|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
Utazott? Kirándult? Nyaralt, vagy telelt valahol? Ha tetszett, ajánlja másnak is! Írja meg nekünk, mi tetszett, (vagy mi nem) és mi közzétesszük,akár a nevével, fotójával együtt!
E-mail: ujvaroscafe@gmail.hu
|
||
2018.12.21. Fehérvári kulturális kalandok – télen 2018.10.29. Pál-völgyi-barlang 2018.09.25. Residence Ózon Wellness Hotel: Az „Igazi” 2018.06.29. Miért éppen Nürnberg? 2018.04.20. Zöld-foki Köztársaság 2018.04.03. Dominikai Köztársaság 2018.03.09. Az ország peremén: Somoskő és Salgó vára 2018.03.01. Dinnyési Várpark: eleven történelem 2018.02.09. Vonyarcvashegy – a folyamatos fejlődés útján - Aktív sportélet, nívós fesztiválok, új kikötő 2018.02.01. Kerékpárral a Nyugat-Balaton körül - Ha jó az idő, pattanjunk bringára! 2018.01.25. Egy kis JAMAICA - Napsütés, koktélok, vidámság 2018.01.18. Fürdőzés és gyógyulás a Festetics Fürdőházban - Hévíz, a Balaton mellől kerékpárral is elérhető 2018.01.11. Kalandozás a múzeumok városában - A Balaton kulturális központja: Keszthely 2018.01.04. Izlandi mozaik - Ahol a rothasztott cápahúshoz égetett bor dukál 2017.12.20. Lencsevégen a cseh főváros - Válogatás a Panoráma Fotóklub prágai képeiből 2017.12.14. A lundák földjén - még egy kis Izland - A lunda zömök testű, rövid szárnyú tengeri madár 2017.12.05. Miért éppen Izland? - A táj lélegzetelállítóan zord, de ez adja a szépségét 2017.11.06. Bory-vár, Székesfehérvár - Ahol 'A kövek beszélnek' 2017.11.02. Utazás a Marsra! Bauxitföldtani Park a gánti bauxitbányában 2017.11.02. Irány Tata - a vizek városa! Kedvelt úti cél a Gerecse hegység lábánál fekvő város
|
||
|
|
2018.12.21. |
|
|
|
Fehérvári kulturális kalandok – télen
Ha koronázó székesfővárosunkba kell utaznunk, akkor mindenki az Országalma szoborra, a középkori romkertre, az unalmas osztálykirándulásokra gondol, netán a nagy bevásárlásokra a hatalmas diszkontáruházakban, vagy jobb esetben a valóban csodás Bory-várra. De történelmünk e központi városa ezeken felül még sok egyéb csodát is rejt. Ezekből szemezgettem néhányat! Pláne télen érdemes ezekben a kulturális kalandokban „megmártózni”, hiszen fáznunk sem kell, míg élményekkel töltekezünk.
Fehérvár az órák városa. A város egyik védjegye a méltán híres Virágóra. Kevés olyan ember van, aki, ha elsétál mellette, ne derülne kissé jobb kedvre. Ráadásul most még szavazni is lehet, hogy a megyeszékhelyen a fehérvári Főkertész által megálmodott variációk közül melyik legyen 2019 tavaszán beültetve. (https://www.szekesfehervar.hu/viragora). A Virágóra az Országzászló téren található, de ha átsétálunk a belváros másik végébe, akkor a Kossuth utcában rálelünk az órajátékra és az óramúzeumra. Délelőtt 10 órától 18 óráig kétóránként láthatók a történelmi alakok zenei kísérettel. A múzeumban pedig számtalan fali-, asztali-, kar- és zsebóra látható, amelyek igazi ritkaságok. Sőt, még egy XVII. századi toronyóra szerkezet is látható.
Fehérvár a múzeumok városa is. Állandó régészeti kiállítással vár bennünket a Lapidárium, más néven Rendház, a Fő utca 6. szám alatt. Itt láthatóak a város régi tárgyi leletei és a megyei Római Kori Kőtár (Lapidarium) is. Az itt látható kiállítás 1993-ban elnyerte az Európai Múzeumok Szövetsége díját: European Museum of the Year Award – Special Commendation.
Vele szemben található a Fekete sas patikamúzeum (Fő utca 5.). Érdekesség, hogy a városnak már a XVII. században is volt patikusa, majd a jezsuiták üzemeltették a patikát, amely 1971-ig működött gyógyszertárként. Az itt dolgozók óriási hagyománytisztelete tette lehetővé, hogy kétszáz éves felszerelések is láthatóak a kiállítási anyagban.
Az Új Magyar Képtár épülete mára olyan kulturális központtá vált, ahol a fiatalok is megtalálják az őket érdeklő kulturális programokat, és az idősebb korosztály is. A kortárs képzőművészeti gyűjtemény legfontosabb darabjai mellett ez a tér irodalmi estek, színdarabok és koncertek megszokott otthona. A tematikus kiállítás kronologikus sorrendben igyekszik bemutatni a II. Világháború utáni időszak legfontosabb és progresszívnek ítélt tendenciáit.
A Budenz Ház - Ybl Gyűjtemény a maga nemében páratlan. A művészettörténész Ybl Ervin a Szent István Király Múzeumra hagyta családi és művészeti gyűjteményét. Ybl érdeklődésének és ízlésének megfelelően a századfordulótól a negyvenes évekig tartó időszakból főként az alföldi mesterek és a posztimpresszionizmus harmincas évekbeli képviselőinek művei szerepelnek. A hagyaték plasztikai része a XX. század első felének szinte minden jelentős mesterét bemutatja.
A Skanzen. Székesfehérvár nyugati városrészében, a Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet jellegzetességeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel. Itt megéri betérni a Dittrich-kalaposműhelybe, s Csikós Danica házába, mely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését.
A Csók István Képtár épületét Schmidl Ferenc (1902–1977) tervezte. A kőlemez burkolatú, árkádos, elegáns épületet novecento és skandináv hatásokat ötvöző stílusban fogalmazta meg. Építését a város kezdeményezte: vállalva, hogy az Aba-Novák Vilmos által festett és az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, a magyar-francia kapcsolatokról szóló monumentális képsorozat elhelyezésére megfelelő épületet emeljen.
Sokak kedvence a Hetedhét Játékmúzeum. Ez a város leggyönyörűbb épületében, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben található. A múzeum két gyűjteményből létrejött állandó kiállítása a gyermeki lét varázslatos világába kalauzolja a látogatót. A Moskovszky–gyűjtemény Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Európában is elismert játékgyűjteményének jelentős részét mutatja be. A Réber–gyűjtemény részeként Réber László grafikus rajzai, híres meseillusztrációi tekinthetők meg. Réber László elsősorban meseillusztrációi révén vált ismertté. Rajzai olyan neves szerzők írásait kísérik, mint Lázár Ervin és Janikovszky Éva, de az ő rajzai kíséretében olvashatjuk Örkény István egyperceseit, Kurt Vonnegut regényeit, Murphy-törvénykönyvét és Gerald Durell könyveit is. A kiállításban megjelennek továbbá a szuggesztív, csak pár vonallal kialakított rajzai is, melyek a 20. századi magyar grafika műfajának kiemelkedő jelentőségű darabjai.
A Pelikán Galériában a tárlatokon a fehérvári alkotók egyéni és kollektív szereplése mellett más meghívott művészek és művészcsoportok is jelentkeznek egyéni vagy csoportos kiállítással. A galériában a székesfehérvári alkotók munkái megvásárolhatók.
A fehérváriakon kívül kevesen ismerik az Árpád fürdőt. Hideg téli napokon igazi kikapcsolódás itt felmelegedni. A kevés székesfehérvári szecessziós épületek egyike a Kossuth utcában található Árpád fürdő. Ez Hübner Jenő tervei szerint épült, és 1905. december 31-én nyitotta meg kapuit. Az Árpád-forrás szénsavas vizére létesítették a szecessziós épületet, mely évtizedekig tisztasági fürdőként funkcionált. A 1920-as éves elején folytatott korszerűsítés során az Árpád Szállóval bővítették az épületegyüttest. A fürdő gőzellátását 1946-tól távhőszolgáltatással biztosították a székesfehérvári erőműből. A szecessziós stílusú, kupolás műemléképületben a 2010-es felújítás során eredeti szépségében állították helyre a faragott kabinsort, a korabeli díszburkolatokat és stukkókat. A korhű berendezések mellett a legmodernebb technikával szerelték fel a fürdőt. Érdemes kipróbálni a rendszeres szaunaprogramokat és megtekinteni a látványos törökfürdőt és az arab pezsgőfürdőt. Az Árpád-fürdő különlegessége a mozaikcsempés tepidárium is. A műemlékfürdő mellé emeltek egy új épületet, ahol a szauna, a gőzkabin, és az élményzuhany kapott helyet.
Fehérvár a kulináris élmények városa is. Ha két múzeum tárlata között felfrissülnénk, nem hagyhatjuk ki a Cafe Frei egységét, ahol mindig ugyanazt az élményt és ízvilágot kapjuk. De ugyanígy érdemes meglátogatnunk a közeli Damniczki cukrászdát is, amelynek vezetője másként gondolkodik, mint az megszokott. „Próbálok kicsit másképp gondolkodni, mint a konkurencia. Követem a divatos trendeket, igaz nem minden áron, sokszor visszanyúlok a régi receptekhez, változtatunk rajtuk, korszerűsítünk. Talán jobb szó az „újraértelmezzük”. Fagylaltjainkat - például - a régi receptekből kiindulva készítem el. Ha új terméket keresek a kínálatomba, először a régi receptek között kutakodom, ötleteket, inspirációt keresek, és ami a legfontosabb megkeresem hozzá a legjobb nyersanyagokat. Hagyományos tejszín, friss tej egy környékbeli tehenészetből, dió a szomszédos kiskertekből, valódi csokoládé, és még sorolhatnám. Kerülöm a „modern kor” néhány vívmányát, mint például a növényi tejszínt, bevonó masszát.” S, ha kedvet kaptuk volna, ne unatkozzunk otthon, akár csak egy fél napra is érdemes a közeli megyeszékhelyet útba ejtenünk!
Szóládi Zoltán
Fotók: https://www.szekesfehervar.hu/viragora https://turizmus.szekesfehervar.hu/latnivalok/orajatek?list https://www.programturizmus.hu/partner-uj-magyar-keptar-szekesfehervar.html https://szikm.hu/kiallitohelyek/budenz-haz https://szikm.hu/kiallitohelyek/palotavarosi_skanzen http://hiemerhaz.hu/hetedhet-jatekmuzeum http://www.fehervar-arpadfurdo.hu/
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.10.29. |
|
|
|
Pál-völgyi-barlang
Ha egynapos kirándulást tervezünk, és nem szeretnénk hosszan utazni, akkor ideális választásnak tűnik a főváros. Ráadásul a legnagyobb magyar település szép számmal bővelkedik természeti csodákban, így aki romantikusabb túrát tervez, annak is bátran ajánljuk a Pál-völgyi barlangot. S ami csoda, hogy Budapest központjától pár perc buszútra már olybá tűnik, mintha egy másik városba, mádik világba csöppennénk. A hatalmas hasadékba leereszkedve egy hangulatos kis ház vár ránk, ahol frissítőt is magunkhoz vehetünk, egészen elfogadható árakon. A túravezető pedig kedves és türelmes, megéri útra kelnünk.
A legfontosabb tudnivalók A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja. Fokozottan védett barlang. Egyik része, a Pál-völgyi-barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja. A turisták által látogatható hossza 500 méter. A barlangrendszer bejárata Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi út 162. sz. alatt van, ez a 65-ös és 65A számú autóbusszal, a Kolosy térről közelíthető meg. A barlang hőmérséklete egész évben állandó, 10 °C. A Pál-völgyi-barlang hétfő kivételével mindennap, 10.00–16.15-ig van nyitva. A barlang egy része vezetővel látogatható, a túrák minden óra tizenötödik percében indulnak. Egy túra időtartama körülbelül 60 perc. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges a barlang idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszainak a látogatásához. A Mátyás-hegyi-barlangban nincs kiépített útvonal, ezért előzetes bejelentkezéssel és vezetett barlangtúrák keretében látogatható. A felső eocén mészkőben alakult ki. A barlang változatos látnivalót kínál: a jó akusztikájú Színház-teremtől a Meseország cseppkő-képződményeiig (néhányat máshonnan hoztak ide). Egyes cseppkövek állatokra emlékeztetnek, így elefántra és krokodilra. Legérdekesebb látványosságai a változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok, valamint a meseszerű cseppkövek és különleges sziklaalakzatok. Az egyik legszebb fővárosi barlang, Budapest egyik védett természeti értéke. Fokozottan védett barlang.
