. Milyen név az egy vonatnak, hogy Muki? Nem tudom. Engem mindig így hívtak. A barátaimat meg Thomasnak, Percynek, Mollynak, ők is gőzmozdonyok. A Berlin-drewitzi Orenstein&Koppel gyárban 1894-ben, 600 milliméteres nyomtávolságúra épült kétcsatlós, szertartályos gőzmozdonyként „születtem”. A mozdonyoknál nincs gyerek, vagy felnőttkor, én mindig gyerek maradok a méreteim miatt. A mozdonyoknál nem tilos a „gyermekmunka”! Azt nem tudom, hogy kerültem Magyarországra, de azt tudom, hogy húztam a terhet Gyulán, Miskolcon, és Ózdon is, szenet, vasat, vagy amit kellett. Aztán 1958-ban elhoztak ide Sztálin városba, és fel is újítottak a Dunai Vasműben. A vidámparkban én lettem az úttörővasút! Na, az volt ám a szép idő! A gyerekek ezrével utaztak rajtam, és az általam húzott kocsikon. Azokat a sikításokat, visításokat, nevetéseket soha nem felejtem el, életem legszebb négy éve volt. Aztán koholt vádakkal 1962-ben félre állítottak... Majd az idő múlásával kiállítási tárgy lettem egy vakvágányon. Először untam, de aztán jöttek a gyerekek, jöttek és jöttek. Másztak, csúsztak, kiabáltak, meséltek, énekeltek rajtam – őrült jó volt, az is kb. 40 évig. Aztán egyszer csak „Csönd” – egyedül maradtam – féltem, a barátaim is eltűntek. Értéktelen, öreg, szomorú ócskavasnak éreztem magam, már azt hittem, itt a vég, pedig most vagyok 120 éves, a mozdonynál ez még nem öreg kor. Van még itt valaki ebben a városban, aki ennyi idős? Egyszer csak valami megváltozott! Emberek jöttek, mentek, és nagy dolgokat terveztek. Megsimogattak, és ígérték, megmentenek, mert én hozzánőttem ehhez a fiatal városhoz. Igazi dunaújvárosi lettem! Láss csodát, jött egy daru – a Muki repült is! „Megmasszírozták”, lecsiszolták, lefestették az elrozsdásodott testrészeimet, új elemekkel is gazdagodtam. Aztán egy vidám, őszi napon ide kerültem erre a szép helyre! Azóta újra gyerekzsivaj és szeretet vesz körül! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek. MUKI MEGMENEKÜLT! O.Cs.

Muki újraéledése:

Orosz Csaba, a Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltóság parancsnokának kezdeményezésére egy ún. Muki-projekt jött létre, amely keretében széleskörű összefogással felújították és kiállították az egykori dunaújvárosi vidámpark úttörővasútjának mozdonyát. A munkálatok több vállalat és vállalkozás segítségével valósultak meg, valamint a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola diákjai és szakoktatói végezték, több mint 7000 munkaórában. A kismozdonyt elemeire bontották, majd a kellő javítások és pótlások után újra összerakták 2014 őszén.

Képek forrása: https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=4669, Horváth Tamás, illetve a szerző saját felvételei.

ÉRTÉKTÁR

2018.04.20.

Az I. sz. Rendelőintézet - Dunaújváros

Épült: 1952.

Tervező: Ivánka András

Építészeti stílusa: átmenet a modern 1. periódus és a szocialista-realista között.

Az építészeti emlékek tanútja: 18. állomása

1950-ben megindult az építkezés Dunapenetele határában, az első öt éves tervben pedig számtalan közintézmény készült el, köztük a Rendelőintézet is. A lakosság növekvő száma miatt, egyre nagyobb volt az igény egy korszerű kórházra is, azonban az Egészségügyi Minisztérium eleinte nem az épülő városba, hanem inkább Dunaföldvárra telepítette volna azt. Ez a kórház a tervek szerint a megyei igényeket is kiszolgálta volna, végül azonban szembesülniük kell vele, hogy Dunapentelén nemcsak nagyobb szükség van rá, hanem a működtetése is sokkal gazdaságosabb. Ennek köszönhetően el is készült egy 400 ágyas kórháznak a terve, amit lassan építeni kezdtek, ez azonban elhúzódott. Az építkezés teljes befejezéséig igénybe vettek néhány megépült lakóépületet, egy anya- és csecsemőotthont, valamint a már épülő rendelőintézet egy részét is. A Rendelőintézet 1952. április 2-án nyílt meg a betegek előtt, ahol akkor műtők és szakrendelők, illetve orvosi lakások nyertek elhelyezést. A Rendelőintézet átadása hatalmas előrelépést jelentett a város egészségügyi ellátásában, a hivatalos átadáson pedig jelen volt Ratkó Anna egészségügyi miniszter is 1952. április 30-án.