Története A Szépvölgyi út mentén létesített kőbányából nyíló barlangok 1902-ben keltették fel az arra járó turisták figyelmét, azonban a barlangok néhány méteres járható szakasz után sorra beszűkültek. 1904 júniusában a szájhagyomány szerint egy birka alatt beszakadt a föld a bányaudvar szélén. Az állat kimentésére odasietett a barlangfelügyelő fia, Bagyura János, aki észrevette, hogy az üregnek folytatása van. Amikor a barlangkutató turisták, köztük Jordán Károly és Scholtz Pál Kornél megtekintették az üreget, egy kis sziklabontás után sikerült a Pál-völgyi-barlang első, cseppkövekkel is díszített szakaszába bejutniuk. Az új barlang Benno Wolf figyelmét is felkeltette. 1904-ben jelent meg a Vigyázó János által írt, „A Pálvölgyi barlang” című könyv. A kutatók 1910-ig folytatták a munkájukat, és helyenként robbantás segítségével felfedezték a barlang körülbelül egy kilométer hosszú szakaszát. A barlangot a kutatások és a barlangrendszer feltérképezése után a Pannónia Turista Egyesület tagjai látták el elsőként lépcsőkkel, korlátokkal és áthidalásokkal. Az így járhatóvá tett szakaszt 1919-től a nagyközönség szakavatott vezetők kíséretében, karbidlámpák fényénél tekinthette meg. Nagyot lendített a barlang látogatottságán, hogy 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust. Erre az alkalomra a főváros támogatásával villanyvilágítással látták el a látogatható barlangszakaszt, biztonságosabbá és kényelmesebbé téve a barlang megtekintését. A második világháború során óvóhelynek használták a barlangot. Ez azzal járt, hogy a barlang berendezéseiben és képződményeiben sok kár keletkezett. A háború után némileg helyrehozták a károkat, de komolyabb felújításra csak 1973-ban került sor, mikor az Országos Természetvédelmi Hivatal nagy anyagi áldozatok árán, a barlangkutatók társadalmi munkájának segítségével korszerűsítette a villanyvilágítást és az utakat a barlangban. 1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére újabb szakasz és új kijárat került kiépítésre. Ezzel lehetségessé vált a turisztikai célra kiépített szakasznak az útvonalismétlés nélküli látogatása, és egyben a barlang befogadóképessége is nőtt. A kiépített szakasz ezzel az utolsó bővítéssel elérte az 500 méteres hosszúságot. Eközben a barlang tudományos vizsgálata is szép eredményeket hozott, így például a denevérállomány folyamatos megfigyelése, a lámpák környékén megtelepedett algafajok vizsgálata, a beszivárgó víz mennyiségének és minőségének nyomon követése. Több évtizedes szünetelés után 1980-ban újra megindult a Pál-völgyi-barlang feltáró kutatása, amely nagyon jelentős eredményekre vezetett. Ekkor a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport két tagjának a huzat útját követve sikerült addig ismeretlen barlangrészekbe hatolniuk. Céltudatos és kitartó munkájuk eredményeképpen ezáltal a barlang ismert és a felmért hossza már meghaladta a 19 kilométert. 1982-ben a Honvéd Osztyapenkó SE Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a Pál-völgyi-barlang és a Mátyás-hegyi-barlang kutatásához, a Kelenföldi Tömegsport Egyesület Acheron Barlangkutató Szakosztálynak és az Óbudai Szeszgyár Kinizsi Sportkör Barlangkutató Csoportjának pedig a Mátyás-hegyi-barlang kutatásához. A Mátyás-hegyi-barlanggal való összeköttetést 2001-ben sikerült megtalálni. Ezeknek a felfedezések a jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy ezáltal a Pálvölgyi–Mátyáshegyi-barlangrendszer Magyarország második leghosszabb barlangja lett, hanem az újonnan felfedezett járatokban talált képződmények nagy tudományos értékük miatt hozzájárultak a barlangok keletkezésének jobb megismeréséhez. Miután 2011. december 11-én megtalálták az összeköttetést a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi- és a Harcsaszájú–Hideg-lyuk-barlangrendszerek között is, az így létrejött Pál-völgyi-barlangrendszer 28,6 kilométeres hosszával, megelőzve az addig leghosszabbnak ismert Baradla–Domica-barlangrendszert, Magyarország leghosszabb barlangjává lépett elő. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók.
Pontos adatok: Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Megközelítés: Bp. Kolosy térről 65-ös autóbusszal a Pál-völgyi-cseppkőbarlang megállóig. Leszállva, a balra lévő kőfejtőbe kell lesétálni. GPS: 47.53284,19.01613 E-mail: palvolgy@dinpi.hu Telefon: +36 1 325 9505 Nyitva tartás: Egész évben, keddtől vasárnapig. A túrák óránként indulnak! Első túra: 10:15, utolsó túra: 16:15. Nagyobb csoportok előre bejelentkezve 5%-os kedvezményt kaphatnak a belépőjegy árából.
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.09.25. |
|
|
|
Residence Ózon Wellness Hotel: Az „Igazi”
Régóta tervezgettük már a barátommal, hogy nyáron eltöltünk pár napot egy hegyvidéki szállodában Magyarországon. Böngésztem az interneten az ajánlatok között és nagyon hamar megtaláltam ezt a csodás hotelt. Párommal egymásra néztünk és azonnal tudtuk, hogy megtaláltuk az „igazit”! Így jutottunk el Mátraházára a Residence Ózon Wellness Hotelbe és 8 fantasztikus napot maradtunk ott. Erről szeretnék írni egy kis élménybeszámolót a következőkben.
Nagyon szeretünk utazgatni és szerencsére sok csodás helyen voltunk már külföldön és belföldön egyaránt, viszont a hirdetésben látott képek nem tükrözték párszor a valóságot – sajnos. Ebben az esetben ez a hotel maximálisan megfelelt a várakozásainknak. Csodálatos környezet, elképesztő látvány tárult a hegyekre, és erdőkre. Mikor odaértünk, azt gondoltam itt maradnék az egész nyár folyamán. Régi álmom teljesült, mivel ez a hotel szinte teljesen magányosan helyezkedett el a Mátrában. Friss levegő, csend és nyugalom jellemezte. Persze, ha valaki nem bírja a madárcsicsergést és a nyugalmat, akkor semmiképp ne válassza ezt a helyet. Kedvenc helyem lett a jakuzzi, mivel árnyékban volt, kellemes meleg vízzel és fürdés közben a táj szépségét lehetett csodálni. A személyzet teljesen profi, mosolygós és kedves valahol irigyeltem is őket, hogy itt dolgozhatnak J. A szobánk kényelmes volt, megfelelő méretű és egy hatalmas erkély tartozott hozzá, ahol sok órát üldögéltünk beszélgetve, olvasással töltve. Délutánra a levegő hűvös lett mindig – köszönhetően a hegyvidéki klímának – amit külön élveztem a nagy nyári hőség miatt, amit addig a városban kellett elviselni. Az ételek bőségesek és igen változatosak voltak, a szakácsok előtt le a kalappal, mert minden fogás tökéletesen volt elkészítve. Külön csodás volt, hogy a reggelit és a vacsorát a teraszon lehetett elfogyasztani és élvezni közben a friss levegőt és a látványt. Félpanziós ellátással foglaltuk a nyaralásunk, mivel minden nap reggeli után elindultunk felfedezni valami új helyet. Sok lehetőség közül tudtunk választani. Megmászhattuk a Kékestetőt, a Galyatetőt, illetve kilátót. A gyöngyösi Mátra Múzeum is nagyon érdekes volt. Sástón tudtunk csónakázni, illetve Gyöngyös-Sástón kipróbálhattuk a kalandparkot is. Ellátogattunk Recskre, a Nemzeti Emlékparkba, ami nagyon megrázó volt. Barátom imád túrázni, a szállodától vezet út az erdőbe így akár 10-20 kilométert is tudott gyalogolni, amíg eljutott a környező településekre. Közel egy hét alatt ilyen sok programot tudtunk szervezni a környéken, tehát változatosan el lehet tölteni itt az időt.
Mindenkinek ajánlom ezt a fantasztikus szállodát és nagyon remélem, hogy visszamegyünk még a jövőben!
Szöveg: Haiszer Anita, fotók: Gelencsér Zsolt
https://ozon.hotel-residence.hu
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.06.29. |
|
|
|
Miért éppen Nürnberg?
Az első válasz a legtriviálisabb, mert még nem voltunk ott. Aztán sokat hallottunk róla történelem órán, hogy a II. világháború után itt volt a náci vezérek pere, valamint Bajorország második legnagyobb városa – gazdag történelmi múlttal… Mivel bajor területről beszélünk, az sem elhanyagolandó, hogy jó söröket lehet itt inni. Ennyi elég is volt nekünk, hogy szállást foglaljunk és kocsival elinduljunk a kb. 800 km-re fekvő német városba. A szállásunk a főpályaudvartól 2 perc sétára volt és meglepődve tapasztaltuk, hogy nagyon sok hotel és motel volt a környékünkön. A szállásunk 5 perc sétára volt a belvárosi sétálóutcák elejétől és a főtértől. Ezeken a sétálóutcákon rengeteg nagy áruház, sok kisebb-nagyobb étterem, kocsma szolgálja az idelátogatókat. Éttermekből is van választék bőven. A helyi német ízvilágon keresztül a vietnámi, koreai, olaszos és a gyorséttermeken át minden megtalálható itt. A város nagyon hangulatos. A régi városfallal körbevett óvárosban kis utcák vannak középkori házacskákkal és a központi domb tetején egy hatalmas várrendszer van.
Itt található még Albrecht Dürer háza, aminek a közelében a turisták szívesen leülnek még az utca kövére is, hogy megigyanak egy sört vagy kávét.
Kilátás a várból:
Szintén a várban található egy nagyon misztikus és fontos ereklye másolata, a Végzet Lándzsája, amelyet Hitler is magáénak akart tudni.
Szintén érdemes megtekinteni a Szt. Lőrinc templomot is.
Szintén érdekes, hogy a vár egy része ma hostelként működik, amit előszeretettel a fiatalok használnak. A belváros egy délutáni sétával megismerhető. Nagyon barátságos, fiatalokkal és turistákkal teli biztonságos úticél, csak javasolni tudom mindenkinek.
Kontár Csaba Attila
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.04.20. |
|
|
|
Zöld-foki Köztársaság
Már nem is tudom, hogy találtam rá, hogy választottam ki első alkalommal és miért pont ezt a szigetországot. Talán az volt az első élményem az országgal kapcsolatban, amikor a televízióban láttam egy koncert-filmet, amelyen Cesaria Evora, a mezítlábas díva énekelt. Érdekes volt, hogy a koncerten mezítláb énekelt és megdöbbentő, hogy pár szám után, miközben a zenekar tovább játszott, ő kicsit félrevonult és pihenés képpen rágyújtott egy cigarettára, majd miután elszívta, énekelt tovább. A Zöld-foki szigetekre jellemző morna stílus előadója, a morna királynője volt ő. A stílus a portugál fadóhoz áll közel, ami nem véletlen, hiszen az ország hosszú ideig portugál gyarmat volt. A dalai lírai hangvételűek, életöröm, fájdalom, melankólia, szomorúság keveredik bennük (https://www.youtube.com/watch?v=dNVrdYGiULM). A Zöld-foki Köztársaság Afrika legnyugatibb pontjától, a Zöld foktól 600 kilométerre fekszik az Atlanti óceánban. 15 sziget alkotja az ország területét, amelyek közül 6 lakatlan. A szigeteket földrajzi helyzetük alapján két csoportba sorolják: a szél felőli szigetek és a szélcsendesek. Az éves átlaghőmérséklet 24 – 29 °C közötti, száraz, szinte csapadékmentes. Magyarországról Lisszaboni átszállással 8 óra alatt lehet eljutni Sal szigetére, amely egy szél felőli sziget. Azért választottuk ezt a szigetet első alkalommal, mert az országban csak itt volt ötcsillagos szálloda (Club Hotel Riu Garopa/Funana – két, szimmetrikusan elhelyezkedő szálloda). Jó választás volt, még háromszor visszatértünk ide. Közben épültek még ilyen színvonalú szállodák, de valamiért egyik sem volt szimpatikus. A Kartago Tours és az Invia utazási irodával utaztunk, és a negyedik utazás alkalmával kellemes meglepetés ért bennünket. A megérkezés minden esetben éjfél körül volt, bejelentkeztünk, megkaptuk a szobát, elindultunk a jól ismert útvonalak egyikén és közben azt mutattuk egymásnak, hol volt már szállásunk. Megérkezve a szobához és az ajtót kinyitva, teljesen megdöbbentünk, hogy mekkora szobát kaptunk. A nagy nappali egyik részében egy nagyméretű jakuzzi, a másik részében egy kanapé, óriási kijelzőjű tv-vel. Gondoltuk, ez biztos csak ideiglenes elhelyezés (nem is tudtuk, hogy van ilyen szoba a szállodában). Azóta sem tudjuk, ki intézte ezt, az utazási iroda, vagy a szálloda? A szálloda a Riu szállodalánc tagja, több országban is megtalálható, hasonló stílusjegyekkel, amelyet a helyi motívumokkal vegyítenek.Rövidebb idő alatt elérhető, mint a Karib térség, ugyanolyan kellemes a hőmérséklet, egyáltalán nem felhős az ég és az eső valószínűsége nagyon csekély. Mondjuk a szálloda medencéi és az Atlanti óceán itt hidegebb kicsit. Itt is jellemző, hogy nagyon sokan dolgoznak egy-egy szállodában, így mindenhol tisztaság van, nem kell várakozni, tökéletes kikapcsolódásra nyílik lehetőség és a helyi családok megélhetése is biztosított. Végtelen, finom homokos az óceánpart.
A belső medencék és a pool bar olyan, mint mindenhol. Az animációs programok szórakoztatók (az óceán parton is). A helyiek kedvesek, barátságosak, vidámak:
Természetesen lehetőség van több fakultatív programon is részt venni. Az egyik, egy fél napos kirándulás Sal szigetén. A sziget az ott található só lelőhelyekről kapta a nevét, amely évszázadokon át a sziget fő bevételi forrása volt. Belseje sík és kietlen, két legfontosabb települése a főváros, Espargos (a repülő ide érkezik meg – érdekessége, hogy hosszú ideig ez volt az USA-n kívüli egyetlen repülőtér, ahol űrhajóval le lehetett szállni) és a turizmus központja, Santa Maria (a sziget szállodáinak többsége itt található), amely a sziget déli csücskén, közvetlenül a hófehér homokos tengerparton terül el. Ez a kirándulás Santa Maria kikötőjéből indul, ahol már az első alkalommal, 2010-ben is lehetett találni kis boltokat, amelyeknek akkor még többnyire portugál, spanyol tulajdonosaik voltak. A legutóbbi alkalommal, 2016-ban viszont már több bolt volt helyi tulajdonban is. Sajnos ekkor már lehetett látni örömlányokat is az utcán, ami egy sajnálatos következménye a fejlődésnek. Santa Maria – kikötő:
Santa Maria központjában található egy kellemes hangulatú tengerparti apartman hotel. A túra következő állomása az úttalan utakon, félsivatagi környezetben található Salinas de Pedra de Lume sópárló medencéi (itt a tengervíznél 26 szor sósabb a víz).
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.04.03. |
|
|
|
Dominikai Köztársaság
A Dominikai Köztársaság a karib-tengeri szigetvilág része, Hispaniola szigetének keleti részét foglalja el. Fővárosa Santo Domingo, amely a sziget déli részén fekszik. Összehasonlítva a szomszédos Haiti-vel, Dominika területe mintegy kétszer nagyobb. A sziget felszíne változatos, középső részét egy hatalmas hegység, a Cordillera Central alkotja, melynek legmagasabb csúcsa a 3175 méteres Pico Duarte. Yaque del Norte a sziget leghosszabb folyója, termékeny medencéje elsősorban dohány-, cukornád-, kávé- és kakaóültetvényekkel tarkított. A sziget éghajlata trópusi, keleti passzátszelekkel befolyásolva. A szeles északkeleti területeken kétszer annyi az éves csapadékmennyiség, mint a szélcsendesebb délnyugati oldalon. Hispaniola első lakói a Kr.e 1000 körül betelepülő aravak indiánok lehettek, 1492- ben - őket fedezte fel- Kolumbusz Kristóf, aki a korona birtokába vette, és Spanyolországról elnevezte a szigetet.
A Morton’s Légi Utazási Irodával utaztunk. A kapcsolatunk nagyon készséges és segítőkész volt, ugyan a kérdéseimre nem válaszolt, az ő által felajánlott repülőgép beszállókártya intézését sem végezte el, amikor ezt szóvá tettem, azt válaszolta, hogy nem kapta meg az e-mailem, amiben elküldtem az útlevelek fénymásolatát. Persze ez nem okozott gondot, elvégeztem a becsekkolást. Azért választottam őket, mert a honlapjukon azt ígérték: „Az út alatt rengeteg érdekes és izgalmas információt tudunk meg az ország történelméről, éghajlatáról és a helyiek életéről, amit az idegenvezetőnk Sanyi előadási stílusa és ismeretanyaga még szórakoztatóbbá tesz.” Nos ez sem jött be. Sanyiról sokat hallottunk, találkoztunk a fiával, öccsével, más fiatal srácokkal, akik szinte semmit nem tudtak mondani az országról. Igaz ugyan, hogy ez egy „nyaraló”, lazító út, de azért én szeretem, ha ebben is lehet érdekességeket hallani, amire ezek a fakultatív programok kiválóak lettek volna. A repülő menetrend egészen jónak tűnt, Budapestről 12:25 órakor indult, majd egy Frankfurti átszállás után 22:05 órakor érkeztünk volna, ha Frankfurtban nem késik az indulás 2:40 órát (Condor). A visszaút még rosszabb lett, Punta Canából az eredeti éjfél előtt 5perccel indulás helyett éjfél után 3:50 órakor indultunk, így mivel csak 15 perc maradt az átszállásra, csak másnap 7:10 órai járatra kaptunk beszállókártyát (a visszaút 3 napot érintett). A repülőgép behozta a kését, és 2 órával hamarabb megérkeztünk Kölnbe és közben az eredeti repülőgép csatlakozásunk indulási idejét is áttették 2 órával későbbre, azonban a helyeinket eladták (16 fő), így nem szállhattunk fel a járatra. Ezt a járatot az Eurowings üzemelteti – aki teheti, kerülje el. Így az utazásunk végül nem lett a jó. A szálloda (Grand Bahia Punta Cana), egy üdülőövezet több szállodája közül az egyik, szép környezetben fekszik, szolgáltatásai magas színvonalúak, a szobái újszerűek, tágasak, tiszták. A szobánk erkélyes, volt benne egy tv néző sarok kanapéval és egy fürdőkád-jakuzzi. Kellemesen éreztük benne magunkat. A nagy terület miatt (bármelyik szálloda lakója használhatta a többi szálloda uszodáit, éttermeit) folyamatosan elektromos autók közlekedtek a főbb útvonalakon, amelyekn megállók voltak kialakítva, ahol bárki felszállhatott a járműre). A szállodában több tematikus étterem van, ahová külön kell foglalni, ha valaki ott akar vacsorázni. A Los Corales, ahol dominikai ételeket szolgálnak fel. Az étlapról a Dominican Traditional Flag nevű ételt választottam, de semmi nem utalt benne a dominikai zászlóra. J (persze előtte megkérdeztem, mi is ez, így nem okozott csalódást a beefsteak. A Tex-Mex Santa Fe – mexikói, a Garden Grill – steakhouse, az El Pescudor – mediterrán, a BBQ – barbekue, az Il Capriccio olasz, a Maiko Japanese Tepayaki és a Mikado Japanese Japán éttermek.
Már majdnem az üdülés végén vettem észre egy feliratot: „No topless”. Nagyon elszégyelltem magam, hogy én meg végig így napoztam! Na de „komolyra” fordítva a szót, ez szerintem diszkrimináció. Miért nem napozhatnak a hölgyek bikini felső nélkül, ha nekik jól esik – ez az esetek többségében a férfiaknak is jól esik! Ráadásul nagyon vicces, ahogy a párjukkal napozó férfiak milyen módon igyekeznek minél többet látni úgy, hogy azt lehetőleg a megfigyelt hölgy se és a párjuk se vegye észre!
Az első fakultatív program, amin részt vettünk, a delfinúszás lett (Dolphin Discovery Punta Cana). Megérkeztünk, megkaptuk a mentőmellényeket és bementünk a medencékhez, ahol hat delfinpár úszkált. Nem most tapasztaltam először, hogy a delfinek megálltak és kinéztek ránk. Nagyon kíváncsi vagyok, mi játszódik le ilyenkor bennük!? Egy idomárhoz, két delfinhez nyolc látogató tartozott. A produkció, amelyen részt vettünk, hasonló volt a jamaikaihoz, csak a vezénylő kézjelek voltak mások. Ezekre az idomárok betanítottak bennünket. Először csak ismerkedtünk, elúsztak előttünk, miközben a medence szélén egy peremen derékig a vízben álltunk, végig lehetett simítani a hátukat, hasukat. Ezután egyenként a perem szélére álltunk, felemeltük a kezünket, mire egy delfin odaúszott, függőlegesen kiemelkedett a vízből és az orrával megérintette a kezünket. Kaptunk és Adhattunk puszit a delfineknek, táncoltunk velük (ekkor is előttünk függőlegesen álltak a vízben és a mellső uszonyaikat felénk nyújtva a kezünkkel ezt érintettük meg. Ezután a vízre feküdtünk hasra, a két delfin mögénk úszott, az orrukat a talpunknak nyomva kiemeltek a vízből, utána elúsztak mellettünk úgy, hogy a hátúszójukat meg tudjuk fogni és kihúztak a medence széléig. Ezek ismerősek voltak Jamaicából. A végén pedig a delfinek háton elúsztak mellettünk, meg kellett kapaszkodni a mellső úszójukban és úgy úsztak ki velünk a medence szélére, hogy a hasunk összeért. Ismét fantasztikus élmény volt.
Egy fakultatív túra Saona szigetére következett. Busz transzferrel indult az utazás Bayahibe-be egy elbűvölő kis kikötőfaluba, ahonnan egy Trimaran hajóval utaztunk Saonára, ahol Mano Juan kis falujában köttöttünk ki. A közlekedés eléggé kaotikus, ami következhet abból, hogy a dominikaiak alanyi jogon kapják meg a jogosítványt, minden vizsga nélkül, vagy abból, hogy ők a kreol spanyolt beszélik, a szabályok pedig spanyolul íródtak, ami félreértésekhez vezet. Egy kis motoron sok esetben 3-4 fő ül, az egyiknél a kezében van bukósisak, vagy a motorra rögzítve. Ők úgy értik, hogy legyen náluk bukósisak. A dominikaiak ők világosabb barnák, tejcsokoládé színűek és elég lusták. Mivel Dominika szigetének észak-nyugati része Haiti, így a szegénység elől sokan áttelepülnek Dominikára. Ők sötét barna színűek, nagyon szorgalmasak. Azt mondják róluk, hogy az értelmi képességeik szerények – motort vezet egy haitii baseball sapkában, amikor kellő sebességre gyorsít, a menetszél lekapja a fejéről a sapkát. Körül sem nézve satufékkel megállnak, felveszik, felteszik a sapkát, majd elindulnak a motorral. Ahogy felgyorsítanak, a sapkájuk újra leröpül. Ez többször is megtörténik az útjuk során, ilyenkor azt mondják, milyen peches napom volt ma. A Dominikai Köztársaságban nincs alkoholellenőrzés. Szondát még nem láttunk, a biztonsági övet maximum a megyeszékhelyeken kell bekötni, és teljesen normális, hogy a sofőrök sörrel, vagy cuba librével a kezükben ülnek be az autókba. Ehhez képest meglepően kevés a baleset, de olyan is előfordult, hogy a rendőr széles mosollyal közölte, hogy „Salut”, amikor a sört mutattuk neki a kocsiból. Éppen csak azt nem mondta, hogy én is így vezetek. Állítólag az alkoholszondát és a sebességellenőrző berendezést nem tudták helyesen beüzemelni, használni, így nem is használják. A héten két napon (hétfő, kedd) ellenőrzik, hogy van-e a motorosoknál sisak (nem a fejükön, nem minden utasnak, csak egy van-e náluk valahol), másik két napon (szerda, csütörtök) a biztonsági öv bekapcsoltságát. Ha ekkor egy motorosnál nincs sisak, vagy az előző két napon nincs becsatolva az öv, azzal nem foglalkoznak, hiszen azon a napon nem azt ellenőrzik. Ezek az ellenőrzések ráadásul csak a rendőrőrs előtt zajlanak és az adott napokon csak nagyon rövid ideig. Sok rendőrautót lehet látni az utakon – a feladatuk, hogy segítsenek, például egy defektes autónak kereket cserélnek.
Az út következő állomása egy igazi lakatlan kis sziget, a Canton de la Playa volt.Kikötöttünk egy homokpadon (Piscina Natural) a parttól 500 m-re, ahol az 1 – 1,5 méteres vízben tengeri csillagokat láthattunk – nem szabad kiemelni őket a vízből (nem bírják sokáig, ha nincsenek a vízben).
A következő egész napos program élményben gazdag volt, hiszen utaztunk repülővel, safari teherautóval, lóháton (az Arroyo Hondo folyó medrében), hajón, dzsungelben, láttunk vízesést (El Limon – itt forgatták a Jurassic Park egyes jeleneteit), kis szigeteket és végre bálnákat. Voltam Skócia partjainál és a Rejkyaviki öbölben is bálnalesen – ezekben a hideg vizekben nem is tudom miért számítottam rá, hogy látok bálnákat.
A lovaglás komoly előkészületek után kezdődött, amelyre a kis falu népe a falu összes lovával megjelent. Először a lovakat sajnáltam, mert kicsik és elég soványak voltak és közöttünk voltak nagydarab, súlyos egyéniségek. Később viszont már magamért aggódtam, mivel olyan hepe-hupás, nagy kövekkel borított hol emelkedős, hol lejtős úton mentünk, hogy minden pillanatban csak arra gondoltam: most biztos megbotlik a lovam, én leesek róla, a lónak a lába törik, nekem pedig az összes csontom. De amikor már visszafelé jöttünk, megbarátkoztam a helyzettel, gyorsabban és felszabadultabban haladtunk
Egy megjegyzés: politika mentesen, az EU bürokratáknak: ahhoz, hogy turistaként, tehát jelentős pénzt elköltő személyként belépjek a szigetre, be kellett mutatnom az útlevelem, meg kellett vennem a belépő vízumot (vagy turista kártyát, már nem is tudom, mi volt a neve), ki kellett töltenem két nyomtatványt, megadva minden adatomat, majd ellenőriztek, hogy az útlevélen valóban én vagyok-e. Amikor jöttem haza, szintén ki kellett tölteni a nyomtatványokat, ellenőrizték az útlevelem.
Zsidó Norbert
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.03.09. |
|
|
|
Az ország peremén: Somoskő és Salgó vára
Különös kirándulás helyszíne lehet Somoskő és Salgó vára, de ha nagyobb túrától sem rettenünk vissza, akkor akár a füleki várat is útba ejthetjük – bár ez már erősen szlovák területen van. Szigorúan csak a történelem, a túrázás és a várak rajongóinak! Előre bocsátom, jobb száraz és tiszta időben útra kelni! A Medves hegy egyik vulkanikus kúpján áll Somoskő vára. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ, vagyis Somoskő még Magyarországon található, de a vára már Szlovákiában! Teljesen visszaköszön Komárom és Révkomárom esete. Még szerencse, hogy a schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár magyar oldalról is szabadon látogatható. Persze ez sem volt mindig így!