A mai kórház alapját egy fektető képezte, mely 1950-ben a Május 1. utcában szerveződött meg és 1952-ben a Kossuth Lajos utcai 1-3. sz. alatti bérház épületébe költözött, ahol ideiglenesen, két alapszakmával (belgyógyászat, sebészet) létrejött az ún. „kiskórház”. Az első főorvosok dr. Groszmann Sándor (egyben kórházigazgató 1951-1962-ig) és dr. Pátkay József voltak. A rendelkezésre álló adatok szerint dr. Pátkay József sebész főorvos az első műtétet 1953. március 16-án végezte a Rendelőintézetben. Mivel a műtők a Rendelőintézetben voltak, a betegeket oda kellett szállítani, majd műtét után onnan visszaszállítani a Kossuth Lajos utcai „kórházba” - sokszor hóban, fagyban vagy szakadó esőben –, egészen 1965-ig, a mai kórház épülete átadásának napjáig.

A Rendelőintézet belső beosztása a következő volt:

1. földszintjén találhatták az ide érkezők az irodákat;

2. az alagsorban kapott helyet a műszaki részleg és a patológia;

3. a második és harmadik emeleten pedig a műtő, az előkészítő és a posztoperatív osztály, mely utóbbi a frissen műtött betegek megfigyelését szolgálta.

Az épületben helyet kaptak a különféle gondozók, majd diagnosztikai egységeket is kialakítottak. Az évek folyamán egymás után szaporodtak a szakrendelések a Rendelőintézetben – a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdőgondozó és a radiológia (mindhárom még 1952-ben), szintén ebben az évben a terhes védelmi központ, majd a véradó állomás (1954), a terhes tanácsadások (1954), az onkológiai gondozó (1955).
Az épület érdekessége volt – az akkori hidegháborús állapotokat figyelembe véve – a föld alatti két szinten kialakított bombabiztos óvóhely rendszer (kórtermekkel, műtőkkel, raktárakkal). A Rendelőintézet a ’90-es évek közepe óta folyamatos változásokon ment keresztül és egyre újabb szakrendelések nyertek elhelyezést az épületben. Itt kapott helyet a diabetológiai gondozó, 20 év szünet után visszakerültek a fogászatok, a tüdőgondozó helyén került kialakításra az új intézményi gyógyszertár, ahhoz kapcsolódó vényforgalmú patika. Az új épületbe költözött mentőállomás helyén évek óta munkahelyi bölcsődét működtet a kórház. A legutóbbi, 2016-ban a Rendelőintézet III. és V. szintjén lezajlott felújításnak köszönhetően számos szakrendelés került komfortosabb környezetbe, pl. a fül-orr-gégészeti szakrendelés, az audiológia, a bőrgyógyászatok, a fizikoterápia, a csontsűrűség mérés.

A Rendelőintézet építészeti jellege
A kortárs kritika szerint „a város hangulatától legidegenebb középület” első engedélyezési tervét az Egészségügyi Minisztérium megrendelésére 1951 februárjában fejezte be Ivánka András és Kondoray Gyula (KÖZTI), statikus tervező Walthier Gábor. A terven a rendelő főhomlokzatát – az Építésügyi Minisztérium utasítására ez előtervtől eltérően – a Kossuth Lajos utca felé fordították, ez az elhelyezés azonban tetemesen megnövelte volna az építés költségét, mert a terepadottságok miatt a kör alaprajzú előcsarnok alapozását mélyebbre kellett volna helyezni. Az épület homlokzati kiképzése a terveken még modern karakterű, az applikatív egyiptizáló jellegű díszítő motívumok teljesen hiányoznak, de az épület tömege és nyíláskiosztási rendszere már kialakult. Az épület elhelyezésének megváltoztatása, a főhomlokzatnak a Vasmű útra való visszaforgatása áprilisban történt meg. A homlokzatok terveit többször módosították, a kivitelezésre került terv a sásleveles főpárkánnyal, a trapéz alakú kapukeretekkel, a rézsűs ablakmellvédekkel, az előcsarnok hatszögű ablakaival 1951 októberére alakult ki, az ÉM „mint már valamennyire elfogadhatót” engedélyezte. A kortárs kritika azt jól érzékelte, hogy a „stíluskeresés során” az utólag tervezett díszítő elemeket „ráerőszakolták” egy alapvetően modern szellemiségű épületre, minek következtében szervetlen a kapcsolódás. Ez a módszer a nagy építészeti vita évében született műveknél jellemző megoldási kísérlet volt. A belsőépítészeti kialakítás Szabó Gyula munkája. A csőpostához hasonló kartotékszállítót – a háború előtt a neves Haverland-felvonókat gyártó cégtől – Haverland Antal tervezte. A 9/2004. (IV.12.) NKÖM-rendeletben műemlékké nyilvánították, törzsszáma: 11065. Három fő mértani formából építkező, aszimmetrikus alaprajzi elrendezésű, szabadon álló lapostetős épület. A trapéz alaprajzú parterben elhelyezett rondella jellegű, 2 szintes előcsarnok acél-üvegszerkezetű nyaktaggal kapcsolódik a 4 szintes főépülethez, a rá merőleges 5 szintes keresztszárny tengelyállása nem esik egybe az előcsarnokéval, a felfelé induló lépcsőkarral és az oldalfolyosóval áll egy tengelyben. A két szárny egymáshoz képest félszinttel való eltolása gazdaságosabbá teszi a lépcsőház kihasználtságát, a kétkarú lépcső minden pihenőjéről elérhető egy-egy szint. A lépcsőház orsóterében felvonót alakítottak ki. Mindkét szárny 1 traktusos, oldalfolyosós alaprajzi elrendezésű. Az opeionokkal megvilágított előcsarnokban a ruhatár és kartotékoló mellett gyermekmegőrzőt is kialakítottak. A padlózat csillag dísze aprómozaik kockákból készült. Az előcsarnok galériája oszlopokkal alátámasztott, a nyaktagnál lévő oszlopon Boda Gábor szobrával. A galéria fából készült mellvédjét sáslevél formájú elemek alkotják. Az emeleten az előcsarnok oldalfolyosó felőli falát domborművel borították, előtte Zsolnay ivókút áll. A főépület homlokzatain a földig lefutó ablakok mélyített, függőleges falsávokban helyezkednek el. A korabeli kritika ezt a tényt elítélően hangsúlyozta: még az alakok keretelése is negatív. A keresztszárny négyzet alakú ablakai keret nélküliek. A bejáratok közül az előcsarnok két, szimmetrikusan elhelyezett kapuja egyiptizáló, a főépület oldalkapuja görögös keretelést kapott. (Forrás: Szabó Imre, Dunaújváros Megyei Jogú Város főépítésze).