Az 526 méter magas vulkáni csúcson található somoskői várhoz Magyarországról sétálhatunk fel, de a bejárata már szlovák területen fekszik. Mielőtt felkaptatnánk a rövid, meredek emelkedőn a várhoz, érdemes szétnézni a magyar oldalon, a vár tövében ugyanis más látványosságokra is bukkanhatunk. Nevezetesen megbújik itt egy Petőfi-kunyhót, amely a költő 1845. június 12-én tett somoskői látogatásának állít emléket. A legenda szerint a településen járva ebben a kis házikóban szállt meg. A kunyhó közelében egy fa makettkiállítás is látható a környékbeli várakról, ahol többek között a füleki és a salgói vár kicsinyített mása is megtekinthető. A közel négyszög alakú, egykor három körbástyával és barbakánnal ellátott belsőtornyos vár különlegességét nem csupán fekvése, de kalandos története is adja. Építésének kezdetéről keveset tudunk. Egy helyi monda szerint a muhi csatát követően a tatárok elől menekülő IV. Béla király a vidéket járva ígéretet tett az itt lakóknak, ha elmúlik a tatár veszedelem, várat emelnek majd a magaslaton. Jóval később, a Kacsics nemzetség a 13. század végén felépítette az erődítményt. 1310 körül Csák Máté, 1321 után pedig a király birtokába került. Első írásos említésekor (1323, Sumusu) Károly Róbert Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta. A 15. század közepétől az Országh, majd a Losonczy család birtokolta. A törökök 1576-ban Ali bég vezetésével elfoglalták, de Somoskő nem sokáig maradt török felügyelet alatt, mert 1593-ban a királyi csapatok visszafoglalták. A vár felmentésére induló seregben ott volt Balassi Bálint is, akit nem véletlenül húzott szíve vissza Somoskőre. 1578-ban itt ismerte meg a kedvesét: Losonczy Annát, aki ekkor ugyan még Ungnád Kristóf egri várkapitány, majd horvát bán felesége volt. Szerelmüknek köszönhetjük a magyar reneszánsz költészet legszebb szerelmes költeményeit: a Júlia- és az Anna-verseket. A 16. század első felében megerősítették a várat, ekkor épültek a hatalmas ágyútornyok is. A 17. század elején Forgách Zsigmond lett Somoskő ura. 1703-ban a kurucok elfoglalták, a Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet nem kapott, 1711-ben a császári csapatok felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe már nem volt, romként tartották számon. A nógrádi település és várromja 1920-ban került ismét a történelem reflektorfényébe, amikor a trianoni békeszerződés a zömében magyar lakta Somoskőt és Somoskőújfalut Csehszlovákiának ítélte. És itt jön a történetbe a hagyomány szerint egy fatális véletlen, valamint egy lelkes lokálpatrióta fül-orr-gégész orvosprofesszor, Dr. Krepuska Géza, akinek több mint 2000 holdas birtoka és bazaltbányái voltak Somoskő, illetve Somoskőújfalu határában. Trianon után meg majdnem semmije, mert ezek a területek 1920. június 4-től egy másik országhoz tartoztak.
Ekkor szólt közbe a véletlen, ami pedig nem más volt, mint a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angol tisztje, aki Budapesten súlyosan megbetegedett. Neki ajánlották Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégészét, Dr. Krepuska Gézát. Miután a kitűnő orvosprofesszor megoperálta és kikezelte a tiszt (állítólag gyógyíthatatlan) betegségét, rávette, hogy a bizottság tisztjei kiszálljanak a helyszínre, és megnézzék a két falut. Megnézték. Majd hosszas diplomáciai tárgyalások után, hogy, hogy nem, a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság 1922. június 22-én hozott döntése alapján 1923. április 23-án Genfben a Népszövetség Tanácsa visszacsatolta Magyarországhoz az érintett két települést és a környékbeli bányákat. A tényleges birtokbevétel hivatalosan 1924. február 15-én történt meg, ezért ezt a napot a helyiek minden évben a Hazatérés Napjaként ünneplik meg. A vár viszont maradt a határ túloldalán. Így esett az a faramuci helyzet, hogy egy magyar falunak (cseh)szlovák vára lett. Az első bécsi döntés után rövid időre a várrom ismét Somoskőhöz tartozott, de a II. világháborút követően 1947-ben megint a Csehszlovák határon túlra került. Innentől kezdve 1999-ig, ha valaki meg szerette volna látogatni a várat Somoskő felől, az csak útlevéllel a kezében, a faluból egy 20 kilométeres kerülővel tehette meg a legközelebbi határátkelőnél. 1999-től a visszatérés 75. évfordulóján megnyitották a határátkelőt a somoskői várnál: ekkortól kerülni már nem kellett, de az útlevél maradt. 2007-től, a schengeni egyezmény életbe lépése óta viszont már útlevél nélkül, szabadon látogatható a vár Magyarországról. Aki felkapaszkodik a várba, gyönyörű kilátással gazdagodik. Csakhamar elakad a lélegzetünk a körpanorámás élménytől. Dél irányában Eresztvény és Salgóbánya településére, valamint a salgói várra, délkeletre a Medves-fennsíkra láthatunk, délnyugatra Somoskőújfalu házai sorakoznak a lábunk előtt, északi irányban a Sátoros és Cseres hegység vonulatai uralják a horizontot. A vár északi, szlovák oldalán található egy geológiai ritkaság, a bazaltömlés. Kis ösvény vezet le hozzá. Az egykori vulkán belsejéből kiömlő láva itt íves, öt-hatélű bazaltoszlopokból álló zuhataggá dermedt. Elég pazar látványt nyújt, érdemes beiktatni a várnéző programba. A vidék egyébként mind a szlovák, mind a magyar oldalon számos remek túrautat kínál, és csak a kíváncsiságunk szabhat határt annak, hogy bebarangoljuk a környék szebbnél szebb erdőségeit.
Nem kell sokat utaznunk, hogy a szomszédos várhoz jussunk. Ugyan az egyik várból a másik vár kiválóan látszik, mindkettőt megtapasztalni az igazán érdekes túra. Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára. A várat a 13. században a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. 1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát, melynek közelében feküdt a község. 1411-ben a Szécsényiek kezén volt, akik ez évben osztották meg öröklött javaikat, e vár Salgó Simon-nak jutott. A 14. század elején földesurai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté nagyúr előtt, de annak halála után még időben átálltak – a szétszaggatott országot egyesítő – Károly Róbert király táborába, így megtarthatták váruradalmukat. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban. 1450-től kezdve tíz esztendeig a harcedzett cseh husziták tartották megszállva Salgót, mígnem Mátyás király serege ostrommal kiverte őket. Tarján helység az egész középkorban a salgói vár sorsában osztozott és vámhely is volt. 1439-ben említés van Salgó községről is, amely közvetlenül Salgó vára alatt, a későbbi Salgó-puszta helyén feküdt.
1548-ban Bebek Ferenc volt a földesura, 1552-ben a vár Derencsényi Farkas kezében volt. I. Ferdinánd király e várba záratta be Bebek Ferencet lefogatása után, miután bebizonyosodott arról, hogy hamis pénzt veretett. A 16. század közepére már azt a vidéket is fenyegette az ország középső területeit elfoglaló török áradat. Salgó várát földesura, Derencsényi Farkas nemes úr igyekezett megerősíteni. Ekkoriban létesítették a nagyméretű, vastag falú ágyútornyot a kapu védelmére. Mindhiába az erős falak, ha az őrség „nyúlszívű”. 1554-ben a vár kapitánya Zagyva Ferenc volt, a várbeliek az egyik ködös őszi reggelen riadtan látták a szomszédos hegytetőről feléjük irányuló óriási ágyú körvonalait. Már jött is hozzájuk a törökök követe, hírül hozva, hogy Kara Hamza szécsényi bég hatalmas ágyújával szétlöveti a várat, hacsak fel nem adják, mert akkor szabad elvonulást biztosít nekik. A megriadt védők az első szóra feladták a várat, majd elhűlve látták, hogy az a bizonyos ágyú egy kerekekre rakott vastag fatörzs volt mindössze. A „furfangos pogány" így jutott Salgó várának birtokába. Benne is maradt egészen 1593-ig, amikor is a királyi sereg vonult fel ellene. Először bezárkóztak a falai mögé, de miután az ostromtüzérség fejükre döntötte a lakótornyot, kénytelenek voltak feladni az ellenállást, ekkor Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós visszafoglalták a törököktől. A bevonuló győztes katonaság a maradék védőműveket is megsemmisítette, így a következő évszázadokban egyre jobban koptatta az időjárás kegyetlen vasfoga. A török hódoltság után gróf Volkra Ottó Kristóf birtokába került, akinek magtalan halála után, a 18. század elején, báró Szluha Ferenc szerezte meg. Az 1980-as években megkezdett régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől. A fennmaradt várfal maradványokból következtetve a kutatók szerint a vár eredetileg három részre oszlott. A felső vár a kiemelkedő szikla tetején állt. A hosszan elnyúló középső vár körülvette a felső várat is. Az alsó vár helyét mára már csak az északnyugati oldalon fennmaradt néhány falmaradvány jelzi.
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.03.01. |
|
|
|
Dinnyési Várpark: eleven történelem
Ha lassan is, de előbb-utóbb megérkezik a tavasz. A reményt adó napsütésben pedig nincs is jobb dolog, mint kirándulni egyet. Akár gyermekkel, akár gyermekek nélkül remek program lehet a dinnyési Várpark felkeresése, amely viszonylag gyors kirándulásnak felel meg és nincs rettentően messze sem. A dinnyési Várpark a Velencei-tó mellett 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A magántulajdonban lévő szabadtéri kiállítás témája a történelem, célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége pedig az, hogy a ma már csak romokban létező középkori magyar várak, nagyjából harminc darab, láthatók itt, kicsinyített változatban. Érdekesség és különlegesség még, hogy rekonstrukciós elképzelések alapján, anyaghűen (kőből, fából, téglából) megépítve, valósághűen állnak előttünk elődeink menedékei, lakhelyei. Ráadásul az építő nem volt rest, és egy-egy várat a helyszínről hozott kövekből, ásványi anyagokból épített meg. A várakat körbefogja a történelmi Magyarországot ábrázoló sétány, mint egy kvázi országhatár, és ezen belül találhatók, nagyjából eredeti helyükre tájolva az építmények. Rövid történetük három nyelven olvasható. A sétány mellett (kopjafa-szerűen) faragott szobrokon láthatjuk az összes magyar uralkodót, fejedelmet és kormányzót. Emléküket 90 emlékoszlop őrzi a sétány körül. A Várpark magántulajdonban van, Alekszi Zoltán kertjében található. Az út ki van táblázva, nem tévedhetünk el, ha mégis, akkor a településen bárki útba igazít bennünket. A Várpark megalkotója elmondta, hogy 2012 februárjában kezdett el komolyabban foglalkozni a Várpark megvalósításának gondolatával. Ezt hosszú előkészítő munka előzte meg, mely magában foglalta a történelmi anyagok felkutatását, a megfelelő helyszín kiválasztását, a kivitelezés megtervezését. A célja az volt, hogy középkori magyar várakat mutasson be, egyedülálló módon. Az egyediségük abban rejlik, hogy az épületek eredeti anyagukból készültek, fából és kőből, a legvalósághűbb megjelenés érdekében. Eddig 35 vár készült el, eredeti tájolással. A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére. Esténként néhány vár különleges megvilágításban is látható. Igény esetén, csoportoknak és gyermekeknek is szerveznek programokat. Ünnepi alkalmakkor lovagi játékokra is sor kerül.
Elérhetőségek: Telefon: (+36 20) 928 7156 Email: info@varpark.hu Jegyárak: Teljes árú: 950 Ft/fő Családi (2 felnőtt + gyerek): 750 Ft/fő Gyermek (16 éves korig), nyugdíjas: 750 Ft/fő Csoportos (20 főtől): 650 Ft/fő Tárlatvezetés (10 főtől): 350 Ft/fő
Nyitva tartás: Hétfő - Vasárnap: 9-18 óráig
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.02.09. |
|
|
|
Vonyarcvashegy – a folyamatos fejlődés útján Aktív sportélet, nívós fesztiválok, új kikötő
A fejlődés útjára lépett Vonyarcvashegy, s az még örvendetesebb, hogy ez a fejlődés folyamatosnak tekinthető. A település állandó lakosainak száma folyamatosan emelkedik. A fiatalok, mivel elégedettek az óvoda, iskola működési körülményeivel, a fenntartás nívójával, egyre nagyobb számban döntenek arról, hogy itt telepednek le.A település legnagyobb vonzereje tagadhatatlanul a strand. Itt, évről évre több büfét és vendéglátóhelyet is színvonalasan megújítanak a vállalkozók. Az aktív sportélet szempontjából nevet szerzett község új sporthálókat is vásárolt és friss sporthomok kerül a röplabdapálya területére. A rendkívül népszerű vonyarcvashegyi Lidó Strand szörfiskolával, vízitaxival, vízisípályával és vízi színpaddal nyújt egyedi élményt a balatoni strandok közül. Számos rendezvénye és szolgáltatása igazi élményt nyújt a család minden tagjának. Az elmúlt 15 év folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően a fürdőzők igazi zarándokhelyévé vált a 7 hektárnyi zöld felülettel és kiépített partszakasszal rendelkező vonyarcvashegyi Lidó Strand. Homokos partszakaszával, gyermek- medencéjével, EU komfortos játékaival a gyermekek és felnőttek körében egyaránt közkedvelt. A legkisebbeknek igazi örömet okoz a játszóház, ahol animátorok várják őket, a nagyobbak óriáscsúszdán, strandröplabda és strandkézilabda pályán próbálhatják ki magukat. A strandhoz ingyenes parkoló tartozik. Három bejáraton, a három pénztárnál közelíthető meg. Bérelhető kabinok mellett díjtalanul használható öltözők is vannak. Az elmúlt években a szakmai díjak sem maradtak el. A „kékhullám zászló” minősítést 2005-2017-ig minden évben kiérdemelték, de a legvirágosabb strand: Arany Rózsa Díj-at és 2015-ben és 2017-ben a Balaton legsportosabb strandja díjat is elnyerték. A strand honlapján pedig online jegyfoglalásra is lehetőség nyílik, ezáltal elkerülhető a pénztáraknál történő sorban állás.
A településen temérdek nyári programmal, fesztivállal készülnek. A május elsejei piknikkel kezdve, a Nyitott Balaton rendezvényein át a túraprogramokig: a fafaragó művészteleptől a Szent Mihály-dombi Zenei Estéken át a nemzetközi sportrendezvényekig, illetve az Orbán-napi borünnepig már tele van a rendezvénynaptár is. A teljesség igénye nélkül ajánlanánk figyelmükbe a Vonyarcvashegyi Fúvószenekari Fesztivált, az első ízben megrendezésre kerülő Vonyarcvashegyi Úszólámpás Építő Világbajnokságot, a Kézműves Sörök és Házi Ízek Fesztivált, vagy a PONTY ÍGY JÓ! – VII. Vonyarcvashegyi Pontyfesztivált. És ez még nem minden! Ráadásul a vonyarci fesztiválok idén is rengeteg meglepetés fellépőt tartogatnak. 2015-ben készült el Vonyarc Marina vitorláskikötő. Az új kikötőben közel 100 db, 40 lábnál is hosszabb hajó fogadására nyílik lehetőség. Emellett 60 db, 1-2 hálószobás, téliesített faház áll a vendégek rendelkezésére egész évben. A kikötőt egy újonnan létesült sétányként is használható kerékpárút köti össze a település központjával. A kikötőben található még étterem, amely egyedülálló módon, a vízen érkező hajókat is közvetlenül képes kiszolgálni (így a megrendelt vacsorát a vendég saját hajóján fogyaszthatja el).
A kikötő mellett halad el közvetlenül a Balatoni Bringakörút. A kikötő beruházáshoz kacsolódóan egy kerékpáros pont is létesült, ahol öltöző-tusoló, illetve szervízszolgáltatások is igénybe vehetők. Fontos ismérv még, hogy itt nem a tó medréből történt területrész-lefoglalás, hanem inkább a tómedret bővítették. Kis túrával eljuthatunk a Szent Mihály-dombi kápolnához. A 134 méter magas dombról pazar kilátás nyílik a tóra és a környező kis településekre. Érdemes megjegyeznünk, hogy itt rendszeresek a zenei rendezvények is.
Egy másik figyelemreméltó útvonal lehet a Kitaibel kilátó. (GPS: 46.766941, 17.322822). A balatoni riviéra egyik kiemelkedő pontján, a pados dolomitból felépülő 225 m magas hegyen 2002-ben építette meg a Vonyarcvashegyi Önkormányzat segítségével a Balaton-felvidéki Nemzeti Park az új kilátót. S ha már a magasba vágyunk, aki megengedheti magának, arra csodálatos kalandok várhatnak, ugyanis a sármelléki repülőtérről felszállva egy Cessna 152-es, vagy egy Cessna 172-es típusú repülőgéppel páratlan élmény lehet egy sétarepülés a Balaton felett. De ugyanezt kissé lassabb tempóban is felfedezhetjük, ha hőlégballannal szállunk a magyar tenger fölé, mert itt bizony erre is van lehetőség.
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.02.01. |
|
|
|
Kerékpárral a Nyugat-Balaton körül Ha jó az idő, pattanjunk bringára!
A Balaton selymes vizű strandokat, rég kihűlt vulkánok melegét őrző gyógyvizeket, lankás domboldalakkal tarkított festői tájakat és zamatos borokat kínál. Azonban a főidény mellett az elő és utószezonban, sőt kora tavasszal és késő ősszel is érdemes felkeresnünk hazánk egyik turisztikai központját, mégpedig két keréken. Pláne akkor, ha ilyen enyhe telünk van, mint az idén, hiszen az olykor tavaszias időjárás bringázásra csábít! Ha a Balaton körüli kerékpározásról esik szó, mindenki azonnal a nagy, az egész tavat megkerülő kerékpárút jut eszébe. De a kezdő kerekeseknek, avagy a családoknak jó hír, hogy nem kell azonnal körbetekernünk 200 kilométert. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda egy ingyenes kiadvánnyal és valóban szenzációs, többféle program-kavalkádot kínáló honlapjával (www.wbbike.hu) igyekszik felkelteni a kirándulási kedvet a kerékpározás szerelmeseinek. Hiszen a kerékpározás jó alkalom ahhoz, hogy együtt legyünk a családdal, a barátokkal, a szerelmünkkel, vagy csak épp önmagunkkal. A balatoni változatos tájak változatos túraútvonalakat kínálnak. Kizárólag biztonságos utakon, sík vidékeken haladó, kimondottan családi túrák mellett természetjáró (Balaton A, B és C túra, túra a Keszthelyi–hegységben, a Kis-Balaton és a Badacsony körül) és kulturális örökségeket érintő túrákat (Festetics emléktúra, családi túra, örökségtúra) is kialakítottak. Az indulóállomásuk általában Keszthely. Maga a város is rengeteg látnivalót kínál, múzeumok sokaságával, de innen kiindulva tényleg körbekalandozhatjuk a Balaton nyugati medencéjét. A túraútvonalakat nem profi kerékpárosoknak állították össze, hanem bárkinek, aki kirándulni, kerekezni szeretne a régióban. A Balatoni Bringakörút mentén strandok, büfék és pihenőhelyek a gyermekes családok igényeihez is igazodnak. Balatonmáriafürdő és Balatongyörök között pedig – közel ötven darab – kerékpár szállítására alkalmas személyhajó segíti a közlekedést, s nyújt újabb élményt a kirándulóknak.
Ráadásul tovább folytatódott a körút mentén a kerékpáros esőbeállók és pihenőhelyek kialakítása. A túraútvonalakat kitáblázták, nyomtatott és digitális térképek segítik a tájékozódást. A Nyugat-Balatonon már minősített kerékpárbarát szolgáltatók sora várja a kerekezőket. Ez azt jelenti, hogy akár egy éjszakát is eltölthetünk valamelyik településen, ha épp ott ér az éj, s a bringánknak és felszerelésünknek is külön helyiséget biztosítanak. Már működik a segélyhívó ügyelet és gyorsszervíz – akár az autósoknál a sárga angyal. Sőt, ha nem kerékpárral indultunk el otthonról, de kedvet kapnánk a pedálozáshoz, akkor a kiválóan kiépített kerékpáros centrumokban kölcsönözhetünk is kétkerekűt magunknak, és még csak nem is feltétlen ugyanott kell leadnunk, ugyanis széleskörű a kölcsönző hálózat, s több települést fog össze. S ha netán többen is vállalkoznánk egy kiadós túrára, akkor kérhetünk kerékpáros túraszervezést és vezetést is. Pattanjunk tehát bringára!
Nagy segítség, térképekkel, programokkal: https://west-balaton.hu/kerekparturak
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.01.25. |
|
|
|
Egy kis JAMAICA Napsütés, koktélok, vidámság
Jamaica neve az őslakos taíno indiánok xaymaca (források szigete) szavából származik. Kolumbusz Kristóf 1494-ben szállt először partra a szigeten.
A repülőút 8 995 km: A Mauri Utazási Iroda útját választottam. Az utazás elég viszontagságos volt, nagyon szűk a hely a Condoron. Talán ez a repülőgép lehet az óceánjárók fapadosa. Igaz, ellátás volt a repülőgépen, ezen kívül lehetett filmeket nézni, zenét hallgatni. Mondjuk az odaút 14 órája meg sem kottyant a visszaút 10 órájához képest. A müncheni átszállásnál a rendelkezésre álló idő ideális volt (nem volt túl hosszú, kényelmesen elég volt). Ráadásul szeretem a német repülőtereket, sokat tesznek az utasok kényelméért. A transzfer a hotelba és vissza teljesen rendben volt, csak el kellett hessegetni az önjelölt hordárokat, vagy mondhatnám úgy is, a borravaló-vadászokat. Megérkezéskor kaptunk egy csomagot a reptéren és egy másikat a szállodában a tudnivalókról – sajnos németül, viszont felkészültem itthon, így volt anyagom, illetve angolul tudtunk kommunikálni.
Montego Bay – repülőtér. Már itt érezni lehetett, hogy vidám helyre érkeztünk.
A szálloda: Jewel Runaway Bay Beach & Golf Resort All Inclusive: A szálloda teljesen rendben volt. A megérkezéskor ugyan nem kaptuk meg a tengerre néző szobát, de amikor ezt szóvá tettem, rögtön mondták, hogy másnap átköltözhetünk. A távozáskor a transzfer indulása és a check-out között volt 2 óra, ezt megkaptuk ajándékba, megtarthattuk a szobát – gondolom a kezdeti „kellemetlenség” fejében (bár ezt nem mondták).
Nagyon tiszta volt a szoba, naponta többször is takarítottak (nem azért írom, mert zavaró lett volna – keveset tartózkodtunk a szobában) és a reggeli beágyazás mellett este megágyaztak. Megkaptuk a már máshol is megszokott (Zöld-foki Köztársaság) törölköző-hattyúinkat is. A szobai minibárt mindig feltöltötték (észlelve a light kóla függőségem és feleségem mentes vízét). Az étkezéshez rendelkezésre álló éttermek szintén tiszták voltak és nagyon kellemes környezetben helyezkedtek el (reggeli a tengerparton), ezek közül csak az egyik volt foglalós, és ebben is az elsőre kigondolt időpontokra kaptunk is helyet. Ez a The Jade Samuraj étterem volt – a „szakácsunk” bemutatkozott, hogy ő Lee Chang-Wu (egy nagyon fekete fiú volt, aki egy inkább kínai nevet mondott, pedig ez japán étterem volt) és végig nagyon vidám hangulatot teremtve, viccelődve beszélgetett, miközben előttünk készítette el a vacsoránkat. Rajta kívül egy másik srác találós kérdésekkel szórakoztatott bennünket – rajtunk kívül még 2 pár ült az asztalunknál, Kanadából és az USA-ból. Finom és változatos volt a koszt, feleségem minden nap tudott csirkét enni, de én is hozzájutottam mindenféle nem csirke húsokhoz! Sajnos a süteményeik nincsenek a topon, de már megszoktam, hogy ezt csak itthon ehetek finomat! A bárokban egyedi kívánságokat is teljesítettek, ami nem volt az itallapon (például bushwacker koktél – amikor megkérdeztem a fiút, tudna-e adni, elgondolkozott, majd mondta: „Yeah Mon, No Problem!” Megcsinálom neked!). Tulajdonképpen mindenhol ezt mondják, miközben mosolyognak, jókedvűek. A Yeah Mon-t (remek, nagyszerű) köszönésképpen használják, a No Problem pedig az életfilozófiájuk. Ez persze teljes mértékben érthető, hiszen egész évben 30 – 33 °C a nappali hőmérséklet, a tenger pedig 26 – 29 °C-os, a szél pedig igazán kellemes hőmérsékletet biztosít. Állandóan süt a nap, alig esik az eső, akkor is csak pár csepp – az esős évszakról (június - november) és a hurrikánokról pedig ne essék szó! A személyzet mindenhol kedves és figyelmes volt, emlékeztek rá ki, mit szeret. A telepített idegenvezető egy idősebb német hölgy várt bennünket, üdvözölt németül, de rögtön váltott angolra, amikor mondtam neki, hogy inkább angolul beszélnénk. Rátaláltam a világ legjobb állására (ráadásul a hely miatt ez nekem különösen szimpatikus), hiszen a hölgy csak a szállodában ténykedett és abban segített volna, amit sokkal rövidebb idő alatt a recepción el tudtam intézni!
Szálloda – tengerpart: A tengerpart csodálatos, fehér homokos, a víz tiszta, átlátszó és kellemes hőfokú, a halak barátságosak és kíváncsiak. A belső medencék is kellemesek voltak. Kilátás a tengerre az emeleti szobából. A földszinti szobák teraszán kis medence van.
A fakultatív programok kicsit drágák voltak (a delfines kirándulás 226 $, a kubai 50 $-ral szemben), de ennek ellenére nagyon megérte elmenni rá, nem szabad kihagyni. Két programon vettünk részt: a delfinekkel úszás (ez fantasztikus volt itt a busz vezetője volt az „idegenvezető”, ő angolul szórakoztatott bennünket) és egy Ocho Rios - Dunn’s river falls-Bob Marley ház, ez is fantasztikus volt - itt az idegenvezető hölgy, egy fekete lány németül beszélt, de mindig érdeklődött, hogy értjük-e, mondja-e angolul és ha kérdésünk van szóljunk. Jól szervezett volt mindkét kirándulás.
Dolphin cove: mindig azt gondoltam, milyen fantasztikusan értenek az állatokhoz az idomárok, gondozók, hogy megértik őket, hogy együtt tudnak működni velük. Azonban rá kellett jönnöm, hogy az állatok a fantasztikusak. Különösképpen a delfinek. A szokásos bemutató után beúsztunk közéjük, ahol körülöttünk úszkáltak, engedve, hogy a hátukat, hasukat simogassuk, integettek, odaúsztak közvetlen hozzánk és puszit adtak (18 éves mexikói delfin lányok! J) – mindez nagyon kellemes és szórakoztató volt, de nem volt különleges. Aztán szóltak a gondozók, hogy feküdjünk fel a vízre és ekkor következett a fantasztikus dolog: két delfin hozzánk úszott és az orrukat a talpunkhoz nyomva úsztak, és kiemeltek a vízből. Máig nem értem, hogy egy felkészületlen és tehetetlen testtel hogy tudták ezt megtenni! Lehetett itt látni rák futóversenyt, cápákat lehetett simogatni, és be lehetett menni a papagájok közé.
Dunn’s River Falls: ebben a parkban a dús növényvilág és a különleges fák mellett a fő látványosság, vagy inkább tevékenység a sekély, kis vízesésekkel tarkított folyóban történő séta, vegyítve időnként egy-egy természetes csúszdával.
Bob Marley (Robert Nesta Marley, 3 feleség, 13 gyerek – 9 különböző nőtől -, 1945 – 1981-ig élt (rákban halt meg).Raggae – 1960-as évek végétől, több stílus (dub, ragga, rocksteady, dancehall) keveréke, különleges ritmusa, amit a taktusok közötti hullámzás ad, amit a gitáros játszik – bang, a dobos gyakran üt egy harmadik ütemet a taktusok között. Ezt úgy ismerik, hogy "one drop" ("egy csapás"). Rasztafári reggae – spirituális zene (roots), dicsőíti Jah-t (istent), Rastafári, Prince Tafari felkiáltások - ami Haile Selassie etióp uralkodó eredeti neve (Ras Tafari Makonnen). A rasztafári vallásban (raszta) ő szimbolizálja a megtestesült istent (a Királyok Királya, az Urak Ura és Júda oroszlánja – the King of Kings, Lord of Lords and the Lion of Judah tiszteletbeli megnevezéssel). A raszták számára a marihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez (Jah). Sokan afrikai eredetűnek tartják a kannabiszt és afrikai kultúrájuk részének tekintik, amihez vissza szeretnének térni.