Az 1952-ben átadott Rendelőintézet szocreál épület, melyet modern, funkcionalista szemlélettel terveztek. A rendelő formavilága arról tanúskodik, hogy tervezését még modern szellemben kezdték meg és menet közben kellett szocreálosítani, ezért az alkotók „felöltöztették” ezt a lényegében modern épületet, finom érzékkel keresve meg a klasszicizáló stílus néhány jelzésszintű elemét: a bejáratok keretezését, oszlopokat és palmetta-díszítést, valamint az egyszerű, stilizált főpárkányt.A nagy terű bejárati-fogadó előcsarnok „előredobása” és annak a főtömeghez nyaktaggal való csatlakoztatása klasszikus modern módszer. A henger alakú bejárati rész érdekes megvilágítási rendszere, felülvilágítása szintén modern gondolat. Mindez elfogadhatóvá tette a rendelőintézetet, de annak megépülte után volt néhány év, amikor úgy ítélték, hogy a nyugati irányzat, a „modernség” került túlsúlyba és születtek olyan városrendezési tervek, amelyek a főútvonal felől takarták volna e házat. 2001-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kezdeményezte a Rendelőintézet műemléki védetté nyilvánítását, így ez az épület 2004. óta a Kulturális Örökség része.

Köszönjük Farkas Lajosnak, az Intercisa Múzeum igazgatójának a cikk összeállításához nyújtott segítségét.

Forrás:http://www.pantaleon.hu/cgi-bin/index.cgi?&&mode=content_view&content_id=1786

Az archív képek forrása:

https://commons.wikimedia.org/

http://egykor.hu/dunaujvaros/327

http://wikimapia.org/

http://www.pantaleon.hu/cgi-bin/index.cgi?&&mode=content_view&content_id=1786

http://htomi77.blogspot.hu/2016/04/szemelvenyek-dunaujvaros-tortenetebol_30.html

Az új képeket a szerző készítette.

ÉRTÉKTÁR

2018.04.12.

Dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola

Móricz Zsigmond Általános Iskola

Épült: 1953

Tervező: Zilahy István

Építészeti stílusa: szocialista-realista

Az építészeti emlékek tanútja: 16. állomása

Története:

1953 szeptemberében megkezdte működését a 10 tantermes, ma Móricz Zsigmond Általános Iskola, kezdetben szintén a Vasvárival közös igazgatás alatt. 1957-ben a Móricz iskolában rendelkezésre álltak a tárgyi és személyi feltételek a Kodály Zoltán-féle ének-zene tagozatú osztály megszervezéséhez, így szeptemberben megkezdhette munkáját az első osztály. A gimnázium felavatása után néhány héttel, 1953. október 18-án nyitottuk meg a zeneiskolát, mely a következő években az egyik legsikeresebb kultúrintézményünkké fejlődött. Falai között sok tehetséges gyerek vált zenebaráttá, ismerkedett meg a zenével, vált annak hivatott művelőjévé. Városunk zenei életének nagy és felejthetetlen napja volt 1954. március 28-a, amikor Kodály Zoltán zeneiskolánkba látogatott. Kodály elismeréssel szólt a zeneiskolában szerzett tapasztalatairól, amint azt a vendégkönyvbe tett bejegyzése is tanúsítja. Kodály Zoltán járt a Móricz iskolában is, ahol az iskola emlékkönyvébe a következőket jegyezte be: "Sztálinváros gyermekei! Teremtsétek meg a hagyományt, hadd mondják egyszer rólatok: kivívta a sztálinvárosi nevet." 1974. május 10-én, az iskola húszéves fennállása alkalmával leplezték le Kodály Zoltán mellszobrát, annak a húsz év előtti napnak az emlékére is.

Forrás: http://sztalinvaros.htomi77.hu/sztalinvaros3.php

Egy másik szemszögből:

„Móricz Zsigmond Általános Iskola 1951-52-ben épült – akkor még nem volt neve – és a Húszas kiegészítő tanintézményként működött alsó tagozattal. 1954 szeptemberében az iskola, a Tízes önálló státuszt kapott. Azért hívták iskolánkat Tízesnek, mert tíz tanterme volt, és a városi köznyelvben az iskolákat a tantermek száma alapján nevezték el. 1957-től indult el az ének-zene tagozat, egyelőre csak egy első osztállyal. A tagozatos gyerekek felvételi után lehettek az iskola tanulói, és fölölthették magukra a kockás inget, ami 1961 óta a móriczosok egyenruhája. Ekkor 1180 gyerek két műszakban járt ide. Az alsósok délelőtt mentek iskolába, a felsősök délután, még szombaton is, a következő héten pedig a felsősök tanultak délelőtt, az alsósok délután. 1965. május 19-én Kodály Zoltán világhírű zeneszerző, zenepedagógus meglátogatta az iskolánkat Kézjegyét és a tanulóknak szánt intelmeit ma is büszkén őrizzük az iskola vendégkönyvében. 1980-ban megszületett az iskola jelvénye a „violincsirke”, 1995-től lobog az iskolazászlónk, és 2000-től olvasható a Móriczka.”

Forrás: Kuruczleki Erzsébet: Dunaújváros az én városom városismereti füzet 4. osztályosoknak, Kiadta: 2010. Dunaújváros, szeretlek!

Képek forrás: József Attila Könyvtár www.jakd.hu, htomi weboldala, Kuruczleki Erzsébet

Az iskola honlapja: http://moriczos.hu

Szóládi Zoltán

ÉRTÉKTÁR

2018.03.22.

Somogyi József szobrai Dunaújvárosban

Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő személyisége, meghatározó jelentőségű mestere. A II. világháború után tette le kézjegyét a magyar szobrászatban, az ötvenes-hatvanas évektől kezdve sajátos stílust alakított ki, amelyet művészi kategóriákba sorolva talán modern szobrászatnak is lehet hívni. Művészetével maradandót alkotott, nemcsak Budapesten, hanem az egész országban, így Dunaújvárosban is.

Az öntelt mackó

Dunaújvárosban az Építők útja melletti a parkban taláható Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész mészkőből készült alkotása Az öntelt mackó szobra. 1953-ban került mai helyére, a Vasvári Pál Általános Iskola hátsó udvara mellé, a Május 1. utca végébe. Környékét nemrég rendbe tették, díszkővel burkolták, pihenőpadokat állítottak fel a szökőkút medencéje körül, ahol egy hatalmas platán kölcsönöz méltó, tekintélyes hátteret a pajkos medve figurájának. A hely népszerűvé is vált a környékbeliek között, kellemes pihenőzuggá változott.

Martinász

Somogyi József bronzból készült Martinász szobra 1953-ban készült el, de csak hosszú évek múlval, 1961-ben kapott köztéri nyilvánosságot Dunaújvárosban. A szobor eredetileg Schall József építész kérésére a Soroksári Vasmű elé készült. Dunaújváros elfogadta és magáénak érezte a szobrot. 1969 és 1991 között a város címerében is szerepelt a Martinász, 1970-ben pedig éjszakai díszkivilágítást kapott. 2013-ban a Vasmű út és az Építők útja találkozásánál taláható Martinász szobor környékét parkosították, pihenőhellyé alakították.

Aratók

A Kossuth Lajos utca végén, a Duna-parti sétánynál, az utcára merőlegesen található Somogyi József bronzból készült Aratók szobra. Az öt kaszás-gereblyés bronzalakból álló szobor 1979 óta áll a Kossuth Lajos út és a Panoráma út találkozásánál.

www.ujvaroscafe.hu ujvaroscafe újvároscafé

GEORA PRESS Bt.