Bob Marley háza: kihagyhatatlan program a kert meglátogatása. Különleges növényekkel, italokkal és természetesen raggae zenével. Amikor ide utaztunk, az idegenvezető külön felhívta a figyelmünket, hogy igyekeznek távol tartani bennünket a helyiektől (a kert és a ház a sziget belsejében, egy hegyes vidéken van, ahol a busz csak a kerítésen belül állt meg), de természetesen, mint mindenhol, itt is alkalom nyílik kábítószert venni, ami tilos ugyan, de a rendőrök is szívják. De miért is ne szívnák a ganja-t, hiszen az szigetet belengi a jellegzetes illat, mindenhol árulják, fogyasztják. A házban az idegenvezetőnk is nagyon vidáman fogadott bennünket, jellegzetes rogyasztott térdű járással, időnként énekelve, „cigarettát” szívva vezetett végig bennünket. Megmutatta Marley kedvenc helyét és pózát (ahol, ahogy elmélkedni szokott) és növényét is.
További képek: https://drive.google.com/drive/folders/1OaOQezh_UqOf0L50_BCm2wZ5Gn6D-mUd?usp=sharing
Zsidó Norbert
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.01.18. |
|
|
|
Fürdőzés és gyógyulás a Festetics Fürdőházban Hévíz, a Balaton mellől kerékpárral is elérhető
Fotó: Vinnay Péter
A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb vulkanikus eredetű, biológiailag is aktív, tőzegiszapos, természetes termáltava. A gyógyító erejű, 4,4 hektár nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat ásványi anyagokban gazdag források táplálják – amely bőséges vízhozamának köszönhetően (410 liter / másodpercperc) háromnaponta kicserélődik. A tó vízhőmérséklete télen sem csökken 22 oC alá, nyáron pedig eléri a 35-38 oC-t. A tó vize a déli végén, közel 10 méteres csatornán keresztül a Zala folyón át a Balatonba ömlik. A tavat egy 33.9 hektáros véderdő védi. A gyógyvíz gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait. Gyógyászati célból ajánlott felkeresni: mozgásszervi megbetegedések, (kopásos) gerinc-, ízületi megbetegedések, gyulladásos ízületi betegségek idült szakaszában, Bechterew-kór, csontritkulás esetén, műtéteket követően, lágyrész-reuma, illetve bizonyos nőgyógyászati betegséges kezelésére. A városka pedig a kulturális rendezvényekkel sem marad adós, gazdag programok várják a vendégeket.
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.01.11. |
|
|
|
Kalandozás a múzeumok városában A Balaton kulturális központja: Keszthely
Keszthelyt a Nyugat-Balaton fővárosának is szokták emlegetni, s bizony nem méltánytalanul. A közelmúltban szerencsém volt ellátogatni a Festeticsek egykori városába, s be kellett látnom, hogy az első állítás kétségtelenül igaz. Nem csupán a fürdőzők és a kerékpárosok választhatják kirándulási célpontként ezt a várost, hanem a kultúra után érdeklődők is. Keszthelyt a múzeumok városának is titulálhatnánk, hiszen biztosan talál mindenki magának legalább egy érdekes kiállítóteret, ahol elkalandozhat néhány órát.
A Festetics kastély és a Georgikon egy külön misét is megér, annyi csodálatos látnivaló és különlegesség található ott, hogy sokáig sorolhatnánk. Ámde, ha tovább megyünk Keszthelyen, s csak a múzeumokat vesszük számba, remek elfoglaltságra lelünk. Egy-egy borongósabb napon, akár télen, akár tavasszal, vagy ha nyáron már meguntuk a lubickolást, ideális célpont lehet valamelyik múzeum. Kortól, nemtől függetlenül ajánlható bármelyik. A Festetics kastély önmagában is különleges, hiszen hazánk harmadik legnagyobb épen maradt kastélya – a fertődi Esterházy és a gödöllői Grassalkovich kastély után – de minden bizonnyal a legszebb. Magyarország egyik legnagyobb barokk palotája, Pannónia igazi kincse! A kastélyban 18 korhűen berendezett termében bepillantást nyerhetünk a XVIII-XIX. századi főúri életformába. Megtekinthetjük az épen maradt főúri könyvtárat, amelyben számos ritkaság lelhető fel, például Napóleon rézkarcokkal és fametszetekkel teli könyvsorozata, melyek egyenként 15 kilót nyomnak, vagy Boccaccio Dekameronja, persze eredeti kiadásban. A legrégebbi kötet pedig egyenesen 1488-ból maradt ránk (Thuróczy János műve, a Chronica Hungarorum). S itt illik megemlítenünk, hogy mindez jórészt a II. világháborúban a várost megszálló orosz-ukrán származású Ilja Illarionovics Sevcsenko őrnagynak köszönhetjük, aki miután meglátta e szellemi vagyont, elfalaztatta a könyvtárszárnyat a hazánkat „felszabadító” barbár honfitársai elől. Szintén a kastélyban található a hintómúzeum, ahol ötvennél több kocsi, hintó, és szán ad ízelítőt az egykori lovas kultúra világából. A pálmaházban a trópusok legszebb virágcsodáit láthatjuk, közel 400 fajta virágzó kaktuszfélével. A pálmaház épületét sziklakert, akvárium és kerti tó együttese övezi. A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyen, a Festeticsek régi majorjának épületében eszközökben és gépekben gazdag agrártörténeti kiállítás található. A múzeumnak élménygazdasága is van, ahol baromfiudvar, játszó- és pihenőhelyek fogadják az érdeklődőket.
A Vadászati Múzeumban öt földrész világrekordokban bővelkedő, páratlan, 140 vadfajból álló trófeagyűjteménye látható. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé.
A történelmi modellvasút kiállításon a kontinens egyik legnagyobb terepasztalán, három európai (német, osztrák, magyar) vasútvonal részletekig hű mása elevenedik meg.
Továbbhaladva ejtsük útba a XIX. század végén alapított Balaton Múzeumot, amelynek állandó kiállításán – mi sem természetesebb – a Balaton természeti kincseinek és kulturális örökségének legátfogóbb bemutatását nyújtja. Itt részletesen tájékozódhatunk a tó kialakulásáról, állat- és növényvilágáról, a halászat és a hajózás történetéről, a balatoni fürdőéletről, a környék várairól, ásatásairól. A nagy múltú múzeumok mellett számtalan magánkiállítás is nyílt az utóbbi években. A színes palettából feltétlenül kiemelendő a népi építészetet és viseletet porcelánbabákon bemutató, illetve gyermekkorunk kincseit felidéző Babamúzeum. A Történelmi Panoptikumban közel félszáz híres magyar történelmi személyiség életnagyságú viaszfiguraként „kel életre”.
Érdemes megtekintenünk a Csigaparlamentet is, amely a magyar Parlament makettje, s közel 4,5 millió pannon tengeri csigából épült, és 7,5 méter hosszúságú.
A nagyobbaknak ajánlott a Kínzómúzeum, ahol fél évezred kínzóeszközei láthatóak a Középkortól egészen az Újkorig. De az Erotikus Panoptikum is igazi kuriózum. E helyütt a reneszánsz irodalom pajzán históriái panoptikumi viaszfigurák által elevenednek meg. Szintén unikum a Marcipán Múzeum, mely mintegy száz mestermunkából áll. Ugyancsak varázslatos a Cadillac Múzeum, ahol a márka fejlődését követhetjük nyomon az 1920-as évektől kezdődően a ’90-es évekig.
A Rádió és Televízió Múzeumban eme „szórakoztatóipar” fejlődésének lehetünk részesei.
A Nosztalgia- és giccsmúzeumban az 1800-as évektől kezdődően kísérnek bennünket a múlt látványos, de ma már furcsának tűnő tárgyai. De említhetnénk a Lepke és hüllő kiállítást, a Kályhák házát, a Játékmúzeumot, Surber Zeneautomata és fonográf múzeumát, avagy a Magyar Feltalálók Múzeumát, Szendrey Júlia szülőházát, netán a Festetics Imre Állatparkot. S a sort még folytathatnám. Nem teszem. Akinek sikerült felkelteni a kíváncsiságát, látogasson el Keszthelyre, s válogasson kedvére a rendkívüli tárlatok közül.
Szóládi Zoltán
Címjegyzék – teljesség igénye nélkül: Helikon Kastélymúzeum, Kastély u. 1. Telefon: (83) 314 194 Népviseletes Babamúzeum Keszthely, Kossuth Lajos u. 11. Telefon: (83) 318 855 Történelmi modellvasút kiállítás és Vadászati Múzeum, Pál u. 1. Telefon: (83) 312 191 Horrorárium és Kínzó Múzeum, Bakacs u. 2. Telefon: (30) 855 6533 Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely, Bercsényi Miklós u. 65. Tel: (83) 311 563 Cadillac Múzeum, Kossuth Lajos u. 77. Telefon: (30) 956 2829 Marcipán Múzeum, Katona József u. 19. Telefon: (83) 319 322 Reneszánsz Erotikus Panoptikum, Kossuth Lajos u. 10. Telefon: (30) 855 6533 Kocsi Múzeum, Helikon Kastélymúzeum, Bástya u. 4. (Telefon: 83) 312 190 Lepke és egzotikus hüllőkiállítás, Kastély u. 10. Telefon: (30) 957 8049 Lakoma Étterem & Magyar Feltalálók Múzeuma, Balaton u. 9. Telefon: (83) 313 129 Surber Zeneautomata és Fonográf Múzeuma, Jókai u. 5 Telefon: (30) 602 6868 Kályhák Háza, Kastély u. 3 Telefon: (30) 267 7618 Szendrey Júlia emlékszoba, Szendreytelep Telefon: (30) 960 7460 Rádiómúzeum, Georgikon utca 2. Telefon: (30) 973 8242
|
|
|
|
|
|
|
|
2018.01.04. |
|
|
|
Izlandi mozaik: a melegvíz-ellátás és fűtés is a gejzírek energiájával valósul meg Ahol a rothasztott cápahúshoz égetett bor dukál
Mindkét alkalommal a Skandináv Utazási Központtal (www.skandinavia.hu) utaztunk. Azért tartom ezt fontosnak megemlíteni, mert sok hasonló tartalmas utat lehet találni más, szintén korrekt utazási irodáknál is, azonban ez az iroda egy olyan idegenvezetővel dolgozik (Oppelt Csaba), aki Izlandon járt egyetemre, így mindent tud a szigetről, az ott élő emberek szokásairól, életéről, nagyon lelkesen mesél is erről és meg tudja szerettetni másokkal is Izlandot. A közbiztonság nagyon jó a szigeten. Egy alkalommal Reykjavikban vacsoráztunk a csoporttal egy étteremben, amelyik teljesen tele volt vendégekkel. Az egyik csoporttársunk az asztalon felejtette a mobiltelefonját. Amikor eljöttünk az étteremből, az még javában tele volt. A csoporttárs csak akkor vette észre, hogy nincs meg a telefonja, amikor a szállodába érkeztünk, viszont ekkorra már az étterem bezárt. Az idegenvezetőnk mondta neki, hogy semmi probléma, a másnapi buszos kirándulásunk alkalmával útba ejtjük az éttermet. A telefon természetesen megvolt. Mivel nagyon jó a közbiztonság, ezért saját szervezésben is elérhető Izland, azonban a nagy érdeklődés miatt érdemes előre lefoglalni a szállást, mert a helyszínen nem biztos, hogy sikerül találni. Elterjedt a „falusi turizmus” is náluk, egyre több gazda alakít ki szállást a birtokán, azonban ezek is teljesen, akár több évre előre is telítettek. Az egyik ilyen észak-izlandi gazdaságban a gazda befogja az árván maradt kis sarki rókákat, felneveli őket, majd szabadon engedi. Itt is teljesen összkomfortos a szállás, lehet autóval érkezni - van benzinkút, van egy kis templom és a sarki rókák mellett több háziállat is.
Aki jobban szereti a nomádabb körülményeket, annak a Baraka Utazási Irodát ajánlom (www.baraka.hu), itt több a gyalogtúra, a szállás turistaházakban van, és szükséges az átlagos sportos erőnlét, a megfelelő felszerelés és a túrázási tapasztalat. Minden látványosság mellett található valamilyen étkezési lehetőség, ahol többféle leves (nagyon finom, sűrű levesek – halleves, birkagulyás, paradicsomleves, különféle krém levesek) közül is lehet választani. Izlandi sajátosság, hogy ha valaki vesz egy levest, akkor abból bármennyiszer repetázhat, de akár másikat is megkóstolhat, azért nem kell fizetni. Izland az egyetlen ország, amelyiknek folyamatosan növekszik a területe, köszönhetően a vulkanikus kitöréseknek. A szigeten 140 vulkán található (a kráterek száma meghaladja az ezret), amelyek közül 26 vulkán aktív, időszakosan működik. A legismertebbek: Hekla (1491 m) és az Eyjafjallajökull, amely egy jégmező alatti vulkán (2010 tavaszán okozott egy kis gondot az európai légitársaságoknak. Jégmezőkből nincs hiány, a sziget felszínének 10%-át borítja jégtakaró, és itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek területe 8 500 km2, vastagsága pedig helyenként eléri az 1 000 métert. Amikor 2017 július végén kint voltunk, a sziget északi részén egy időre lezárták az utat, mert egy jégmező alatti vulkán aktivitása miatt a gleccserfolyóból kiáramló víz elöntötte azt. Jellemzően ezen a területen a tenger felé nagyon sík a vidék, hiszen a vulkánkitörés nagy mennyiségű jeget olvaszt meg és ez a jeges ár mindent letarol.
Izland hatalmas geotermikus mezőkkel rendelkezik, több geotermikus erőműve is van, jelentős többlet energiát termel, mint amit fel tudna használni. A házaknak nincs szigetelése, hiszen a meleg víz és a fűtés így rendkívül olcsó. Kis probléma, hogy előfordul, hogy valakinek a nappalijában tör ki egy új gejzír (előfordult már). Izland és Anglia között tengerfenéki vezetéket építenek ki, amelyen keresztül elektromos áramot továbbít, ad el Izland. Az egyik nevezetes geotermikus terület a Myvatn-tó partján található Hverir, ahol a Majmok bolygója című filmet is forgatták.
A másik geotermikus terület a Reykjanes-félszigeten a krysuviki. Az ezeken a területeken folydogáló patakocskák helyenként felduzzadnak (vagy felduzzasztják), és egész évben kijárnak oda az izlandiak, és fürödnek, piknikeznek. Még fürdőruha sem szükséges a megmártózáshoz.
A harmadik geotermikus terület a reykjadaluri Hveragerdi fortyogók, amelyikről csak havas képeim vannak (2015 októberi).
A negyedik geotermikus terület a Reykjaviktól nem messze található Kék Lagúna, amely fekete lávakövek között húzódó, természetesen meleg tó, amelynek 37-41 fokos vize gőzölög és különböző bőrbetegségekre nyújt gyógyírt. A közeli svartsengi geotermikus hőerőműből erre a lapos, sík területre vezették ki a tengervizet, amit aztán az izlandiak felfedeztek, hogy fürdésre kiválóan alkalmas és kialakították a fürdőt. A vize kétnaponta teljesen lecserélődik.
A negyedik geotermikus terület Reykjaviktól keletre a Hvítá folyó mellett terül el. Itt található a Stori gejzír, a Nagy Lövellő, minden gejzír róla kapta a nevét, az izlandi geysir szó kilövellést jelent. Valamikor 70 méter magasra is kitört, manapság már nem működik (egyesek szerint egy földrengés során „eldugult”, elmozdult a belsejében egy nagyobb kő és elzárta az útját. A Strokkur gejzír kitörései szabályos időközönként (5-6 perc) követik egymást, ilyenkor 22 méter magas forró vízoszlopot lövell az ég felé.
Hévforrások és bugyborgó iszaptavak olyan helyeken fordulnak elő, ahol a folyékony magma megközelíti a felszínt és a közelben karszt- vagy rétegvizek vannak a föld alatt - a Hvítá völgyében mindkét feltétel adott. A magma felmelegíti a lyukacsos kőzeteket és a kőzet résein át leszivárgó vizet. Ha a víz útjában nincs akadály, hévforrásként vagy iszaptóként tör a felszínre. Ha azonban a víz a kőzetnek a felszín felé részben zárt üregeiben gyűlik össze, ott szökő hőforrás, gejzír jön létre. A gejzír üregeiben összegyűlő víz hőmérséklete meghaladja a 100 C fokot, de mégsem forr fel, mert a ránehezedő vízoszlop nyomása következtében a forráspont megemelkedik. Izland növényvilágát a zuzmók, mohák, alacsony méretű virágos növények alkotják. A zuzmóra nem szabad rálépni, mert akkor elpusztul – sajnos sok turista mégis megteszi.
Izland az éles kontrasztok világa. Nyáron 24 órán keresztül nem megy le a nap, télen sötétség uralkodik. A ragyogó napsütést perceken belül eső, a földrengést vulkánkitörés követi. A jeges utat zöld moha váltja. Pénteken, szombaton este Reykjavikban az izlandiak kocsmatúrára (rúntur) indulnak – nagy lemaradást kell behozniuk, mivel a sörfogyasztás és forgalmazás 1989-ig tilos volt az országban.
Az izlandi embereknek jó a humoruk, segítőkészségük és életerejük kivételes. Büszkén őrzik hagyományaikat, népszokásaikat, meséiket a szellemekről, manókról, tündérekről. Azt sem rejtik véka alá, hogy mennyire féltik gyönyörű szigetüket, természeti csodáikat a turisták pusztításától. A legtöbb turista nem nagyon érti, hogyan lehet ilyen hidegben élni, ám a vicces emberek, a sűrű, forró levesek, a házi kenyér, az isteni halak, az omlós bárányhús és a tiszta természet hatására előbb-utóbb mindenkit meggyőz: Jó itt élni! Vagy mégsem? Nagyon szeretik a hákarit, a rothasztott cápahúst. Azt mondják, érdemes kipróbálni – én nem mertem. Készítése: a cápát felszeletelik, majd a húst elássák, hagyják pihenni, akár hónapokig. Miután a méreganyag eltávozott, előszedik, letisztogatják, majd a csendesen bomló, továbbra is orrfacsaró szagú darabokat felakasztják száradni további hetekre. Állítólag porhanyós, szalonna állagú lesz, apró darabokra vágják és előételként, pálinkakorcsolyaként fogyasztják. Na és a pálinka, a brennivín, ami szó szerint égetett bort jelent. Azonban erjesztett burgonyából készítik, amibe különféle fűszernövényeket áztatnak, hogy valamennyire elviselhetővé tegyék a penetráns ízt és szagot. Meg sem merem említeni, hogy a rothasztott cápahússal, vagy bikaherével fogyasztják …
Zsidó Norbert
|
|
|
|
|
|
|
|
2017.12.20. |
|
|
|
Lencsevégen a cseh főváros Válogatás a Panoráma Fotóklub prágai képeiből
Prágáról sok mindent el lehet mondani, amely között olyan közhelyeknek ható jelzők is vannak, mint Kis ékszerdoboz, 100 tornyú Prága, a Sör fővárosa… Rengeteg egyéb nem megemlített és jelentős látnivaló található itt. Például Európa legnagyobb lovas szobra, valamint az óvárosban számos eredeti zsidó temető, egy hatalmas állatkert… és természeten sok kis meghitt kocsma, étterem, valamint híres kávéházai is vannak Prágának.
Nem mindenki hajlandó reggel 5-kor kelni, hogy megtekintse a napfelkeltét a Károly hídon. Mi is így gondoltunk, de mikor megláttuk a kínai turistacsoportot, amely keresztbe elfoglalta hidat, picit leesett az állunk és elkeseredtünk, hogy hogyan fogunk így jó képeket csinálni. Azért maroknyi kis hun seregünk átverekedte magát a kínai hordán és elkészítettük e remek felvételeket. Prágában a történelmi részen kívül láthatunk modern felhőkarcolókat, de itt van a modern építészet helyi legnépszerűbb képviselője az úgynevezett Táncoló ház, aminek a tetején kilátó található. A József Attila könyvtárban található kiállításunkban Prága jelképeit mutatjuk be: a Károly hidat, az Óváros téren álló Tyn székesegyházat, Orlojt, (1410 óta látható az óra, de a 1597 óta van mozgó bemutató benne), a Szent Vitus székesegyházat, és a várat, valamint kilátást a várból.
Számos werkfotó és élmény bizonyítja, hogy ez egy nagyon hasznos (fotós szakmai szemmel), kellemes, de azért fárasztó fotós kirándulás volt. Mindenki talált a számára legkedvesebb témában fotótémát, mert Prága mindenkor szép: hajnalban, nappal és napnyugtakor is. De a sok szöveg helyett beszéljenek a képek. És engedjenek meg egy jó tanácsot! Ha tehetik, tehetitek, látogassátok meg a cseh fővárost, bármikor, bármelyik évszakban. Igyanak egy pohár jó cseh sört, frissen csapolva és gyönyörködjenek a városban. Nekünk, nagyon rövid volt az időnk arra, hogy mindenki spontán fedezze fel a várost, de majd mindenki megteheti ezt a saját tempójában, legközelebb. Addig is, jó szórakozást kívánok a képekhez! Köszönöm!
A Panoráma Fotó Egyesület kiállítása a könyvtárban
A képek alkotói: D.-né Horváth Aranka, Boldog József, Kontár Csaba Attila, Kovács Krisztián, Pálfi László.
Kontár Csaba Attila
|
|
|
|
|
|
|
|
2017.12.14. |
|
|
|
A lundák földjén - még egy kis Izland A lunda zömök testű, rövid szárnyú tengeri madár
Vissza kellett mennem Izlandra, mert az első utam alkalmával nem láttam lundát (puffint). Ez a madár nagyon egyedi megjelenésű, semmilyen más madárral nem keverhető össze. Zömök testű, rövid szárnyú, buksi fejű, galamb nagyságú tengeri madár. Valahol azt olvastam róla, hogy egy kisminkelt szárnyas pingvinre hasonlít. Meredek sziklafalak kis tisztásain telepednek meg, ahol esetlenül mozognak és innen 'vetik le' magukat a mélybe és kezdik el vergődő szárnyalásukat a tenger felé. Látva őket azt gondoltam, biztos a sziklák alatt sok lehet a madártetem.
Akkor lepődtem meg igazán, amikor a reykjaviki öbölben hajókázás közben (bálnales), több kilométerre a partoktól láttam repülni a lundákat. Kisebb csoportokban, közvetlenül a hullámok fölött repülnek, lábukkal is segítve az előrehaladást. A víz alatt halásznak, 15 méter mélyre is lemerülnek. A víz alatt a szárnyukkal hajtják magukat előre, úszóhártyás lábukat csak az irányváltoztatásra használják.
Mamlasz madarak, ha valaki veszi a bátorságot és felkapaszkodik a meredek szirtekre, ott akár meg is foghatja őket, nem repülnek el. https://www.youtube.com/watch?v=_2FrPpBrrks A bálnales volt az a program, amire nem akartam elmenni. Voltam már pár ilyen hajókázáson, bálnát viszont még nem láttam. Most sem. Viszont láttam a lundákat és egy fókapárt. A rejkjaviki öböl a Harpával (kulturális, koncert és konferencia központ):
Izlandon nagyon elterjedt a készpénz mentes fizetés. Mindenhol lehet fizetni bankkártyával, még a legkisebb összeget is fizethetjük így. Például a nyilvános illemhelyeken is. A rejkjaviki öböl:
Volt még egy sikertelen túrám, az első izlandi látogatásomon novemberben. Nem sikerült találkozni a sarki fénnyel (Aurora Borealis). Izland pedig tökéletes helyen van a sarki fény megfigyeléséhez. Ősztől kora tavaszig látható a sarki fény, ha szép tiszta az égbolt és kellően erős a naptevékenység (a napszélből származó töltött részecskék okozzák a kékes-zöldes fény orgiát). Az Országos Izlandi Meteorológiai szolgálat előrejelzi, mikor van esély rá, hogy láthassuk. Ekkor csak keresni kell egy lakatlan helyet a városoktól távol, ahol kicsi a fényszennyezés – ez mondjuk Izlandon nem nehéz találni. https://www.youtube.com/watch?v=6oMPGd3tvB0
Észak-Izlandon található Akureyri, a legnagyobb vidéki város – a lakosság száma mindössze 18 ezer fő – a leghosszabb izlandi fjord, az Eyjafjörður (sziget fjord) mélyén található. Izland egy emberközpontú állam, mindent megtesznek azért, hogy jól érezze magát, aki itt él. Igyekeznek felhívni a figyelmet az olvasás fontosságára. Az utcákon az útjelző oszlopokra könyv alakú fémlapokat helyeznek ki különböző magasságban az életkornak megfelelő irodalmi mű részletével:
Góðafoss, az Istenek vízesése. A 175 kilométer hosszú Skjálfandafljot gleccserfolyam vize 12 méteres magasságból zúdul alá körülbelül 30 méteres szélességben. A vízesés szorosan kapcsolódik az izlandi történelem egyik legfontosabb eseményéhez, a pogányságról a kereszténységre való áttéréshez. Nevét onnan kapta, hogy 1000-ben a közeli Ljósavatn-ből származó törzsfőnök és törvénymondó, Porgeir Porkelsson, aki maga is pogány pap volt, a legenda szerint, amikor visszatért az Alpingi gyűlésről, úgy szabadult meg a pogány isteneitől, hogy belehajította őket a vízesésbe.
Csodás látnivaló Jökulsárlón, a gleccserfolyó lagúna. Itt kétéltű hajóval (az USA-tól vették meg ezeket a vietnámi háborúban használt hajókat) jártuk körbe a lagúnát, amihez alaposan be kellett öltözni, amit nem az idő, hanem a biztonság indokolt (nagyon kellemes meleg volt, 20 °C körüli hőmérséklet, szélcsend):
Szerencsére megálltunk a Hof tanya fűtetejű templománál és a mellette található temetőnél, ahol láthattam egy 3 évszázadban élt hölgy sírját. Izlandon, ha születik egy gyermek, akkor megkapja édesapja keresztnevét, amihez ha lány, akkor a dóttir, ha fiú, akkor a son szót illesztik, ez lesz a vezetékneve. Természetesen a nemének megfelelő keresztnevet is kap. Itt kell elmondanom, hogy Izland, mivel egy elszigetelt sziget, 300 000 körüli lakossággal, komoly probléma a párválasztás. Éppen ezért kifejlesztettek egy mobil applikációt, amelyik kapcsolódik egy adatbázishoz, amelyben az izlandi lakosság szerepel. Ha egy buliban megtetszik egymásnak egy fiú és egy lány, akkor először megnézik ezt az alkalmazást, és ha nem túl közeli rokonok, akkor máris nincs akadálya a kapcsolatteremtésnek.
Ezután egy újabb gleccserfolyóhoz mentünk el. Veszélyes helyek ezek a folyók, több emlékművet is láttam itt, amelyik olyan fiataloknak állítanak emléket, akik itt tűntek el (sosem találták meg a holttestüket):
Zsidó Norbert
|
|
|
|
|
|
|
|
2017.12.05. |
|
|
|
Miért éppen Izland? A táj lélegzetelállítóan zord, de ez adja a szépségét
Október közepe, a főváros (Reykjavik) közelében:
Október vége, a Pingvellir Nemzeti Park közelében (itt tartották a világ legelső parlamentjét 930-ban és itt található az Európa és Amerika közötti geológiai törésvonal):
Július vége, a Jökulsárlón gleccserfolyó lagúna:
Az izlandi táj lélegzetelállítóan nyers, zord, talán ez is adja a szépségét. Nagy tág terek mindenfelé. A szigeten 336 ezren laknak, ebből a fővárosban, Reykjavikban a harmaduk él (122 ezer). Ahogy eljön a hét vége, szinte mindenki menekül a hétvégi házába, mert nem bírják a rengeteg ember közelségét, a nagy tumultust (Dunaújváros nem nagy túl nagy város, de nagyobb a nyüzsgés itt, mint Reykjavikban) – ezek a hétvégi házak sok esetben a sziget lakatlan középső részén vannak, egymástól tisztes távolságra, mert egyedül akarnak lenni. Kellemesen furcsa minden.
Reykjavik egyik felkapott találkozó helye, ahol nem gond, ha valaki a tetőn szeretne elvonulni a világtól:
Kiállítás az utcán:
A sziget lakosságának többsége hisz a tündérekben, trollokban. A tündérek kis kövekben laknak, éppen ezért kis ajtókat, ablakokat rajzolnak a kövekre, hogy ki-be járhassanak rajtuk. Egy útépítés során az új út nyomvonala keresztül haladt volna egy kisebb kőrakáson. A munkások nem voltak hajlandóak a kövekhez nyúlni, így azon a szakaszon az út kikerülte azt. a trollok sziklákban laknak, na és persze megjelennek a főváros utcáin is:
Van egy érdekes múzeum a fővárosban. A 2008-ban olimpiai ezüstérmes férfi kézilabda válogatott tagjait az a megtiszteltetés érte, hogy egy bizonyos részük viaszmásolata ezüst színben, itt kiállításra került. A rossz nyelvek szerint az izlandi lányok többsége pontosan be tudja azonosítani, kihez tartoznak a név nélkül kiállított nemes szervek:
Zsidó Norbert
|
|
|
|
|
|
|
|
2017.11.06. |
|
|
|
Bory-vár, Székesfehérvár Ahol 'A kövek beszélnek'
Ahhoz, hogy kikapcsolódjunk, nem kell messzire utaznunk, elég csak a megyeszékhelyünkre, Székesfehérvárra látogatnunk. Számtalan látnivaló közül most csak egyetlenre fókuszálnék, a Bory Jenő építette romantikus csodára. A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak. A vár telkét, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, még 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni. Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva dolgozott, legfeljebb néhány alkalmi segítséget vett igénybe. Képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia ihlete és az adott terepviszonyokhoz való alkalmazkodás irányították munkájában. A lassan fölnövő falak, tornyok formái, az általuk ölelt terek ugyanannak a művészi elképzelésnek lettek az eredményei, mint a szobrok, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás.
A várban sétálva a látogató lépten-nyomon érzékelheti, hogy az anyag, mely újra és újra visszaköszön, az nem más, mint a beton. Egészen pontosan a Bory Jenő által preferált kvarcbeton. A huszadik század elején az építészetet megújító anyagként jelent meg a beton, s hazánkban egyik legelső alkalmazója éppen Bory Jenő volt. Ebből az anyagból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben. A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona (1885-1974) és saját műalkotásaival. A műteremben szobor- és képkiállítás nézhető meg. A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra várja a látogatókat. A Bory-vár ma Bory Jenő leszármazottainak tulajdonában van, s az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fent és működtetik a várat. Végignézni már önmagában utazás a romantika világába. S külön öröm, hogy megannyi felrobbantott, vagy leégett várunk mellett, ha csak egy romantikus vízió is, fennmaradt egy ép, amely visszarepíthet a régmúlt időkbe, az urak, a lovagok álomszerű korába.
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2017.11.02. |
|
|
|
Utazás a Marsra! Bauxitföldtani Park a gánti bauxitbányában
Páratlan kirándulási lehetőséget nyújt a gánti bauxitbánya. Egészen pontosan a külszíni fejtés nyomán visszamaradt őskarszt nyomai. Ez a csodás, mesebeli táj, az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park kihagyhatatlan látnivaló. Amit pedig érdemes megtekinteni az az informatív tanösvény, amely szakszerűen végigkalauzol a park területén.
Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Kis csapatunkkal Csákvárról jutottunk ide. A Bauxitföldtani Park Gánt külterületén található, a falutól 3 km-re, ingyenes parkolóval. Érdemes az út mindkét oldalán körülnézni és megmászni a dombokat. Mi először elvétettük az orrunk előtt elterülő bányát, így a szomszédos dombra felmászva egy valószínűleg II. világháborús géppuskafészket fedeztünk fel (ekkor ugyanis a német hadsereg az egész bányát lefoglalta, a termelését a saját hadiipara alá vonta). Innen széttekintve azonnal megtaláltuk, amit kerestünk. Ez pedig a rekultivált bauxitbányák és a bányászati múzeum volt. Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxittelepre. A külszíni bányát 1926-ban nyitották meg. Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt, de mára kimerült. A kitermelés 1987-ben szűnt meg.
A tanösvény 13 állomásból áll, kellemes sétával 1-1,5 óra alatt végigjárható, és az év minden napján szabadon látogatható. Az ismertető táblákkal jelzett útvonalon betekintést nyerhetünk a környék földtörténeti múltjába, megtudhatjuk, hogyan jött létre a gánti bauxittelep, milyen ásványok találhatók a telepen. A bányagödör mellett egy mesterségesen kialakított, igen széles, tárnában alakították ki az érctelep felfedezőjéről (Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum) elnevezett múzeumot, ahol bányászati szerszámokkal, eszközökkel ismerkedhetünk meg az autentikus környezetben. Ami külön kiemelendő, hogy csupán egy kis domb oldalába kell bemennünk, ezért talán a klausztrofóbiában enyhébb mértékben szenvedők is bevállalhatják.
Összességében elmondhatom, hogy számunkra, geológiában teljesen járatlan látogatók számára is fantasztikus élmény volt a Mars-szerű vörös dombokon, lankákon sétálgatni, kalandozni a különféle érdekes képződmények között és fotózni, fotózkodni minden mennyiségben. Ám, akinek az elképesztő színkavalkád és a porhanyós lilás, vöröses, sárgás, barnás földeken sétálni nem elég kihívás, gyűjthet 20 millió éves tengeri csigákat is, vagy megtekintheti az érctelep felfedezőjéről elnevezett Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumot. Ez utóbbi belépődíj ellenében látogatható, de ha nem szánunk pénz erre, akkor is kapunk egy kis ízelítőt a bányászati eszközökről és technológiákról a bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás révén. Aztán, ha még időnk engedi, folytathatjuk utunkat Velence, Agárd, vagy Székesfehérvár nevezetességei felé.
Tudnivalók: Geocaching adatok
Geoláda adatai: Gánti Bauxit (GCGant)
Megye/ország: Fejér
Nyitvatartás: A tanösvény egész évben szabadon látogatható A múzeum: április-október: K-V: 10-18. A teljes árú jegy 900 Ft, míg a diák/nyugdíjas jegy: 500 Ft. Pedagógusoknak a belépés ingyenes.
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
|
2017.11.02. |
|
|
|
Irány Tata - a vizek városa! Kedvelt úti cél a Gerecse hegység lábánál fekvő város
Tata számos látnivalóinak és természeti értékeinek köszönhetően kedvelt úti cél a turisták körében, ennek ellenére mégis méltánytalanul kevesen látogatják. Utcáin így nincs tumultus főidényben sem. Ráadásul akár kirándulni érkezünk, akár túrázni, vagy csak fürdőznénk, mindenki megtalálhatja a számítását. A Gerecse hegység nyugati lábánál elhelyezkedő város ismertebb nevezetességei Szent Kereszt-plébániatemplom, az Esterházy-kastély, a víztorony, a Kapucinus-templom, az Öreg vár, az Angolkert, a Kiskastély, és a Pálma ház és még sokáig folytathatnánk a sort, hiszen Tatán akár egy hetet eltölthetünk úgy, hogy folyamatosan látogatjuk a nevezetességeket. A környék természeti adottságai rendkívüliek, nem véletlenül töltött itt sok időt Zsigmond és Mátyás király, illetve az Esterházy család. Mi is bejártuk a számunkra érdekes helyszíneket. Ebből mutatnék be néhányat.
Öreg- és Cseke-tó Tatán számtalan forrás és több tó található. Mi a Cseke-tó és az Öreg-tó partján tettünk hatalmas sétákat. A Fényes-fürdő, a Réti-tavak és a Derítő-tó már nem fért bele az időnkbe. Mindkét tó partja kiváló hely a sétákra, kerékpározásra, futásra. Az Öreg-tavon viszont lehet csónakázni, sárkányhajózni és kajakozni is. A tavon ringatózni, háttérben a várral, maga az eleven romantika. A Cseke-tó mellett is lehet futni, kerekezni és sétálni, de itt több horgászt is találunk. Kacsát etetni, a Kazinczy padon üldögélni, vagy a víz fölé benyúló megdőlt fák törzsét megmászni szintén nem mindennapi dolog. Miközben a páratlan látnivalókat fedezzük fel. Nézzük is alfabetikus sorrendben.
Angolkert Angolpark - A Cseke-tó mesterséges vízfelület (25ha), amely nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta (ma horgászparadicsom). Közvetlenül a partján találjuk Magyarország első angol típusú kertjét, melyet Böhm Ferenc uradalmi mérnök a tó mellé tervezett. Akkoriban még nagy vízhozamú források bugyogtak, különleges klímát, állandóan nedves, szinte mocsaras talajt biztosítottak. Ezért lehetett igen sok, más földrészről származó vízkedvelő növénykülönlegességeket is ide ültetni.
Esterházy-kastély Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf a vár lebontásával, annak helyére nagyszabású, új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy Miklós halála (1765), részben az anyagiak hiúsították meg. Fellner Jakab tervei szerint 1777-re csak egy szerényebb kastély készült el. A két saroktoronnyal szegélyezett épület kétoldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. Ezek kapcsolták a kastélyhoz Balogh Ferenc jószágkormányzó Fellner Jakab által 1751-ben épített lakását. A kastély történeti múltjához tartozik, hogy a Napóleon előli visszavonuláskor 1809. augusztus 22. és november 21. között Ferenc magyar király és Ludovika királyné a kastély lakója volt. 1848-49-ben a kastélyban éjszakázott Windisgrätz és Haynau.
Harangláb Az Óratoronynak is nevezett építmény különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült. Falán emléktábla őrzi az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét. 2004 augusztusa óta az idő múlását minden órában harangjátékkal jelzi.
Kálvária-domb Az eredetileg Márvány-hegynek, majd Szent Iván hegynek nevezett mészkő fennsíkon egy Fellner Jakab által épített kis kápolnát, egy 40 méter magas egykori sörétöntő tornyot valamint egy kálvária szoborcsoportot találhatunk. Erről a Schweiger Antal által készített alkotásról kapta mai nevét a domb, melynek tövében egy Geológiai múzeum is található. Európában egyedülálló, hogy ilyen kis területen 60 millió év megkövesedett üledékét tanulmányozhatjuk. A Fellner Jakab Kilátóba pedig olcsón (250,-) feljuthatunk, ha vállaljuk a 45 méteres magasság megmászását. A pazar kilátás kárpótol fáradalmainkért. A dombon találjuk a Kálvária kápolnát is, amely Keresztelő Szent János tiszteletére épült, majd később megsemmisült templom alapköveire építették újjá.
Kiskastély Az Angolpark legkorábbi épülete eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi.
Műromok A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült. Egy francia építész, Charles Moreau nevéhez köthető az Angolpark északi részén található műremek.
Török mecset A szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves kis épület érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt. A mecsetet Cseke-tó partján találjuk, előtte a vízparton a Kazinczynak emléket állító paddal.
Vár A Lackffy család kezdeményezésére az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült, ma Tata egyik gyöngyszeme. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. Az Öreg-tó partján álló építmény ma is szemet gyönyörködtető látvány. A várban állandó kiállítás mutatja be az épület történetét és egy kávézót is találunk.
Vízimalmok Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században találunk már említést a vízimalmokról. 1268-ban Mária királyné tatai malmát „Walter Comes”-nek adta el. Zsigmond király 1388. évi oklevele, amelyet Péter apát beiktatása alkalmából állítottak ki, közli a malmok helyét. Az apátságnak hat, Walter utódainak és az esztergomi szigeti apácáknak egy-egy malma volt, de az egyik nem működött. Manapság tíznél több malmot, vagy romját fedezhetjük fel. A szerencsésebbek múzeumként, étteremként, vagy fogadóként működnek tovább.
Víztorony A kápolnától keletre található a 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony. Tervezője Csaó Imre volt, jellegzetes tömbszerű, sokszögű, vakolatlan tégla falazatú torony, 30 méteres magasságával hozzátartozik a domb látványához. Napjainkban a torony műemléki védettséget kapott, és az üzemeltető vízmű nemcsak műszaki létesítményként használja, hanem a toronybelső nagy terében alkalmanként kiállításokat, sőt - az épület kiváló akusztikájának köszönhetően - hangversenyeket is rendeznek.
Szóval Tata kifogyhatatlan a látnivalókból. S ezt még fokozzák a szép közterei, és kedves lakói, akik bárhová tévedtünk mindig kedvesen segítettek és útba igazítottak minket.
Szóládi Zoltán
|
|
|
|
|
|
|
www.ujvaroscafe.hu ujvaroscafe újvároscafé |
||
|
GEORA PRESS Bt. |
||
